Bencze: tartalék üzemmódon az államigazgatás

A romák ellen elkövetett emberölések sorozatának vagy a kiskunlacházi gyilkosságnak a sikeres felderítése mellett a rendőrség idén adós maradt több gazdasági bűncselekmény megoldásával. Erről is kérdeztük Bencze József országos rendőr-főkapitányt, valamint a rendészeti politikáról és az országgyűlési választások előtti hangulatról is.

hvg.hu: A testületet egyes vélemények szerint a romagyilkosságok rossz, legyengült állapotban találták.

B. J.: Ez nem igaz. Folyamatosan átalakuló bűnözéssel kell felvennünk a harcot, és alkalmazkodnunk például a technikai változásokhoz, illetve egyes bűncselekmények nemzetközivé válásához. Egyébként, ha a rendőrség nem a demonstrációkkal van lekötve, akkor többet tud a bűnügyekkel foglalkozni. Emellett jól érzékelhető az is, hogy azokban a megyékben, ahol az integráció után jóval megnövekedett a létszám, ott több rendőrt lehetett a közterületekre kiküldeni, aminek a hatására az utcákon és a tereken az elkövetett bűncselekmények száma jelentősen csökkent.

hvg.hu: Az elavult, emiatt nem túl jó jogszabályi háttér mennyire nehezíti meg a rendőrök munkáját?

B. J.: A politikai döntéshozók a rendszerváltáskor több törvényt bebetonoztak azzal, hogy megváltoztatásukhoz kétharmados többséget írtak elő. Ilyen például a gyülekezési törvény, amely akkor jónak tűnt, ma viszont nem, megváltoztatni viszont lehetetlenség. Mindig lesz elég ok, hogy ne jöjjön össze a módosításhoz szükséges kétharmad. Enélkül viszont a rendőrnek kell értelmeznie a jogszabályokat, mert a bírói jogértékelések az egyes intézkedések kapcsán csak évekkel később születnek meg. Pedig ha gyorsabb lenne az ítélkezés, a döntések helyre tehetnék a jogszabályi hiányosságokat. Mint az egyesülési joggal való visszaélés esetében nincs bírói ítélet, vagy ha van is, mint a Magyar Gárda ügyében a feloszlatásról szóló döntés, azt sem veszik tudomásul. A nagy problémám mégis az, hogy egyes politikusok is megkérdőjelezik azt és támadják azokat, akiknek be kell tartatniuk a bírói ítéletet.

hvg.hu: Milyen panaszok érkeznek a rendőrök munkájával kapcsolatban?

B. J.: Leginkább az intézkedéseket kifogásolják, vagy a demonstrációkon tett lépéseinket panaszolják, de a bejelentések között akadnak olyanok, mint hogy az illető nem kapott elég időt a feloszlatott demonstrációról való távozásra. Ez pedig annak ismeretében, hogy kilenc percen át tartott a rendőri felszólítás, igencsak elgondolkodtató. Egy nap körülbelül 18 ezer rendőri intézkedés történik, míg a panaszok száma néhány ezerre tehető. Egy évben!

hvg.hu: Mely nyomozásokra a legbüszkébb?

B. J.: Természetesen a romák elleni gyilkosság felderítése, hiszen az iszonyatosan nagy munka volt, és egyben presztízskérdést is jelentett számunkra. Nem minden évben néz szembe ilyen üggyel a rendőrség. Aztán az év nagy nyomozásai közé sorolom a kiskunlacházi Nóri gyilkosának a megtalálását és a Magyarok Nyilai szervezet tagjainak elfogását, amivel több országgyűlési képviselő ellen irányuló súlyos támadást akadályoztunk meg.

hvg.hu: Nem említett nagy volumenű gazdasági jellegű bűncselekmények felderítését. Mi ennek az oka?

B. J.: Az ilyen típusú ügyeknél, amelyeket mindig körülleng a politika légköre, szakértői nyomozás zajlik, hogy minél megalapozottabban tegyük meg a szükséges nyomozati lépéseket és az esetleges gyanúsításokat. A BKV, az EMFESZ, illetve a többi eset is mind nagyon szövevényes, így megérteni sem egyszerű őket. Ráadásul megosztott a dolog abban, hogy a pénzügyi bűncselekmények egy részében nem is mi járunk el, hanem a vám- és pénzügyőrség.

hvg.hu: Szerencsés ez?

B. J.: Ebből a székből is úgy látom, mint korábban a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága rendészeti főigazgatójaként, hogy a vám- és pénzügyőrségnek a rendőrségnél több ponton van köze a gazdasági, pénzügyi folyamatokhoz. A nyomozásokban pedig más típusú felderítőmunkát végez. Ők nyugodtabban járhatnak el az ügyekben, hiszen náluk ritka az, hogy azonnal kellene valamire reagálniuk.

hvg.hu: Visszatérve a sikeres ügyekre, azok mellett akadtak hibák is, mint a tarnabodi fiatalok meggyanúsítása, a Magyarok Nyilaihoz kötött robbantásos videó vagy Pásztor Albert miskolci rendőrkapitány nyilatkozata. Ezeknek, így az év végéről visszatekintve milyen tanulságai vannak az Ön számára?

B. J.: A tarnabodi esetben tanúvallomás és szakértői vélemény alapján hozta meg a bíróság a szabadságot korlátozó kényszerintézkedést a bűnösség megállapítására vagy annak tisztázásának időtartamára. Ezeknek a bizonyítékoknak a hitelét sem az ügyészség, sem a bíróság nem kérdőjelezte meg. Amint kiderült az előzetesben lévők ártatlansága a romák ellen elkövetett gyilkosságsorozat ügyében, onnantól a gyanúsításuk megszűnt és szabadlábra kerültek. A robbantásos videó nem rendőrszakmai baki volt, hanem inkább kommunikációs mellényúlás. Az ügyben a szükséges intézkedéseket megtettük. Pásztor Albert nyilatkozata nem volt szerencsés, mert félreértésekre, félremagyarázásokra adott okot. Ugyanakkor a gyors vizsgálat tisztázta, hogy a kapitány nem követett el semmiféle jogsértést, megtörtént és eredményesen felderített bűncselekmények elkövetőiről számolt be. Egy újságírói kérdésre azonban nem kellő körültekintéssel válaszolt, ezért figyelmeztettem. A hibát egyébként azok követik el, akik a meglévő problémát a szőnyeg alá akarják söpörni. Igenis beszélni kell a roma-kérdésről, és velük közösen megoldást kell találni az integrációra, miközben nem lehet egy etnikai csoport minden tagját megbélyegezni.