A nők kevésbé korruptak, mint a férfiak

A vezető pozíciót betöltő női köztisztviselők kevésbé korruptak, mint férfi kollégáik – derül ki egy Finnországban készült felmérésből, illetve ezt támasztja alá egy korábbi, a Világbank által készített tanulmány is.

Budapesten gyűlt össze tizennyolc ország ügyészségi vezetője, hogy megossza egymással a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos ismereteit. Unalomig ismételt tézis: mivel a „fehérgalléros” bűnözés határokon átnyúló jelenség, a hatékony fellépés nemzetközi összefogást igényel. Ettől még persze igaz lehet. Kovács Tamás legfőbb ügyész szerint a korrupció és a pénzmosás elleni harcban a más országokkal való együttműködéshez a jogharmonizáció és a nemzetközi jogsegély szolgálatok mellett a rendszeres tapasztalatcsere is elengedhetetlen.

Ami a hazai korrupciót illeti, a konferenciát megelőző hét eseményei több fronton igazolták a téma aktualitását, noha az egybeesés a véletlen műve. A Transparency International (TI) múlt héten napvilágot látott jelentése borús képet festett a magyar korrupciós helyzetről, a világ országai között elfoglalt pozíciónk romlott, a 39. helyről a 47-ikre estünk vissza. Szeptember 25-én az APEH ellenőrzési osztályvezetőjének vesztegetési ügye kavart nagy port, az adóhivatal munkatársa kétmillió forintot kapott volna egy vagyonosodási vizsgálat kedvező kimeneteléért. Az ügyésztalálkozó első napján pedig ritkaság számba menő ítélet borzolta a kedélyeket: első fokon 6 év letöltendő szabadságvesztésre ítéltek egy a korábban korrupciós ügybe keveredett volt szabolcsi ügyészt.

Magyarország a közepesen korrupt országok közé tartozik, Finnország és az Egyesült Államok kivételével a konferencián résztvevő nemzetek mindegyike mögöttünk szerepel a TI listáján. A „sereghajtónak” mondható, erősen korrupt Kirgizisztán és Üzbegisztán például a 166. helyen osztozik, Kazahsztán a 145., de főügyészi szinten képviseltette magát az eseményen a 134. Ukrajna, a 109. Örményország, a 102. Mongólia vagy a holtversenyben 85. helyen álló Szerbia, Albánia és Montenegró is.

Szinte valamennyi országra igaz, hogy a pénzmosás és a korrupció elleni tevékenységet az ügyészség egy speciális, erre kijelölt egysége végzi és koordinálja, a fehérgalléros bűncselekmények összetettségük miatt olyan jól képzett ügyészek alkalmazását kívánják, akik képesek átlátni a pénzügyi tranzakciók bonyolultságát.

Mosoda

A pénzmosás kifejezés állítólag magától Al Caponétól származik: az 1920-as évek hírhedt, chicagói gengsztere a célból, hogy alvilági ügyleteiből származó jövedelmét leplezze, ügyvédei tanácsára pénzbedobós mosodahálózatot hozott létre. Az önkiszolgáló mosoda praktikuma abban rejlett, hogy jelentős készpénzforgalmat bonyolított, így a befolyt bevételhez szinte észrevétlenül hozzácsapták a bűncselekményekből származó illegális jövedelmet, ezáltal látszólag tiszta forrásból származtak. Al Caponét egyébként végül adócsalás miatt börtönözték be 1931-ben.

Míg az Egyesült Államokban a pénzmosás atyjának, Al Caponénak ügyletei már az 1920-as években folynak, Magyarország csak a rendszerváltás óta ismerkedik a fogalommal. A bűncselekményből származó pénz legalizálásának szankciói már 1994-ben bekerültek a Btk.-ba, 2002-ig mégis mindössze ötször emeltek vádat pénzmosás bűncselekménye miatt, azóta is mindössze évi négy–öt ilyen esetre derül fény. A Legfőbb Ügyész szerint ez rámutat arra, hogy a megfelelő jogi megoldások nem elegendőek.

Másutt sem könnyű. A macedón gyakorlat például azzal igyekszik növelni a felderítés hatékonyságát, hogy az ügyvédeknek törvényes kötelezettségük jelenteni, ha ügyfelük tevékenysége kapcsán olyan információk kerülnek birtokukba, amelyek felvetik a pénzmosás gyanúját. Kovács Tamás szerint az ügyvédi titok szigorú védelme miatt a hazai jogalkotásban ilyen biztosan nem várható.

A vagyonelkobzás terén viszont pl. Amerika lehet Magyarország előtt a követendő példa. A konferencián Richard Weber, az amerikai igazságügyi minisztérium vagyonelkobzási és pénzmosás elleni részlegének vezetője, illetve az FBI egyik különleges ügynöke világított rá arra, miért oly lényeges a vagyonelkobzás. Egyrészt, mert elvonja a szervezett bűnözés fenntartásához szükséges forrásokat, másrészt, mert kárpótolható vele a károsult, aki akár lehet maga a megrövidített állam is. A legfőbb ügyész szerint hasznosítani fogják az elhangzottakat, ehhez jogalkotási kezdeményezések kellenek.

Örményországban ez évtől a korrupcióellenes szemlélet helyett kapott az oktatásban. Kovács Tamás ezt is követendő mintának tekinti, mivel a jogkövető magatartáshoz ismerni és érteni kell a jogot, így elképzelhetőnek tartja, hogy az iskolákban, a munkahelyeken, a közhivatalokban rendőrök és jogászok segítsék a jogi ismeretek terjesztését.

Átgondolandó az a macedón gyakorlat is, miszerint az ilyen esetet jelentő köztisztviselőt a szemtanúknak is biztosított védelem illeti meg. Hasonló módon jár el Amerika is az úgynevezett „sípfújókkal”, akik információikkal feltárnak, elindítanak egy-egy korrupciós botrányt. A Gallup Intézet felmérése szerint Magyarországon 2007-ben ezer megkérdezettből 95 főnél fordult elő, hogy magánszemély vagy tisztviselő csúszópénz fizetését várta el tőle. Az érintettek az esetek mindössze hat százalékát jelentették valamely hatóságnál.

A konferencia egyik alapvető konklúziója szerint a korrupció elleni küzdelem sikere 3 pilléren nyugszik, úgy mint megfelelő jogszabályok, szigorú szankciók és elítélő társadalomszemlélet. A Transparency listáján 2. helyről 5. helyre visszacsúszott Finnországban a mindennapos korrupció nem létezik. Karl J. Lehmus, a skandináv ország belügyminisztériumának főnyomozója szerint a finn recept legfontosabb összetevői a szigorúan jogkövető társadalom és az értékeken alapuló, jól megfizetett köztisztviselői hálózat.