Mennyire nyögdíj a nyugdíj?

2008. április 23., szerda, 08:02 • Utolsó frissítés: 2008. április 24., csütörtök, 11:54
Szerző: Sorkövető

Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#43)

Hullámvasutat járt be Károly bácsi és Irma néni nyugdíjának reálértéke, hogy aztán 2006-ban elérje az 1990-es szintet. Tavaly pedig beindult a csökkenés, idén se lesz túl jó évük. Ők ugyan csak kitalált figurák, de a számok valósak. A Statisztikai Szemle esettanulmánya egy háztartáskönyvet dolgoz fel, amiből kiderül, hogy a nyugdíjasok létfenntartási költségeinek aránya 17 év alatt másfélszeresére nőtt.

Károly bácsi és Irma néni. Hány gombócot nyelnek le?

A férj, nevezzük Károly bácsinak, 1926-ban született, és 43 évi munkaviszony után 1989-ben vonult nyugdíjba. Öt évvel fiatalabb felesége, legyen ő Irma néni, 21 évet dolgozott és 1986 óta nyugdíjas. A férj kutatóintézetben, majd vállalati főosztályvezetőként dolgozott, az utolsó munkaévében az átlagnál kétszer keresett többet. A feleség egyetemi adminisztrátor volt. Három gyerekük és ma már kilenc felnőtt unokájuk van. Károly bácsinak 1993-ig élt az édesanyja, aki rendszeres támogatásra szorult. A rendszerváltás idején autójuk és budapesti bérlakásuk volt, jelentősebb tartalékokkal nem rendelkeztek. Kezdetben a férjnek még nyugdíj melletti mellékese is volt, később egyre ritkábbak lettek a megbízások, és mára teljesen elfogytak. Hogyan változott jövedelmi helyzetük és nyugdíjuk reálértéke, megváltozott-e a kiadásaik szerkezete, mire futja és mire nem? Ezekre a kérdésekre válaszol Csepely-Knorr András tanulmánya az áprilisi Statisztikai Szemlében. A legfontosabb forrás a házaspár feljegyzései, magyarán precízen vezetett, bevételeket és kiadásokat egyaránt tartalmazó háztartáskönyve, amelyet a szerző makrostatisztikákkal vet egybe.

Történetük megértéséhez tudni kell, hogy a házaspár együttesen és átlagosan ma is jóval jobb helyzetben van, mint „a magyar nyugdíjas”, anyagi helyzetük mégis jól szemlélteti, hogy 1990 és 2007 között mi változott az idős korosztály megélhetési viszonyaiban.

Már az induló, 1990-es év se volt túlságosan helyre, a nyugdíjak reálértéke csak 6,1 százalékkal volt több, mint 1980-ban. 17 éve 2,6 millió nyugdíjasunk volt, közel másfél millió közülük öregségi nyugellátást kapott. 2007-ben 3 millió nyugdíjasból közel 1,7 a saját jogú öregségi ellátásban részesülő.

Károly bácsi és neje ezzel együtt 1990-ben az aktív foglalkoztatottak átlagánál – hála a férfi különmunkáinak – magasabb jövedelemmel rendelkezett. Akkoriban a szellemi foglalkozásúak havi nettó 12 ezret vihettek haza, Irma néniéknek fejenként 16 ezer volt a jövedelmük, és nyugdíjuk is csak 18 százalékkal maradt el a foglalkoztatottak átlagától. Aztán jött nyolc kemény év, amelynek során 35 százalékosra nőtt a nyugdíjuk elmaradása a nettó keresetektől, és 2007-ben is maradt még 30 belőle. "Ez önmagában nem lenne túlságosan nagy baj, ekkora különbségek Nyugaton is vannak; csakhogy a házaspár a nyugdíjasok felső tizedébe tartozik, ennél a nyugdíjasok átlagos lemaradása jóval nagyobb, 40–50 százalékos" – magyarázza Csepely-Knorr a hvg.hu-nak.

