A magyar gazdaság hat éve egy helyben topog, az euró bevezetése lehet az arkhimédészi pont, amely fordulatot hozhat, ehhez egy-két éven belül be kell jelentkezni a közös európai deviza előszobáját jelentő ERM II. árfolyam-mechanizmusba. Ezt mondta nagyjából egy éve, az Európa Klubban tartott előadásán. Miért?
Az euró átvételének előnyeit piramisként kell elképzelni. A legfelső rétegnek azt tekintem, hogy meg lehet spórolni az átváltási költségeket, mert minimum egy-két százalékot elveszítünk a műveleten. Ha nincsenek átváltási költségek, nagyjából százmilliárd forintot nyerne a lakosság. Becslésem szerint ezt meghaladó összeget profitálna a vállalati szféra, amely most az árfolyamveszteség elkerülése végett fedezeti műveleteket köt, ez a középső réteg.
Ennél jóval többet, ezermilliárd forintra tehető költségvetési megtakarítást jelentene, hogy az államadósság után fizetendő kamatterhek már a belépést követő hetekben hatalmasat esnének, ez a piramis talapzata. Az euróövezetbe tartó államok hitelminősítése ugyanis gyorsan és sokat javul, besorolásuk a régiónkban tipikusan jellemző B kategóriából az A-ba emelkedik, hiszen az euróövezeti védőháló mérsékli a visszafizetési kockázatot.
A minél gyorsabb csatlakozás mellett szól az is, hogy a magyar költségvetési politika hajlamos a túlzott költekezésre. Az euróövezeten belül ezt nem lehet megtenni, már a közeledés éveiben sem.
Magyarország mikor szalasztotta el a belépés lehetőségét az ERM II.-be?
Először 2004-ben, az uniós csatlakozáskor, amikor olyan miniszterelnöke volt az országnak, aki tisztában volt a közgazdasági összefüggésekkel. Csakhogy ő elkövette azt a hibát, hogy 2002-es választási győzelme után bőkezű osztogatásba kezdett, hatalmas költségvetési hiányt hozva össze. Ezzel eljátszotta az esélyt.
Patai Mihály bankár
A 73 éves közgazdász pályája 1976-ban az MNB-ben indult, 1978 után tíz évig a Pénzügyminisztériumban folytatódott, ezt követően öt éven át a Világbank vezető közgazdászának az asszisztense volt. Hazatérése óta topmenedzser, előbb a K&H Bank ügyvezetője, 1996-tól az Allianz, majd 2006-tól 13 éven át az UniCredit Magyarország elnök-vezérigazgatója, 2019–2025 között az MNB alelnöke, jelenleg a Bank of China Central and Eastern Europe igazgatósági tagja.
Pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is készült az euró korai bevezetésére, egy 2001-es kiadványában azt állította, hogy becslése szerint a belépés minden egyes évvel való halasztása a GDP 0,3–1 százalékára tehető veszteséget jelent az országnak. Ezt buktuk el?
Igen, de ezt az előnyt vissza lehet nyerni, ha belépünk az ERM II.-be. Most egy év alatt megközelítőleg ötezermilliárd forintot fizet ki a költségvetés adósságszolgálatra, azaz törlesztésre és kamatokra, ez 3-4 év alatt fokozatosan a felére csökkenne. Németország, Ausztria, Szlovákia, Szlovénia és Horvátország ma nagyjából háromszázalékos kamatot fizet az állampapírok után, Magyarország, Csehország és Lengyelország öt százalék fölöttit, az ERM II.-n belül gyorsan közelednénk az előbbiekhez.
A piac már azt is hozamcsökkenéssel honorálta, hogy az új kormány programjában szerepel az euró átvétele, holott gazdaságpolitikai fordulat voltaképpen még nem is történt.
A 2010-es évek közepén Magyarország az euróövezeti csatlakozás szinte valamennyi feltételét teljesítette. Miért került le a napirendről?
Óriási hiba, hogy nem léptünk be, de ennek nem pénzügytechnikai okai voltak. Az előző kormány a kimaradást stratégiai kérdésnek tekintette, a szabadságharc, a szuverenista logika részének, amely zsákutcába vitte a magyar gazdaságot.
https://hvg.hu/gazdasag/20260910_varga-mihaly-euro-eurobevezetes-ertekeles-monetaris-politika-koltsegvetes-kozgazdasz-vandorgyules
Egy tízmillió lakosú ország kis, nyitott gazdaságának a függetlenségét akarták megteremteni, ami lehetetlen.
Az euróövezeten kívül, de az EU-n belül is érte veszteség a magyar gazdaságot, 2022 után fokozatosan elbukta az uniós támogatásokat. A gazdaság pedig lényegében nem növekedett. A kettő ennyire közvetlen módon összefügg?
