Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Közzétették az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) magyarra fordított jelentését a 4-es metró beruházásáról. A jelentést épp egy hete tette a kormány nyilvánossá, akkor 104 oldal angol nyelvű szöveget adtak ki. A főváros honlapjára most felkerült ennek a magyar verziója is – azt azonban már a címben is kiemelik, hogy ez nem tekinthető hivatalos fordításnak.
Az OLAF azt javasolja, hogy közel 60 milliárd forintot kérjenek vissza a támogatások kedvezményezettjeitől. Szabálytalanság, csalás, korrupció és EU-pénzek szabálytalan felhasználása szerepel az OLAF megállapításai között. Érintettként a fővárost, az Alstomot és Medgyessy Pétert nevezték meg.
Az OLAF szerint a száznál is több szerződésben több súlyos szabálytalanságot, hibát, valamint „lehetséges csalás” jeleit találták meg. Azok a szerződések, amelyekben szabálytalanságokat találtak, a 452 milliárd forintos beruházás nagyjából 60 százalékát, 272,8 milliárd forintot érintik. A szabálytalanságok összesen 166 milliárd forint kárt okoztak. Tarlós István azóta arról beszélt: a megállapításokat
már-már felelőtlenség lenne nem vitatni
hátha sikerül legalább néhány milliárd forintot visszaszerezni.
Az okozott kár 96 százaléka öt szerződéshez köthető – a Siemens, az Alstom, a BAMCO konzorcium, a Swietelsky, továbbá a Strabag és a Hídépítő Zrt. közös konzorciuma az érintettek ezekben. Közülük a Siemens reagált egyelőre a vádakra.
Az OLAF-nak nyomozati jogköre annyiban van, hogy hozzáférhet egyes iratokhoz, ám közvetlenül az ügyészséghez nem fordulhat. Mindössze javaslatot tehet – ez történik ebben az anyagban is. A magyar illetékes hatóság ezek után dönthet arról, hogy feljelentést tesz-e. Ezek után az ügy a magyar nyomozókhoz, majd esetleg a magyar ügyészséghez, bírósághoz kerül, végső soron ezek döntenek a büntetőeljárásban.
