Elúszott vagy még mindig érdemes várni az olcsó gáz korszakára?
Nem volt olyan régen, amikor a Nemzetközi Energiaügynökség, de az elemző-tanácsadó, thinktank Oxford Institute is azt ígérte, hogy 2026-2027 lesz az a korszakhatár, amikor a globális LNG-bőség tartósan 20 euró alá nyomja majd le a gázpiaci egységárat. Ehhez képest most éppen azt kellene tudni okosan megmagyarázni, hogy a 100 euró/MWh felé lépő TTF gázár november elején minek a hatására fordult vissza, és a jelek szerint vetette magát a mélybe. Lehet-e a napi hírek rabja egy, a világot meghatározó nyersanyag piaci terméke és ha igen, van-e arra mód, hogy ez alól a gáz kikerüljön? Erről szól a friss Közös Költség, melynek Jolsvai Zoltán energetikai szekértő volt a vendége.
Tavasszal, amikor a 2025-ös fűtési szezon befejeződött, hamar megjelentek azok az elemzők, akik a szinte üresre fejtett gáztárolók minél hamarabbi feltöltését sürgették arra is hivatkozva, hogy a piacon a gázárak folyamatosan felfelé haladnak.
Greg Molnar, aki a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) gázipari elemzője, már késő tavasszal arról írt, hogy az EU-ban a gáztárolók feltöltésével gondok lehetnek, mert egyrészt túl alacsony szintről kell azokat megtankolni, másrészt a tankolási hajlandóság is több országban visszafogott. Az IEA szakértőjének prognózisai aztán vészcsengő üzemmódig erősödtek, mert világossá vált, hogy a Hormuzi szorosban kialakult krízis tartóssága a hosszú ideje legalacsonyabb EU-s töltöttségi szinttel párosul, miközben a gázár triplázódott.
Október végén meglett a 100 euró/MWh ár is a gáztőzsdén (TTF), és akkor még az sem volt biztos, hogy a hegymenet itt véget érhet. Jolsvai András nem csak azt magyarázta el, hogy a tőzsdei ár hogyan jutott el idáig, hanem azt is, hogy a november elején történt lefordulásnak, illetve az azóta látható fűrészfogazásnak mi a szakmai magyarázata.
Bár általában véve alacsony, a tavalyihoz képest mégis magas a hazai gáztározók töltöttségi szintje, köszönhetően annak is, hogy egy hónappal később kezdődött a kitárolás. Egész Európában alacsonyak a tározói töltöttségek.
A több mint 20 éves közép-európai, illetve ukrán energiapiacokon szerzett felsővezetői tapasztalatai alapján a gázpiaci szakértő visszaidézi azt is, hogyan alakult ki, illetve hogyan működik ma az európai gáztőzsde.
Érdekes kérdés, hogy mit jelent, hogy a magyarországi gáztárolókban 77 százalékos a feltöltöttségi szint, de a podcastban szóba került még az orosz gázimport és a hosszútávú szerződések jövője, valamint az is, hogy mennyire reális forgatókönyv írható a drasztikus gázfogyasztás csökkentésére Magyarországon és az Európai Unióban.