Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
A szóvivő a rendszerváltás, a demokrácia és a piacgazdaság terméke. Az átkosban csak a rádiókabarénak volt szóvivője, hogy aztán '86-ban jöjjön Bányász Rezső, a magyar történelem első kormányszócsöve. Utódai szerencsére már nyugati mintákat követnek. Alsóhangon is 3-5 ezerre tehető szóvivő igyekszik megbízói üzeneteit a sajtó és közvélemény torkán lenyomni.
Az újságírószakmán belül a legrosszabb hírük a banki szóvivőknek van, akik szerepe egyértelműen a hárítás, és ennek érdekében akár bárdolatlan trükkökre is hajlandók: megadnak egy rossz telefonszámot azzal, hogy majd azon válaszolnak a kérdésekre; letagadtatják magukat; a kérdéseket e-mailen kérik, hogy azután sose válaszoljanak rájuk. Az OTP-től - mondják - gyakorlatilag lehetetlen bármit is kicsikarni, míg pozitív kivételként rendszerint a K&H Bank sajtóosztályát emlegetik.
A szóvivők harmadik rekrutációs bázisa maga a szervezet, például a rendőri vagy bírósági szóvivők mindegyike rendőr vagy bíró. Ebből a társaságból is kirí Kavalecz Imre, aki végigjárva a vasúti ranglétrát (eközben állomásfőnök is volt Tárnokon) a MÁV történetének első szóvivője lett.
Bajban van az, aki mindenképpen szabatosan kívánja meghatározni, hogy mit is jelent maga a szóvivő. Leginkább valamely hatóság, intézmény, testület vagy cég képviseletében nyilatkozni jogosult személyt jelölik a szóval. Az is árulkodó, hogy csak a rendszerváltás utáni kézikönyvekben jelenik meg, azokban is csak elvétve.
Bartos Tibor korszakos Magyar szótárában olyan egymást magyarázó fogalmak társaságában tűnik fel, mint a külsőnk (például kendőzés, szépítés, enyhítés, kamu, porhintés, hamiskodás), az elöl jár (gerjeszt, beavat, hangol, sodor, rávesz), a közép (fókusz, csomópont, agóra, porond, középszerű), a helyettesít (szavatol, tolmácsol, hiteget, pótol, kofa, pofozóember, címer) vagy a beszél (deklarál, tudat, tájékoztat, hasal).
– Valóban tisztázatlan a fogalom – erősíti meg sejtésünket Szeles Péter, a Budapesti Gazdasági Főiskola PR-tanszékének docense. A szóvivői tevékenység lényegében azonban mégiscsak az, hogy az erre kinevezett a szervezet nevében hivatalos minőségben szólal meg, a nyilvánosság felé képviseli megbízóját. Bár maga a munkakör sincs pontosan definiálva, de annál divatosabb.
A Magyar Szóvivők Egyesületének elnökségi tagja legkevesebb 3-5 ezer főre teszi azoknak a számát, akik valamilyen szervezetnél szóvivői feladatokat látnak el. Azt azonban sietve hozzáteszi, általában ritka a "függetlenített" szócső, többnyire valamilyen másik munkakört is betölt: kommunikációs vezető vagy sajtófőnök.
Nem a szervezet nagysága határozza meg elsősorban, hogy hol érdemes külön kommunikátort tartani, hanem az organizáció "nyitottsága". Ha a cég vagy intézmény élete a nyilvánosság előtt zajlik, akkor biztosan kell kijelölt szócső – véli Szeles.
Kinyomtatom
Elküldöm
