Odacsaphat az Európai Bizottság (EB) az adóoptimalizáló nagy multiknak. Az EU kormányának is tekinthető intézmény ugyanis szerdán minden bizonnyal több uniós tagállamot is vizsgálat alá von majd, mégpedig azért, mivel az érintett államok társasági adókulcsai segítenek egyes nagy cégeknek abban, hogy uniós működésük után alig fizessenek adót – írja az euobserver. Ez pedig tiltott állami támogatásnak is minősülhet. A lap írása szerint Írország, Hollandia és Luxemburg lehetnek azok az államok, melyek górcső alá kerülhetnek.

Az uniós tagországok ígéretet tettek arra korábban, hogy igyekeznek az összes kiskaput bezárni, amelyek segítségével eddig a nagy multinacionális, döntően tech cégek rendkívül kevés adót fizettek be a büdzsékbe. Tavaly novemberben az EB már ismertette tervét arra vonatkozólag, hogy megakadályozzák azt, hogy a nagy vállalatok ne hozhassanak létre "postafiók cégeket" egyes országokban az adófizetés optimalizálására.

Bár az utóbbi válságos években a kormányok egyre inkább igyekeztek a lehető legtöbb lehetőséget megragadni arra, hogy a lehető legtöbb adót beszedjék, becslések szerint az adóelkerülés mértéke a 28 tagú blokkban éves szinten még mindig körülbelül ezer milliárd euróra rúg.

Joaquin Almunia, az EB versenyjogi biztosa szerint a legnagyobb multinacionális cégek közül sokan kihasználják a különböző nemzetek jogrendszerében lévő hézagokat, és igen kevés adót fizetnek be úgy, hogy ráadásul még törvényt sem sértenek.

A portál szerint az Apple például 3,7 százalékos adót fizetett be az Egyesült Államokon kívüli nyeresége után úgy, hogy egy ír városban van bejegyezve nemzetközi székhelye. Az Amazon és a Skype Luxemburgban hozta létre központját, ahol 4,5 százalékos adó sújtja profitjukat.

Az ír kormányfő, Enda Kenny szerint ugyanakkor ők úgy vélik, jogszabályaik erősek, etikusan használják is őket, és keményen meg is fogják védeni azokat.

A kérdés azért kaphat most igen nagy visszhangot, mivel az adózás az egyik olyan húsbavágó terület, amellyel a nemzeti kormányok rendelkeznek – nem az EU –, ám a 28 tagú blokk gazdasági egyre nagyobb gazdasági integrálódásával egyre nyilvánvalóbb, hogy valamifajta közös platformra szükség lehet e téren is.