Irán visszalőtt: Az amerikaiak katari bázisát érte rakétatámadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
A Népszava Online információi szerint a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának korábbi jelentése is ezt találta a leginkább kompromisszumos verziónak. Sólyom László pedig - mint arról beszámoltunk - egy tévényilatkozatban utalva rá szerencsésebb megoldásnak találta volna, mint akár a Zengőt, akár a Tubest.
Tárgyalásokon a Népszava Online szerint az is felmerült, hogy Szlovéniába telepítik a radart, cserébe pedig magyar vadászgépek járőröztek volna a szomszédos ország felett. A mecseki NATO-radarnak ez már a harmadik kijelölt helyszíne. A legelső elképzelések szerint a Mecsekben 2004-2005-ben készült volna el a háromdimenziós radar, az akkori tervek szerint még a Zengőn.
A munkálatok megkezdését 2001-re tervezték, az építési engedélyeket az Orbán-kormány idején, 2002. március 21-én kelt kormányhatározat alapján adták ki. A Zengő-beruházás ellen azonban 2003 végétől társadalmi tiltakozás bontakozott ki, egyrészt az ott található különleges természeti értékek (például a veszélyeztetett bánáti bazsarózsa) miatt, másrészt pedig mert az engedélyezési folyamatban a helyi önkormányzatoknak és az állampolgárok szervezeteinek érdemi véleménynyilvánításra nem volt lehetőségük.
A környezetvédelem iránt elkötelezett Sólyom László államfő is személyesen tiltakozott a Zengő-terv ellen. Ennek nyomán a kormány 2004 közepén szakértőkből álló vizsgálóbizottságot alakított, s ennek javaslatára 2005 februárjában úgy döntött, hogy a Zengőre tervezett NATO-radarállomás az 1999-ben jóváhagyott, majd azt követően engedélyezett módon nem épülhet meg. Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő a megvalósításra új tervet, új koncepciót és alternatív lehetőségek feltárását kérte. Végül 2005. november 23-án a Tubes mellett döntöttek.
A NATO 2006 májusában katonai-szakmai szempontból fogadta el a háromdimenziós lokátor tubesi helyszínét. A Honvédelmi Minisztérium által kiadott építési engedélyt Pécs városa azonban megfellebbezte. Olyan tiltó módosító rendeleteket hoztak az építkezés megakadályozására, amelyeket az Alkotmánybíróság utólag alkotmányellenesnek ítélt.
Tavaly év végén a pécsi önkormányzat lezáratta a Tubesre vezető utat, Páva Zsolt polgármester pedig bejelentette: megakadályozzák a hegyre tervezett katonai radarállomás építését. Végül 2010. március 17-én a Legfelsőbb Bíróság új eljárásra kötelezte a Tubesre tervezett NATO-radar ügyében a Honvédelmi Minisztérium építési hatósági osztályát.