A házaspár nyugdíjának reálértéke lényegében 1998-ig fokozatosan csökkent. Az első választási ciklusban 16,2, a másodikban 11,8 százalékkal, hogy aztán a harmadikban 16,3, a negyedikben 14,1 százalékkal nőjön. Látható, hogy a közvélekedéssel ellentétben a növekedés az Orbán-kormány alatt is jelentős volt. Nagy lökést adott a Medgyessy-kormány első évében, 2002-ben a 13. havi nyugdíj bevezetése, a nyugdíjemelés mértékének svájci indexáláshoz kötése, illetve kisebbet Irma néni tavalyi, a nyugdíjszámítás alapjába is beépülő 5 százalékos nyugdíjkorrekciója. Tavaly a hullámvasút újra lefelé indult meg, egy év alatt 2,5 százalékkal ért kevesebbet a nyugdíjuk, mint 2006-ban (a reálkereset 4,8 százalékkal lett kisebb), és idén se számíthatnak sokkal jobbra. Házaspárunk nyugdíja, ha az 1990-es szintet vesszük 100 egységnek, 2006-ban 2,4 ponttal haladta meg az induló állapotot, tavaly pedig lényegében azonos volt vele.

A tanulmányból kiderül, hogy drámaian megváltozott a háztartási költéseik szerkezete is. A létfenntartási kiadások (élelmiszer, háztartási vegyi áru, a rezsiköltségek, egészségügyi kiadások, a lakáskarbantartás) az 1990-es 40,7 százalékról tavaly már az összes kifizetés kétharmadára dagadtak. Ennek köszönhetően a szabadon választott kiadások 60 százalékról egyharmadra koptak. "Az, hogy Nyugat-Európában is hasonló a nyugdíjasok kiadásainak szerkezete, még egyáltalán nem jelenti azt, hogy a fennmaradó részből hasonló árukra és szolgáltatásokra futja. Az árak ugyanis megközelítették a nyugati színvonalat, a jövedelmek viszont nem nőttek hasonló mértékben" – magyarázza Csepely-Knorr a hvg.hu-nak, hogy mégis mi a különbség. Ez még akkor is igaz, ha az erős forintnak köszönhetően a házaspár összes jövedelme 1990-es 400 euró (akkoriban ECU) helyett tavaly már 841 eurót ért. Átlagos nyugdíjakat uniós szinten nem számítanak, viszont az átlagos minimálbér 2005-ben 1025 euró/személy volt.

Spórolni csak pontosan, szépen »

Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#43)

KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

MasterCarddal és Maestroval vásárolni kényelmes! (x)

A bankkártyás fizetés előnyeit Ön is nap mint nap élvezheti: pontos, gyors, biztonságos megoldás, és ráadásul kényelmes is, főleg, ha otthonról vásárol a kártyájával.

43 HOZZÁSZÓLÁS, MELYEK KÖZÜL A LEGFRISSEBBEK:

2009. október 1., 06:23

62 eves

Nehany gondolat erejeig megegyszer a nyugdijakrol es nyugdijasokrol.... Egymas torkanak estek, mindenki elmondja a maga velt igazat. teljesen egyertelmu, felremegy a beszed, felremegy az iras. Mi is az a nyugdij ??? Egy NORMALISAN MUKODO orszagban az az osszeg, melyet JOL FEKTETETT be az allam, forgatta a dolgozoi altal befizetett TB jarulekokat, majd szepen a kamatokbol -amikor annak eljon az ideje- visszaadja koszonettel a jol hasznalt" kolcsont" Normalis esetetekben NEM MASRA kolti, hanem elszigetelten minden mastol megovja, mert csupan atmenetileg 35-40 evre vette kolcson. talan nem jol kezelte a nyugdijbefizeteseket maga az orszag ??? talan nem kamatoztatta ??, -vagy beletette eppen abba a kosarba, melyet elveszitett tobb mas tartalekaival egyutt ??! Egy bizonyos: nem azon mulik, hogy hany diplomat szereztel az egyetemen /nekem ketto van eppen/ hanem hogy azok a megbizhato emberek, akikre rabiztad a majdani idos korodban jelentkezo nyugdijigenyed valoban husegesen kezeltek -e a penzt, vagy ?! TALAN MEGSEM ??? Ott kell a problemat keresni ,vagy nem ? Es itt hiaba minden szo, egymas torkanak eses, gyerekek iskolaztatasa, napi 10 oras igavonas....abbol nem lesz nyugdij !!! Es mint hirlik elore, jajj azoknak, akik nem erik el a meghatarozott eveket ! Nezhetnek a ledolgozott eveik utan. Errol van szo. hutlen kezelese az osszegeknek, melyeket a szorgalmas egyszeri ketkezi munkasoktol az ertelmisegiig mindenki megfizetett, csak azt nem tudni mert ???es hova ?

