„Ügyfelem elkeseredett. Egy élet munkája van abban a pénzben, amit elvesztett” – mondta a hvg.hu-nak Jaczó Dániel ügyvéd, akinek kliense közel húszmillió forintját próbálja visszaszerezni az MKB Banktól. A háromgyermekes budapesti családanya 2008 őszén közel húszmillió forintot fizetett be vételár-előlegként lakására, ami az akkor épülő Óbuda Testvérhegy Lakókert egyik, 86 lakásos társasházában vár rá.

Minden ígéretesen indult. Az építtető cég, az Opulus Kft. egy ismert és megbízható hazai ingatlanfejlesztő cégcsoport, az 1997-ben alapított Opus Kft. tagja, a társaság tulajdonosait – Potyi Péter Miklóst és Linka Pétert – pedig nem a tiszavirág-életű, ügyfeleiket „lenyúló” ingatlanfejlesztőként ismerte a piac. Ellenkezőleg: a cég ügyfelei többen az Opus által korábban sikerrel kivitelezett lakópark-beruházások megelégedett kliensei közül kerültek ki. Csakhogy Jaczó Dániel ügyfele a tervezett időben, 2009 májusában nem tudott beköltözni lakásába, mert a lakópark nem készült el teljesen. Megelégelve ezt, nyáron úgy döntött, szerződést bont az Opulus-szal, a lakásra befizetett pénzét pedig visszakéri. Ekkor érte a meglepetés: bár az Opulus elismerte, hogy a pénz visszajár, mégsem tudott fizetni, ugyanis a beruházást finanszírozó MKB Bank egyik napról a másikra leemelte és átutalta magának az ingatlanfejlesztő cég számláján zárolt vevői befizetéseket.

Akadozott a finanszírozás

„Az Opulus maximálisan együttműködő volt, amikor ügyfelem nevében felkerestem őket. Minden dokumentumot elém tártak. Ekkor lett világos számomra, mi lett a vevők által befizetett pénzek sorsa. Mint kiderült, a bank akadozva finanszírozta a beruházást, ráadásul 2009 szeptemberében leemelte az Opulus bankszámlájáról a vevői befizetéseket és átutalta a saját számlájára” – meséli az ügyvéd. Ez több mint 513 millió forint volt.

Az Óbuda Testvérhegy Lakókert. Kié lesz végül? © Opulus.hu

De nemcsak a vevői befizetéseknek mondhatott búcsút az Opus-cégcsoport: a tulajdonosok egy másik cége, az Opus-Via Kft. visz egy másik III. kerületi beruházást, az Óbuda Lakókert Projektet (szintén MKB-s finanszírozással), s az ide befizetett 426 millió forint vevői előlegeket ugyancsak „lenyelte” a bank. „Az MKB azzal magyarázta a számlán lévő vevői pénzek leemelését, hogy az ingatlanfejlesztő cég szerződést szegett és a pénzintézet az óvadéki jogát gyakorolta azzal, hogy a céggel szembeni saját követelését a vevői befizetési számláról elégítette ki” – magyarázta Jaczó Dániel. Az ügyvéd hozzátette: a pénz leemelésével az MKB olyan helyzetbe hozta az ingatlanfejlesztő cégeket, hogy sem a már majdnem kész lakóparkok nem készülhetnek el, sem a vevőknek nem tudnak fizetni. Mindezt a bank megfejelte azzal, hogy felszámolási eljárást kezdeményezett az így végképp fizetésképtelenné váló Opulus Kft. ellen.

A lakás és pénz nélkül maradt vevők először az ingatlanfejlesztő cég vezetőit vonták kérdőre. Ekkor derült ki, hogy a beruházás során a bank akadozva folyósította a hitelt, az ingatlanfejlesztők szerint ezért csúszott az építkezés. A hoppon maradt vevőknek a cégvezetés azt állította, hogy a bank 2009 januárjától egyre lassabban finanszírozta a beruházást és az alvállalkozók már a leigazolt számlák ellenértékét is csak késve kapták meg. A munkálatok csak azért nem álltak le – magyarázták –, mert megbíztak bennük a pénzük után futó alvállalkozók. Mindezt tudva a vevők már a banktól kérték vissza pénzüket.

