Mit ígérnek a pártok munkafronton?

Munkahelyteremtés és -megőrzés, a foglalkoztatottak számának növekedése, a pályakezdők elhelyezkedési esélyeinek javítása, új tehetségek felismerése, kiaknázása és megtartása, az atipikus foglalkozatási formák népszerűsítése: nagyjából ezekre terjed ki a pártok programjának foglalkoztatáspolitikai fejezete. Mit ígérnek a választóknak és mennyire rugaszkodnak el programjukban a valóságtól a pártok?

Néhány örökzöld téma 2010-ben is központi helyet kap az összes, választásokon induló párt programjának foglalkoztatáspolitikai fejezetében. Ilyen a munkahelyteremtés és -megőrzés, az atipikus foglalkoztatási formák - mint a részmunkaidő vagy a távmunka - elterjedésének elősegítése, a friss diplomások megtartása és hazai elhelyezkedési esélyeinek növelése vagy éppen a vidéki munkavállalók alkalmazása és a romák foglalkoztatása.

Míg a Fidesz programja kimerül abban, hogy nagy vonalakban vázolja a jelenlegi foglalkoztatási helyzetet, szemlélteti a buktatókat, és kijelöli a problémás területeket, addig az MSZP, a Jobbik vagy az LMP túllép az általánosságokon, nem riad vissza a konkrét ígéretektől. Kérdés, be tudják-e tartani ezeket, amennyiben a választók bizalmat szavaznak nekik.

Fidesz: ha munka van, minden van

A Fidesz programja, a Nemzeti Ügyek Politikája terjedelmes fejezetet szentel a kérdésnek, hogyan lehetne talpra állítani a magyar gazdaságot. Ugyanakkor konkrétumok és ígéretek helyett marad a célkitűzésnek nevezhető általánosságoknál. A foglalkozatáspolitikai célkitűzések alapja - a program szerint - a munkahelyteremtés, „a gazdaságpolitika középpontjába - a verseny mellett - a munkát kell állítani” - írják. Tíz év alatt egymillió új munkahelyet ígérnek - ez az egyetlen számszerűsített vállalás - , ám ezek ütemezését nem részletezik.

Fotó: Stiller Ákos

Mindenesetre elképzelésük szerint az egymillió új állást a Magyarországon működő vállalkozások termelik majd ki - olvasható a Matolcsy György által jegyzett programfejezetben. A Fidesz szerint az állás nélkül maradt dolgozók visszatérését a munkaerő-piacra az elmúlt nyolc évben kialakult szociális-kulturális környezet akadályozta meg, de hogy ebből mi módon lehetne kitörni, és hogy mivel biztatják mondjuk a 45 év felettiek visszatérését a munkaerő-piacra, már nem tudjuk meg.

A Fidesz foglalkoztatáspolitikai törekvéseiben kiemelt szerepet kap az innováció, a kreatív iparágak felfuttatása, a pályakezdő friss diplomások elhelyezkedési esélyeinek biztosítása, valamint a felsőfokú képzettséggel nem bírók foglalkoztatása. Három területet emelnek ki, amely felszippantaná az alacsony képzettségű munkavállalókat: az építőipart, a mezőgazdaságot és a hazai turizmust.

Szerepel még a programban a rugalmas, családbarát foglalkoztatás szabályainak kialakítása, az atipikus foglalkoztatási formák kiaknázása, ám csak címszavakban, felvetésként, mivel konkrét terv nincs ezek felfuttatására. Kulcsszerepet szán a Fidesz a vállalkozásfejlesztésnek: a részleteket mellőző program szerint csökkenteni kell a vállalkozások adminisztrációs terheit, egyszerűsíteni kell az adórendszert, és meg kell oldani a vállalkozásokat sújtó finanszírozási gondokat, különös tekintettel a körbetartozásra és lánctartozásra.

