Bár a Kúria elnöke, Varga Zs. András hivatalból tagja az Országos Bírói Tanácsnak (OBT), 2020-ban éppen ez a testület nem támogatta a kinevezését a Kúria élére, hiszen azelőtt soha nem volt bíró. Végül a fideszes többség személyre szabott törvénymódosításokkal ágyazott meg annak, hogy odakerülhessen.
Ennek megfelelően nem alakult túl jól a főbíró és a testület kapcsolata. 2025 őszén például azt mondta az OBT, hogy a Kúriának semmi jogalapja nincs eljárni az olyan ügyekben, ahol egy bíró függetlensége lenne kérdéses. Majd ez év elején Varga Zs. kivonult az OBT üléséről, ahol a Tisza Párt adatkiszivárgása után éles vita alakult ki egy előterjesztésről, amely úgy módosította volna a Bírák Etikai Kódexét, hogy a bíráknak tilos párt közösségi oldalán vagy applikációján regisztrálniuk.
Jóval előbb, még 2022-ben Varga Zs. András azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert szerinte az OBT által elfogadott Bírák Etikai Kódexe sérti az Alaptörvényt, sőt a bírósági törvénynek az a pontja is, amely felhatalmazza az OBT-t ennek elfogadására.
Azzal érvelt, hogy az etikai kódex „normakénti követésre tart igényt, így normatív jellegű”, mert figyelembe veszik például a bírák fegyelmi ügyeiben. Ezért az Alkotmánybíróságnak joga van megsemmisíteni. Tartalmilag pedig azt kifogásolta, hogy a korábbi kódexhez képest kimaradt az Alaptörvénnyel való összhangra hivatkozás, vagy az, hogy „A bíró nem lehet tagja olyan szervezetnek, és nem tarthat fenn kapcsolatot olyan szervezettel, állandó vagy alkalmi csoportosulással, melynek célja, tevékenysége jogszabályba ütközik, diszkriminatív vagy a bírói hivatáshoz fűződő közbizalmat sérti.”, és hogy ,,A bíró nem támogathat olyan vállalkozást, karitatív, illetve civil szervezetet, mely politikai tevékenységhez köthető.” Ezek a törlések a kúriai elnök szerint csorbítják a bírói függetlenséget, miközben a véleménynyilvánítás jogát túlzottan kiterjesztették. Vitatta a beadvány azt is, hogy külön etikai szabályokat állítottak fel a bírósági vezetők számára, mert ezzel az OBT túllépte a hatáskörét. A bírósági törvény az OBT-nek „alaptörvényi szerepétől idegen módon” ad lehetőséget az etikai kódex elfogadására.
A beadványt teljesen alaptalannak tartotta, és visszautasítását kérte négy jogvédő szervezet: az Amnesty International, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért.
Az Alkotmánybíróság határozata, amelyet nem siettek el, hiszen a beadvány érkezése után csaknem négy évvel született meg, jórészt a jogvédőknek ad igazat. Ugyanis a Kúria elnökének jogi érvelését elvetve megállapítja, hogy az etikai kódex „a formáját tekintve és a tartalmát tekintve egyaránt nem tekinthető az Alkotmánybíróság által vizsgálandó jogi eszköznek”, ezért e tekintetben a beadványt visszautasította. A bírósági törvény elleni kifogást érdemben vizsgálta, de elutasította, mert a parlament szabadon döntheti el azt, hogy amennyiben törvényi szinten ad felhatalmazást az etikai kódex elfogadására, akkor azt a felhatalmazást mely bírói önigazgatási szervnek adja meg.
Ettől függetlenül az Alkotmánybíróság hivatalból megállapította: mulasztásban megnyilvánuló Alaptörvény-ellenesség áll fenn annak következtében, hogy a törvényalkotó nem teremtette meg a Bírák Etikai Kódexe alkalmazásával összefüggő törvényi garanciákat.
Ugyanis az etikai kódex a bírák önmaguk között kötött megállapodása, amely azonban – értelemszerűen – nem érintheti sem közvetve, sem közvetlen a bírákról való alkotmányos megállapodást, aminek kifejezője az Alaptörvény. Ennek a látszata is kerülendő. Ezért tart szükségesnek az Alkotmánybíróság törvényi kiegészítést.
A döntésben 14 alkotmánybíró vett részt. Patyi András, aki korábban a Kúria elnökhelyettese volt, nem írta alá a határozatot. Öten (Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Juhász Miklós, Szabó Marcel és Varga Réka) írtak különvéleményt, de ezek az alkotmányos követelményre vonatkoznak, amelyet fölöslegesnek tartanak. Vagyis Varga Zs. András kezdeményezésének visszautasításában teljes volt az egység, sőt Varga Réka szerint még a bírósági törvényre vonatkozó pontot sem kellett volna érdemben vizsgálni.
Frissítés: A döntésre reagált a Kúria is, de ez alapján úgy tűnik, Varga Zs. András nem értékeli vereségként a történteket. Sőt, a Kúria elnöke közleményében üdvözölte a döntést, mert „lényegét tekintve megfelel a Bírák Etikai Kódexével kapcsolatos utólagos normakontroll indítványa eredeti céljának”.
Nyitókép: HVG / Cabrera Martin
