A kabinet hosszú távú elkötelezettségeihez szükséges parlamenti felhatalmazást egyszerűsíti egy, a Magyar Közlöny május 30-i számában megjelent új kormányrendelet, amely szerint a projekt költség-haszon elemzését, a finanszírozási alternatívák nettó jelenértéken történő összehasonlítását, a szolgáltatás várható kezdési és befejezési időpontját, továbbá a tiltott állami támogatás lehetőségének a kizárását nem kell tartalmaznia sem az előterjesztésnek, sem a felhatalmazásnak.
Egy másik paragrafus azt mondja ki, hogy nem kell a felhatalmazási kérelemhez mellékelni a pályázati dokumentációt. Az államháztartási törvény kimondja, hogy az Országgyűlés előzetes felhatalmazását kell kérnie a kormánynak minden olyan szerződés megkötéséhez, amely több éves fizetési kötelezettséggel jár, és annak nettó jelenértéke eléri az 50 milliárd forintot.
Molnár László, az MSZP országgyűlési képviselője azt mondta, semmi nem indokolja, hogy olyan lényegi elemek, mint a költség-haszon elemzés vagy a rangsorban elfoglalt hely, kikerüljenek a felhatalmazásból. A nyilvánosság, a szakszerűség követelménye is megkérdőjelezhető, ha nem kérünk hozzá pályázati dokumentációt vagy a várható éves kifizetés legmagasabb mértékét - fűzte hozzá.
Az MSZP szakpolitikusa szerint több mint 350 milliárd forintról dönthetne nagyobb szabadsággal a kormány. Kifejtette: ötven milliárd forint nettó jelenérték 14 százalékos diszkonttal számolva 357 milliárd forintot ér. Molnár László közölte, a frakció nem kapott tájékoztatást a rendeletmódosításról, miközben arról egyeztek meg a kormánnyal, hogy lényegi módosításokat a raportőrökkel egyeztetik.
Tállai András, a Fidesz szakpolitikusa elmondta, döbbenettel hallja ezt a módosítást, amelynek közvetlen célját nem tudja, de szerinte ez nyilván azt jelzi, hogy további hosszú távú elkötelezettségeket kíván a kormány vállalni.
Az ellenzéki országgyűlési képviselő hangsúlyozta: a parlament éppen kedden tárgyalt a számos szigorítást tartalmazó közpénzügyi törvénycsomagról és az önkormányzatok hitelfelvételének korlátairól, eközben a kormány pedig magára nézve éppen az ellenkezőjét cselekszi, és saját hatáskörben lazít a hosszú távú hitelfelvétel feltételrendszerén.
Egy másik paragrafus azt mondja ki, hogy nem kell a felhatalmazási kérelemhez mellékelni a pályázati dokumentációt. Az államháztartási törvény kimondja, hogy az Országgyűlés előzetes felhatalmazását kell kérnie a kormánynak minden olyan szerződés megkötéséhez, amely több éves fizetési kötelezettséggel jár, és annak nettó jelenértéke eléri az 50 milliárd forintot.
Molnár László, az MSZP országgyűlési képviselője azt mondta, semmi nem indokolja, hogy olyan lényegi elemek, mint a költség-haszon elemzés vagy a rangsorban elfoglalt hely, kikerüljenek a felhatalmazásból. A nyilvánosság, a szakszerűség követelménye is megkérdőjelezhető, ha nem kérünk hozzá pályázati dokumentációt vagy a várható éves kifizetés legmagasabb mértékét - fűzte hozzá.
Az MSZP szakpolitikusa szerint több mint 350 milliárd forintról dönthetne nagyobb szabadsággal a kormány. Kifejtette: ötven milliárd forint nettó jelenérték 14 százalékos diszkonttal számolva 357 milliárd forintot ér. Molnár László közölte, a frakció nem kapott tájékoztatást a rendeletmódosításról, miközben arról egyeztek meg a kormánnyal, hogy lényegi módosításokat a raportőrökkel egyeztetik.
Tállai András, a Fidesz szakpolitikusa elmondta, döbbenettel hallja ezt a módosítást, amelynek közvetlen célját nem tudja, de szerinte ez nyilván azt jelzi, hogy további hosszú távú elkötelezettségeket kíván a kormány vállalni.
Az ellenzéki országgyűlési képviselő hangsúlyozta: a parlament éppen kedden tárgyalt a számos szigorítást tartalmazó közpénzügyi törvénycsomagról és az önkormányzatok hitelfelvételének korlátairól, eközben a kormány pedig magára nézve éppen az ellenkezőjét cselekszi, és saját hatáskörben lazít a hosszú távú hitelfelvétel feltételrendszerén.
