Mire gondolhatott Sólyom László?

Sólyom László. A fejtvényrejtő © Túry Gergely

Elsősorban a Gyurcsány-kormány és az általa véghezvitt reformok bírálata miatt kavart vihart Sólyom László egy héttel ezelőtti, a közszolgálati televíziónak adott interjúja, a Mecsekbe tervezett NATO-lokátorral kapcsolatban megfogalmazott véleménye kevesebb figyelmet kapott.

Pedig talányos, sőt titokzatos módon fogalmazott a köztársasági elnök, amikor azt állította: tud olyan helyszínt, ami a jelenleg elfogadott Tubesnél is alkalmasabb a radarállomás elkészítésére. De hogy melyik ez, mondta, azt a tévénézőknek nem, csak a honvédelmi miniszternek árulja el, már ha utóbbi hozzá fordul.

Mint ismeretes, a NATO-tagságunkkal járó vállalások nyomán – a katonai szervezet pénzéből – építendő radarállomás számára pénzügyileg, technikailag és hadászatilag a legkedvezőbb helyszín a Mecsekben lévő Zengő csúcsa lett volna, ám a környezetvédő szervezetek, s a pártjukra álló "zöld elnök", Sólyom László tiltakozása nyomán a honvédelmi tárca más alternatívát talált. A minisztérium szerint a Zengő kiesésével a pécsi Tubes lehet a legalkalmasabb a lokátor felépítésére, s erre a csúcsra a tárca jogerős építési engedéllyel rendelkezik. A Honvédelmi Minisztérium felkérésére készített rangsor szerint a legalkalmasabb mégiscsak a Zengő volna, ezt követi a Nagy-Tubes, amelyet 2005 novemberében jelöltek ki az építésre, s amely választást akkor a köztársasági elnök tudomásul vett, és az alkotmány környezetvédelmi elveivel összhangban lévőnek nevezett.

Sólyom László, aki egyben a hadsereg főparancsnoka, múlt vasárnapi interjúban arról is beszélt, hogy a Tubes vállalható kompromisszum a honvédelmi érdek és a természetvédelmi érdek között. „A Tubes egy értéktelen terület, már tönkre van téve, be van kerítve, ez egy katonai körlet, ha ott építenek radart, az természetvédelmi szempontból teljesen közömbös” – fogalmazott az elnök.

Az államfő végül mégiscsak oda lukadt ki, hogy „ha nem akarnak konfliktust fölvállalni kormányzati részről, van még a Tubesen kívül is helyszín, ami alkalmas”. Az érdeklődő riporteri kérdésre azután közölte: „Ezt én nem mondom meg. Ha megkérdezi a miniszter, neki megmondom. (…) Egyébként olyan, ahol noha védett terület, visz fel aszfaltút, ahol emberemlékezet óta titkos berendezések működnek. Hát cseréljék le őket és vigyék azt a Tubesra, ha akarják, tehát van megoldás, de hát elnézést, ez nem az elnök dolga.”

Sólyom László – egy lapunk által megkérdezett katonai szakértő szerint – minden bizonnyal a Mecsekben, Hosszúhetény közelében lévő Hármashegyre gondolt, ezen a 603 méteres csúcson vannak ugyanis olyan, nemzetbiztonsági szempontból titkos létesítmények, amelyekre az elnök célzott. A honvédelmi miniszter ugyanakkor bizonyosan nem fog tanácsért Sólyomhoz fordulni, a Hármashegy alkalmasságát ugyanis ugyanúgy megvizsgálták korábban, mint a többi környékbeli hegycsúcsét. Ám alkalmasság tekintetében a Hármashegy, illetve a negyedikként rangsorolt Mórágy legfeljebb a Tubest követi a sorban. Ez annyira nem volt titokban eddig sem, hogy Hautzinger Gyula katonai szakértő, a HVG egyik szerzője tavaly be is számolt már róla.

A köztársasági elnök "elharapott" javaslata egyébként a mecseki természetvédőknek sem feltétlenül tetszik. A Civilek a Mecsekért Mozgalom részéről Peták Péter lapunknak úgy nyilatkozott, a Hármashegyen létesítendő radar ötletét is elvetik, de ebben már – akárcsak a Tubes kapcsán – nem élvezik Sólyom László támogatását. (Emlékezetes, Sólyom László "magánemberként" korábban a Zengő-radar ellen maga is tiltakozott.)

Sólyom szavaira egyébként Szekeres Imre honvédelmi miniszter válaszolt: "Feltételezem, hogy a köztársasági elnök úr melyik két lehetőségre gondol, hiszen több is lehet, de ezek sajnos kevésbé alkalmasak a Tubesnél és a Zengőnél." Ismertetése szerint az egyéb lehetséges helyszíneket három évvel ezelőtt már megvizsgálták, az akkori előkészítő munka azt mutatta, hogy a Zengő után a Tubes a legalkalmasabb terület.