Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
A magyar szellemi élet száznál több képviselője biztosította támogatásáról Szabó István filmrendezőt, akinek 1956 utáni ügynöki tevékenységét az Élet és Irodalom hozta nyilvánosságra legutóbbi számában. Jegyzetírónk szerint azonban kicsit furcsa, hogy bizonyos körökben az üzenethozót, Gervai Andrást csépelik, ahelyett, hogy az akkori titkosszolgák felelősségét vetnék fel. Szabó István vasárnap már azt mondta: magát mentette, amikor 19 éves korában aláírta a beszervezéséről szóló papírt.
A Népszabadsághoz eljuttatott és a lapban hétfőn megjelent nyilatkozat aláírói úgy fogalmaztak: Szabó István 45 éve nagyszerű és fontos filmeket csinál nekünk. Nemcsak magyaroknak. Elvitte hírünket mindenfele a világba. Beírta nevét kultúránk egyetemes történetébe. Szeretjük, tiszteljük és becsüljük őt.
| Mohai V. Lajos jegyzete |
| Kicsit furcsa, hogy bizonyos körökben – jobb és baloldalon egyaránt - az üzenethozót, Gervai Andrást csépelik, ahelyett, hogy a végre a kádári rendszer maradványaként még mindig a helyükön üldögélő, vagy vastag nyugdíjukat élvező, akkori titkosszolgák felelősségét vetnék fel. Szabó István is talán jobban járt volna, ha maga leplezi le ügynökmúltját, ahogy tette ezt – minden negatív következmény nélkül – a cseh Bohumil Hrabal. Nem igazán meggyőző a Naptévé riporterének Szabót felmentő hétfő reggeli magyarázkodása: a Redl ezredes című filmben már 1983-ban ott volt a kulcs, tetszettek volna megfejteni. Tovább a cikkhez! |
Magát mentette
Szabó István filmrendező a héten tett nyilatkozatait módosítva a közszolgálati televízióban vasárnap este közölte, magát mentette, amikor 19 éves korában aláírta a beszervezéséről szóló papírt és ügynökként több éven át jelentett a Színház-és Filmművészeti Főiskola hallgatóiról. Részletek.
Gervai András filmtörténésznek, -kritikusnak az Élet és Irodalom múlt heti számában közölt írásából derült ki, hogy a filmrendező fiatalon titkosügynök volt "Képesi Endre" fedőnéven. A kutató szerint a 19 éves korában beszervezett ügynök a III/III-as csoportfőnökség jogelődjének, a II/5-ös, a belső reakció elhárítását végző osztálynak jelentett néhány éven át a Színház- és Filmművészeti Főiskola később híressé vált hallgatóiról és tanárairól.
Ki van ott?
Nem Gábor Pál, hanem a 21 éves Marsányi László, a Hársfa utcai felkelőcsoport rajparancsnoka szerepel azon az 1956-os híradófelvételen, amelyre Szabó István hivatkozott, állítja a Népszabadságban Eörsi László történész. Az ügynökmúltját és beszervezésének körülményeit indokoló Oscar-díjas rendező korábban azt mondta: azért hagyta beszervezni magát 1957-ben, hogy megmentse osztálytársa, Gábor Pál életét, aki a pártház ostromáról készült korabeli híradófelvételen látható volt egy géppisztollyal a kezében. Gábor Pál egykori osztálytársai, Rózsa János és Kézdi-Kovács Zsolt, valamint Mészáros Márta és Jancsó Miklós viszont határozottan azt állítják: a rendező látható a híradófelvételen.
Kinyomtatom
Elküldöm
