„Azok lesznek a jó kórházvezetők, akik mernek majd hibákat feltárni”– mondta Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a Magyar Kórházszövetség XXXVIII. kongresszusán csütörtökön. Nemes Balázs miniszteri biztos vezetésével hamarosan megkezdi működését az Egészségügyi Minőségellenőrzési Hatóság, amely kormánytól független szervként fogja ellenőrizni a kórházakat, és szankcionálási joga is lesz. A kórházak minőségi mutatóit és annak magyarázatát kétféle verzióban teszik majd közzé, lesz egy szakmai szöveg és egy köznyelvre lefordított változat is – ígérte Hegedűs.
Ezen kívül a transzparencia jegyében a nemkívánatos egészségügyi eseményeket is – ilyen például az, amikor egy csípőprotézis műtétnél az orvos eltöri a beteg csípőcsontját – publikálni fogják. Ezek a nemkívánatos események egy évig elérhetők lesznek a nyilvánosság számára. A miniszter elmondta, hogy ezeket az eseményeket azonnal ki kell majd vizsgálni, ezzel párhuzamosan pedig nyíltan kell kommunikálni a beteggel, és annak családjával is. „És ami nagyon fontos: bocsánatot kell kérni” – fogalmazott.
Ami a kórházigazgatók pályáztatásának kérdését illeti, Hegedűs megismételte, hogy jelenleg zajlik a pályáztatási szempontrendszer kidolgozása, amint kap erre javaslatot, mérlegelni fogja annak elfogadását. Az, hogy minden kórházvezetőnek újra kell pályáznia, nem azt jelenti, hogy mindenkit le fognak váltani. Hegedűs szerint egyszerre kell majd mérlegelni a pályázatoknál, hogy a regnáló igazgató objektív szempontok alapján mit ért el az adott intézményben, hogy milyen vezető, illetve regionális együttműködésben gondolkodik-e. „Lehet valaki népszerű vezető úgy, hogy közben tartósan romlanak az eredmények” – mondta, hozzátéve, a toxikus vezetés egy súlyos betegbiztonsági kockázat, hiszen ha az emberek félnek megszólalni, elmondani a hiányosságokat, akkor az információk nem jutnak el a felső vezetéshez. A miniszter megjegyezte, hogy nem fog tűrni semmilyen szintű korrupciót és a mutyinak a látszatát sem akarja tapasztalni egyik intézményben sem.
https://hvg.hu/360/20260722_interju-buga-laszlo-fekvobeteg-ellatasert-felelos-allamtitkar-surgossegi-korhazleltar-hvg
Az egészségügyi rendszer finanszírozására szánt plusz 500 milliárddal kapcsolatban elmondta, hogy a 2027-es évben annak nagy része az egészségügyi szakdolgozók béremelésére fog elmenni, de ebbe bele kell érteni az otthoni szakápolás területét és a hospice ellátásban dolgozókat is, összesen 123 ezer embert érint. „Már készen van a táblázat, az elején megnyomtuk a ceruzát, mert a fiatalokat szeretnénk bent tartani a rendszerben. A béremelés a mozgóbérekre is vonatkozik” – mondta.
Hozzátette, hogy nagyon gyorsan el lehet költeni ezt az 500 milliárdot, a béremelésen kívül többek között emelni kívánják a laborfinanszírozást, és a fekvőbeteg ellátásra fordított forrásokat is, a cél, hogy fékezzék a kórházak adósságát, amennyire csak lehet. 46 milliárdot szánnak CT-MR fejlesztési programra, illetve 24 milliárdból kívánják felújítani a mentőállomásokat és új mentőautókat is szereznének be. Ezen kívül az alapellátásban is emelni fogják a finanszírozást és az ügyeleti díjakat. Szó esett a várólista csökkentési programról, ahol a többletfinanszírozás tekintetében 1,3 szoros szorzóval számolnak majd, és meg fogják szabni, hogy ennek nagy része az operáló csapathoz kerüljön. „Kár, hogy nem 1000 milliárdot ígértünk a programban” – jegyezte meg. Hegedűs a kórházi adósságrendezésről nem tudott konkrétumot mondani, úgy fogalmazott, hogy a 2027-es költségvetés októberi elfogadása után tudja bejelenteni, hogy mekkora összeget fordítanak majd erre.
„Az új kormány egészségügyi programja – benne az önálló minisztériummal, a közfinanszírozott állami egészségügy megerősítésével, a várólisták csökkentésével, a digitalizációval és jelentős többletforrás ígéretével – számos olyan célt fogalmaz meg, amelyről érdemi szakmai párbeszédet kell folytatnunk” – olvasható a Magyar Kórházszövetség csütörtöki állásfoglalásában. Azt írták, számukra az a fontos, „hogy ezek a célok ne politikai, hanem szakmai programként valósuljanak meg: a beteg, az egészségügyi dolgozó és a fenntartható intézményi működés legyen a középpontban.”
A szövetség úgy látja, hogy az egészségügyi ellátórendszerbe vetett bizalom erősítésének legfontosabb pillérei a transzparens kommunikáció, a biztonság, a szakmaiság és a kiszámíthatóság. Hangsúlyozták, hogy szoros és hatékony partnerségi kapcsolatot kívánnak kialakítani az egészségügyi ágazatirányítással, és párbeszédre törekednek a szakmai kamarákkal. „Az új kormány egészségügyi programja számos olyan célt fogalmaz meg, amelyeket támogatunk” – írták.
Nyitókép: MTI / Vasvári Tamás