Nem hajlandók szóba állni a vevőkkel

Erre a bank kezdetben nem volt hajlandó, ám végül 2009 októberében felajánlotta, hogy megvásárolja a vevők Opulus-szal szemben fennálló követeléseit. „Ennek az lett a vége, hogy a vevők túlnyomó többsége elállt az adásvételi szerződéstől. A bank jogilag olyan helyzetet teremtett, aminek köszönhetően már egyetlen vevő sem kaphatta vissza a foglaló kétszeresét, s az őket jogosan megillető kamatot, csak az általuk korábban befizetett pénzüket. Néhány lakót, köztük az ügyfelemet, azonban diszkrimináltak: azoknak ugyanis, akik annak idején készpénzben fizették meg a vételárat az Opulusnak, nem ajánlották fel, hogy megvásárolják követeléseiket” – magyarázta Jaczó Dániel. „Ügyfelem és más készpénzes vevők befizetéseit az MKB Bank kezdettől fogva ismerte, a projektet ezen befizetések tudatában finanszírozta, az egész beruházás pénzügyi hátterét fel kellett mérnie, ennélfogva jogtalan hátrányos megkülönböztetés, ami ezeket az embereket éri. A bank pedig nem hajlandó szóba állni a vevőkkel és nem hajlandó segíteni a helyzetükön, arra hivatkozva, hogy a vevők és a pénzintézet között nincs jogviszony. De erre hivatkozással megtehette volna, hogy egyik vevőtől sem vásárolja meg a követelést” – véli az ügyvéd.

Furcsaságok is vannak az ügyben. Mint megtudtuk, az Opulus egyik ügyfele már 2009. szeptember 11-én jelezte a beruházónak, hogy a késedelmes átadás miatt eláll a szerződéstől. Az ügyfél ekkor a bankhoz fordult, hogy visszakapja a pénzét, de a bank ezt elutasította, mondván, a számlán nincs fedezet. Csakhogy információnk szerint ekkor még a pénz a számlán volt, csak később emelte le az MKB. Úgy tudjuk, az ügyfél nem hagyta annyiban a dolgot, és végül visszakapta a pénzét. Legalább ilyen érdekes az is, hogy noha a pénzintézet szeptemberben emelte le a számlán lévő pénzt, a hitelszerződést csak októberben mondta fel. Információnk szerint az ügyletben összesen 49 ügyfél érintett, és legalább fél tucatnyira tehető azoknak a klienseknek a száma, akik hiába várják pénzüket, amely összességében így a több tízmillió forintot is eléri.

AZ MKB banktitokra hivatkozik

Megkerestük az Opus-csoport tulajdonosait, ám ők egyelőre nem kívánnak nyilatkozni az ügyben. Amikor az MKB Banknál érdeklődtünk, hasonló falakba ütköztünk. Kérdéseinket azzal hárították el, hogy a projekthitelezéssel kapcsolatos valamennyi információ banktitok. Hozzátették ugyanakkor, hogy az ügyletek kapcsán teljes mértékben a szerződésben foglaltaknak megfelelően, szerződéses jogaikat gyakorolva jártak el. „Bankunk messzemenően tiszteletben tartja a vevői kör érdekeit, mindazonáltal nem tekinthet el a hitelezői pozíciójából adódó, a tulajdonosai és a vonatkozó jogszabályok által egyaránt megkövetelt, felelős üzleti magatartás alapvető normáitól” – írták válaszukban.

Mindeközben az ügyészségre is feljelentés érkezett az ügyben és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is vizsgálódik. Utóbbi szerv ezt az információt meg is erősítette a hvg.hu-nak, de nem kívántak nyilatkozni, arra hivatkozva, hogy a vizsgálat folyamatban van.

Dezső András