Az Eurostat friss adatai szerint 2024-ben fejenként 87 kilogramm élelmiszer-hulladék keletkezett Magyarországon, harmadával kevesebb az uniós 129 kilogrammos átlagnál.
A magyar mutató 2021-hez képest is javult: az akkori 92 kilogrammról 5,4 százalékkal csökkent, miközben az uniós átlag ezen az időtávon változatlan maradt. Fontos, hogy az adatokban nemcsak a háztartások által kidobott, ehető élelmiszerek szerepelnek, hanem a teljes élelmiszerláncban termelődő összes hulladék mennyiségét mutatják. Így a termelés, a feldolgozás során, valamint a kereskedőknél és a lakosságnál felhalmozódó élelmiszer-hulladékot az ehetetlen részekkel – például héjat, csontot – együttesen számolja az Eurostat.
A régiós országok többségénél is kedvezőbb a magyar adat. Lengyelországban 2024-ben 130, Ausztriában 128, Csehországban 101 kiló élelmiszer-hulladék jutott egy lakosra. Ugyanakkor a magyarnál jobb a szlovákok és a szlovének tavalyelőtt elért 72, illetve 79 kilós eredménye.
Ez is mutatja, hogy az uniós országok között is óriásiak a különbségek. A legtöbb élelmiszer-hulladék 2024-ben Cipruson keletkezett, fejenként 295 kilóról volt szó, majd jön Dánia 261 kilóval, utána pedig Görögország 208 kilós mennyiséggel. A másik véglet Spanyolország 54, Litvánia 68 és Szlovákia 72 kilogrammal. Magyarország 87 kilogrammos értéke tehát nemcsak az uniós átlagtól marad el jelentősen, hanem a legalacsonyabb mutatóval rendelkező országok közé sorolható.
A változás iránya sem mindenhol azonos: 2021 és 2024 között Szlovákiában közel 29, Csehországban 6,5, Ausztriában 4,5 százalékkal csökkent az egy főre jutó hulladékmennyiség, miközben Lengyelországban 6,6, Szlovéniában pedig 8,2 százalékkal emelkedett.
Az uniós mezőnyt nézve kiderül, hogy a legnagyobb visszaesést Litvánia produkálta, ahol 139-ről 68 kilogrammra, ami több mint 50 százalékos esés. Észtországban 21, Spanyolországban 19 százalék körüli volt a csökkenés. Ezzel szemben Dániában közel 13,5, Franciaországban 12,4, Svédországban 9,1 százalékkal nőtt a mutató.
Hány „forint” landol a kukában?
Bár az eurostatos adatok a teljes élelmiszerlánc „szemetelését” méri, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) rendszeresen a háztartásoknál is méri a keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét.
A hivatal kutatása szerint 2016-hoz képest 2024 végére harmadával kevesebb élelmiszer megy a szemétbe: 33,1 kilóról 21,5 kilóra csökkent ez a mennyiség, ahogy arról korábban a HVG is beszámolt.
https://hvg.hu/gazdasag/20250930_elelmiszer-pazarlas-elleni-vilagnap-allami-elelmiszermento-kozpont-elelmiszermentes
A javulásban a hivatal szakértői szerint szerepet játszott „az egyre fenntarthatóbb módon gondolkodó új generáció, az étkezési szokások átalakulása és a Nébih Maradék nélkül programjának évek óta zajló szemléletformáló munkája”.
Bár azt nem írták oda, de gyaníthatjuk, hogy az élelmiszerek elmúlt években tapasztalható jelentős drágulása is a tényezők közé sorolható.
A KSH-adatok szerint 2022-ben 26 százalékkal drágultak az élelmiszerek éves összevetésben, 2023-ban pedig 25,9 százalékkal.
A már említett Nébih-kutatásból kiderült az is, hogy „a javuló eredmény ellenére a lakossági élelmiszer-pazarlás továbbra is jelentős: 206 ezer tonna évente”. Ez pedig úgy jött ki, hogy az akkori adatok szerint évente átlagosan 59,7 kilogramm élelmiszer-hulladékot termelt egy magyar ember, aminek 36 százaléka megelőzhető lett volna, azaz több mint 38 kilós pazarlásról van szó. A Nébih szerint „ez a mennyiség 380 ezer ember egy éves ellátására lenne elegendő, értéke közel 160 ezer forint felesleges kiadás évente egy négy fős család esetében.” Ez az összeg azóta valamelyest növekedett: a múlt évben 5,3 százalékos volt az élelmiszer-infláció, ezzel az adattal számolva 168 ezer forintra emelkedhetett ez az összeg.
Nyitókép: Shutterstock