A programban hangsúlyos még a versenyképes oktatás és képzés megvalósítása - összehasonlítási alapként megemlítik a Németországban már bevált duális szakképzést, amely a vállalatoknál zajló gyakorlati képzésre épül. Ha munka van – minden van címszó alatt szóba kerül az alacsony foglalkoztatás, a vidéken élők munkára fogása, az uniós források kombinálása a közmunkaprogramokkal, és a romák foglalkoztatása. „A közmunkák révén széles tömegek megmozgatása lehetséges olyan célok érdekében, ami által új érték keletkezik (pl. gátépítés, erdőtelepítés, önkormányzati bérlakásépítés)” - tudjuk meg.

MSZP: kiporciózott ígéretek

A szocialista párt Nemzeti modernizáció, összetartó közösség - Ajánlat a demokratikus oldal programjára című összefoglalója nincs híján az ígéreteknek. Az MSZP őszinte nyíltsággal beszél olyan javaslatokról, amelyeket bizonyosan nem nekik kell majd teljesíteniük. A 2010-2014-es parlamenti ciklusra előirányozza, hogy a reálkeresetek évente 2,5-3 százalékkal nőhetnek, a foglalkoztatás évente egy százalékkal növekedhet. „Négy év alatt összesen 4 százalékkal csökkentjük a munkavállalók járulékterhét: 2011-ben és 2012-ben 1-1, 2013-ban további 2 százalékos mérséklésére van mód” - ígérik. (A járulékterhekre a Fidesz-program nem tér ki.)

Fotó: Stiller Ákos

Az MSZP programjában felveti az ún. Start-rehab kártya bevezetésének lehetőségét, amelyet azok a munkaadók vehetnének igénybe, akik vállalják a rehabilitációs járadékban részesülő ténylegesen rehabilitálható álláskeresők foglalkoztatását. Szóba kerül a Munkaerő-piaci Mobilitást Segítő Alap létrehozása is, amely azoknak a munkavállalóknak nyújtana segítséget, akik lakóhelyüktől távol, legalább 60 kilométerre dolgoznak. A közmunkaprogramok folytatása, bővítése, a romák foglalkoztatása ugyanúgy központi kérdés, mint a Fidesznél és a többi pártnál (ld. lejjebb). A Foglalkoztatáspolitika - visszaadni a legális munka becsületét című fejezetben az MSZP sem riad vissza a közhelyektől, mint írják, „a válságnak akkor lesz vége, ha új munkahelyek jönnek létre, és újra tartósan bővül a foglalkoztatottság”.

Az elmúlt nyolc évre visszanézve méltatják a Start-kártya bevezetését, a munkahelymegőrző-programokat, a közcélú foglalkozatás alakulását, és az Út a munkához programot, amely meglátásuk szerint „a legjelentősebb foglalkoztatáspolitikai intézkedés a rendszerváltás óta.” Kitérnek az innováció fejlesztésére, a képzetlen, alacsonyabb iskolázottságú emberek foglalkozatásának szükségességére, az elzárt településen dolgozók munkába járásának biztosítására. „Az eddigi kezdeményezések mellett új eszközöket vetünk be a dolgozni akaró kismamák és a munkaerőpiacról kiszoruló 40-50 évesek munkalehetőségeinek javítására, illetve az idősebbek elhelyezkedésének segítésére” - ígérik, megcélozva a legérzékenyebb, munkaerő-piacról kiszoruló rétegeket.

Újabb ígéret az atipikus foglalkoztatási formák népszerűsítése, a munkanélkülivé váló pályakezdő diplomások helyzetének javítása és a fogyatékkal élők foglalkoztatása. Az oktatás minőségelvű fejlesztése, a versenyképesség növelése törvényi szabályozással, állami finanszírozással, akkreditációval és folyamatos ellenőrzéssel szintén szerepel a programban, valamint szóba kerül a szakiskolai tanulmányi ösztöndíj, amelyet 2010. január elsejétől a hiányszakmákban tanuló diáknak járna. „Előre kell lépnünk a minőségi, az elit képzésében” - olvasható az MSZP programjában. Ebben, úgy látszik, minden párt egyetért.