Az 1 milliárd forintot meghaladó magánvagyont érintő, évi 1 százalékos vagyonadó tervezett bevezetése nem az adókulcs miatt vet fel kérdéseket, hanem azért, mert rendkívül összetett feladat meghatározni, mi számít vagyonnak, hogyan kell azt értékelni, és miként lehet az adófizetést ellenőrizni – hívja fel a figyelmet a KPMG tanácsadó cég hétfői közleménye.
Külföldi tapasztalatok alapján a vagyonadó akkor tud működni, ha a szabályozás egyszerű, átlátható és ellenőrizhető, ellenkező esetben jön a kiskapuzás, illetve a jogviták. Ha pedig az adóteher nincs összhangban az érintettek likviditásával, az akár tőkekivonást vagy vagyonelemek kényszerű értékesítését is jelentheti.
https://hvg.hu/gazdasag/20260926_magyar-peter-januar-1-vagyonado-szigorubb
Az adó ráadásul a jachtozó-magánrepülőző milliárdosok mellett azokat is érintheti, akik családi vállalkozók, akik évtizedek alatt építették fel a vállalkozásukat, többgenerációs ingatlanvagyonnal rendelkező családok vagy olyan örökösök, akiknek jelentős vagyona nagyrészt vállalkozásokban vagy ingatlanokban áll, életmódjuk és bevételeik alapján azonban mégsem tekinthetők tehetősnek.
Az RTL ugyanakkor úgy számolt: a szigorúbb, 500 milliárdos vagyon feletti adó mindössze négy magyar milliárdost érintene, és az egyszázalékos emelés náluk évi 38 milliárd forintot jelentene.
https://hvg.hu/gazdasag/20260927_csak-4-embert-erintene-a-szigorubb-vagyonado
A vagyonadó hatása a KPMG szerint nem kizárólag az adófizetőknél jelentkezhet: közvetetten érintheti azokat a kulturális, oktatási vagy civil kezdeményezéseket is, amelyek működésében ma jelentős szerepet játszanak a magánadományok.
A KPMG felhívja a figyelmet, hogy Franciaországban a korábbi, széles körű vagyonadót egy elsősorban az ingatlanvagyonra koncentráló adó váltotta fel. A példa a KPMG szerint arra is rámutat, hogy a pénzügyi és vállalkozói vagyon széles körű adóztatása tőke- és adóügyi illetőség áthelyezésére ösztönözhet, miközben az összetett értékelés és ellenőrzés jelentős adminisztratív terhekkel járhat.
A tanácsadó cég végül arra is rámutat, hogy a vagyonadó nemcsak tőkét vihet el, de új adózókat is távol tarthat. Egy Magyarországra költözést mérlegelő vagyonos külföldi magánszemélynek már nemcsak az itteni személyi jövedelemadóval kellene számolnia, hanem azzal is, hogy teljes, akár több országban tartott vagyona mekkora éves többletterhet jelent számára. Ebben az esetben a magyar állam nemcsak a tervezett vagyonadótól eshet el, hanem azoktól a jövőbeni személyijövedelemadó-bevételektől is, amelyek az érintett magánszemély osztalékából, tőkepiaci ügyleteiből és más külföldi befektetéseiből származó jövedelmeiből származtak volna.
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: Shutterstock