2008. április 29., 11:34

margit

Kedves Hóvírág! Mielőtt itéletet mondasz, olvasd el légyszíves ez első hozzászólásom előtti véleményeket. Ugyanis nem én kezdtem a vitát. Ne csak egyes mondatokat, hanem az egészet nézd. Egyébként én nem hátra, hanem előre kértem, hogy ugorj 20 évet. Hát ennyit arról ki milyen figyelemmel van mások iránt. Másoknak több eszük volt mint nekem, hiábavaló vitába nem szállnak be. Ezentúl én sem teszem . üdv

2008. április 29., 10:47

hóvirág

Ez a "generációs vita" is egy, a sok közül. A mai huszonévesek és hatvanasok közötti korosztályt képviselve én inkább előrenézek, mintsem hátra 20-25 évet. A jelent megélve annyit érzékelek, hogy a jövedelmem csaknem 50%át adó, járulék cimszó alatt az államnak befizetem, aki/amely elvileg újraosztja valóban, és nagy részét nem arra költi, amire kéne és nem úgy, ahogy kéne(közte a mai állami nyugdijakra is ebből "költ"). 20 év múlva viszont ha abban reménykednék, hogy az mostanság befizetett állami nyugdijjárulék mértékének megfelelően fogok én is részesülni az állami nyugdijból, jól pórul járnék! Valóban ha ilyen naiv lennék, éhen halnék, mivel az akkor már csak kenyérre, vizre lesz elég, nincsenek illuzióim. Azért a mostani nyugdijasoknál ez messze nem igy van!!!! Szerintem Nálad sem! Észre kell venni, hogy milyen szemléletváltáson kellene átesni végre! Természetes, hogy ez sérti az érzelmeket és az önbecsülést, de az is igaz, hogy az idöskori "sértettségből" fakadó - valljuk be sokszor arroganciára - végül a fiatalok szintén bántóan reagálnak..! A tiszteletet kéne, de azt ki kell érdemelni, nem megkövetelni! Ezt nagyon nehéz a mai világban viszont elérni, itt jönne a szük család szerepe, de ez teljesen más lapra tartozik! Én részemről ez a nyugdij téma kifújt!

2008. április 29., 09:59

margit

Kedves Hóvirág! Teljesen félreértesz. Csak az kivántam kézzel foghatóbbá tenni, hogy a nyugdíjasok nem eltartottak. Mindenki aki befizeti amit kirónak rá utána elosztják, erre arra. Ugorj 20-25 évet gondolatban az időben és képzeld el, hogy neked mondják a napi 10 órai munkád figyelmenkívűl hagyásával, eltartott vagy és max. kenyeret és vizet érdemelsz, mint a hozzászólók között olvashattad. Vagy érdeklődj a szüleidnél, nekik hogy esik az ilyen vélemény. Egyébként a vitáról kezdem azt gondolni nem is akarjátok megérteni az egészet, kezd gumicsonttá válni. Minden jót kívánok nektek, és csak remélem tudom, hogy az általatok nevelt gyermekek megértöbbek lesznek veletek, mint ti velünk.

2008. április 29., 09:56

pavilion

"Bizony, ha nem is esik jól a szomszéd néni, amikor dolgozott, az Őnök nevelési kiadásaihoz, bizony hozzájárult." Hamár ezen a gondolatmeneten akarunk tovább menni, legyünk konkrétak: Mondjuk ha a szomszéd néni aki most 68 éves, tegyük fel 40 éven keresztül fizette az egészségügyi hozzájárulást, plusz nyugdijjárulékát (na, ezt kétlem!), emellett viszont az államtól egy fillért nem "kapott vissza" soha (tehát soha életében nem járt"Sztk"-ba, nem vett igénybe állami oktatást, stb.), a Közért-ben volt pénztáros, - tehát ennek a szerény jövedelmének megfelelően adózott, - nos akkor valóban egy minimális mértékben, ezred százalékban hozzájárult az én nevelési kiadásaimhoz, valahol közvetve. OK, akkor most amivel ő járult hozzá, annak megfelelően szeretném őt nyugdijas éveiben az én általam befizetett járulékaimból, adóimból támogatni. Kicsit röhejes lenne.

További 38 hozzászólás megtekintése »