A Peter Haslingerrel, a marburgi Herder Intézet Közép-Kelet-Európa-szakértőjével készült interjút az újság hétfőn, internetes honlapján közölte.
Egyrészt a szlovák belpolitikában rejlő oka van annak, hogy Pozsony ilyen érzékenyen reagált. Másrészt az I. világháború óta élő, a magyar-csehszlovák, majd magyar-szlovák viszonyban tartós konfliktust okozó kérdésre vezethető vissza, vagyis arra, hogy milyen mértékben illetékes egy anyaország a szomszédos ország kisebbségi kérdéseiben, és milyen politikát folytathat a jelképekkel - nyilatkozta a történész.
Pozsony reakciója mindenekelőtt azzal magyarázható, hogy egy Szent István-szoborról, Magyarország számára erős nemzeti töltetű jelképről van szó, amelyet egy külföldi államfő avatott volna fel. Habár a szlovák-magyar konfliktus mindig egyedi esetekben lángol fel, mindkét országban erős belpolitikai érdekekkel is összefügg, mint például a jövő évi szlovákiai és magyarországi választásokkal - fejtette ki az osztrák történész.
Budapesti szemszögből nem csak Szlovákiáról van szó, hanem a romániai magyar kisebbségről is. Ott egészen más a településföldrajzi és történelmi helyzet - válaszolt az újságírónak arra a felvetésére, hogy egy 2008-as felmérés szerint a szlovákiai magyaroknak mindössze öt százaléka szeretne területi autonómiát. "A budapesti Szerbia- és Románia-politika nélkül elképzelhetetlen lenne a szlovák-magyar kapcsolatok jelenlegi válsága" - állítja Haslinger. Nézete szerint Budapest nem ország-orientált, hanem problémafüggő politikát folytat; számára a területi autonómia nem több, mint jóvátétel az I. világháború után elveszített magyarlakta területekért. A szomszédos országok ezzel szemben attól tartanak, hogy az elérni kívánt autonómia csupán az esetleges elszakadáshoz vezető első lépcsőfok.
A történész szerint a csehszlovák, majd a szlovák államhoz való, a Meciar-korszak kivételével erős kötődés az oka annak, hogy a szlovákiai magyarok körében nem nagyon elterjedt az autonómiatörekvés. Egyes magyar politikusok időről időre felvetik követendő példaként Dél-Tirolt, de hogy mennyire lehetne ezt megvalósítani, az más kérdés - folytatta. A szakértő szerint az is kétséges, hogy a magyar nyelvű településeket "valóban olyan pontosan el lehetne-e választani, és el akarják-e választani" a más nyelvűektől.
A politikai skála jobboldalán elhelyezkedő politikai csoportok számára célszerű a magyarok fejében az 1918 előtti határokról, illetve a határon túli magyarok lakta területekről élő képet üzenetekkel megtölteni és a magyar kisebbségek elnyomásáról beszélni - mondta a történész.
Burgenland viszonylag kis mérete és az egykor ott élő magyarok kisebb száma miatt elviselhető veszteség volt Magyarország számára. Másrészt a soproni népszavazás bebizonyította, hogy visszakapható egy elszakított terület. Harmadrészt az 1930-as években annyira feszült volt a politikai helyzet, hogy az ellenséges többi szomszédos ország mellett szükség volt legalább egy szövetségesre, és ez Ausztria volt - vélekedett a történész. Ezen túlmenően Burgenland kezdettől többé vagy kevésbé kiállt magyar múltja mellett, s ezt egy szövetségi államban könnyebb volt megtenni, mint egy Romániához hasonlóan központosított államban.
Arra a kérdésre, hogy mit tehet az Európai Unió a konfliktus tompítása érdekében, a szakértő azt felelte: a tagországokkal szemben az EU-nak sokkal kisebb a közbeavatkozási lehetősége, mint ha tagjelöltekről van szó. "Ha az EU felvett egy országot, akkor az bent van" - tette hozzá. Természetesen továbbra is fel kell hívni az országok figyelmét bizonyos normákra - mondta, hozzátéve, hogy Szlovákia esetében a magyar kisebbséget illetően kevésbé lát problémát, mint a roma kisebbséget illetően. Természetesen - fűzte hozzá - Magyarországra is befolyást kell gyakorolni, és világossá tenni a határok sérthetetlenségét.
A szakértő kevés lehetőséget lát a konfliktus európai szintű befolyásolására, s a maga részéről inkább visszafogottságot javasol, mivel kevés esélyt lát arra, hogy a helyzet hosszú távon még jobban elmérgesedjen.
Szlovák-magyar ügy: kilencven éves és napi belpolitikai okok
Belpolitikai okok és egy, az I. világháború óta fennálló probléma áll a Sólyom László köztársasági elnök elmaradt múlt heti révkomáromi látogatása körüli szlovák-magyar diplomáciai incidens hátterében - vélekedett egy szakértő a Der Standard című osztrák napilapnak nyilatkozva.
KDNP-s képviselő: Az orbáni jólétet az is bizonyítja, hogy tavasszal 5000 magyart kellett kimenekíteni Dubajból
Magyar Péter: „A Fidesz élt 38 évet. Vége van. Önök menthetetlenek” – ez volt a parlamenti délelőtt
„Ideje menni” – üzente Magyar Péter Windisch Lászlónak
Videó: Iratok közé rejtve vette át a kenőpénzt a kormányhivatali osztályvezető
Akár 15 év börtönt is kaphat a korrupciós pénzt több ügyféltől is a gyanú szerint elfogadó hivatali dolgozó.
Vakcinához jóféle mRNS, nem kell? – Udvaros Dorottya Karikója szenvedélyes, vicces és nagyon szerethető
Ügyvéd: Jellinek Dániel sem vádalkut, sem egyezséget nem kötött
Elhunyt Finta László, a Nyitott Műhely alapítója
Közmédia vezetői pályázat: 14 jelölt maradt talpon
Életfogytiglani börtönbüntetést kapott a marseille-i kábítószer-kereskedelem két vezetője egy hármas gyilkosság miatt
Schadl György bírói engedéllyel vásárolgathat Siófokon
Távozik a Sándor-palota hivatalvezetője
Akkorát ütöttek az ukránok az oroszokon, hogy Moszkva elhatározhatta Zelenszkij meggyilkolását
Robert Pattinson az új James Bond
Elúszott vagy még mindig érdemes várni az olcsó gáz korszakára?
Egy tolvaj nyomába eredt, elgázolták a csepeli Lidl dolgozóját
Sportvezetők: Nincs olyan piaci alapú finanszírozás, amellyel fenn lehet tartani egy Bajnokok Ligája-győztes magyar csapatot
Ön mit kérdezett az AI-tól, mielőtt orvoshoz ment? Nagyobb jelentősége van, mint hinné
Alighogy kimászott a Sió-csatornából, máris rohant tovább a Tolna megyei szarvasrudli – videó
Lezajlott a szarvasbőgés.