Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Szili Katalin szerint az új alkotmány csak akkor lesz képes betölteni a szerepét, a nemzet alaptörvénye lenni, ha széles társadalmi támogatottságon nyugszik, és nem szűk elit magánügye csupán.
A volt házelnök, független képviselő az általa benyújtott alaptörvény-tervezet keddi parlamenti expozéjában kiemelte, hogy a javaslat értelmében az új alkotmány hatályba lépésének feltétele ügydöntő népszavazás lenne.
A tervezet célja, hogy növelje a társadalom tagjainak biztonságát, erősítse a demokratikus berendezkedésbe vetett hitet - mondta, és érvelt a kétkamarás parlament mellett, amely szerinte a konszenzuális demokrácia felé közelítené a konfliktusos magyar közéletet.
Reményét fejezte ki, hogy a kormánypártok nyitottak a vitára, és figyelembe veszik az általa vezetett Szociális Unió alkotmánytervezetének téziseit.
|
| Fotó: Stiller Ákos |
Szili Katalin szerint a magyar alkotmányos rend régi hiányossága volt, hogy nem tartalmazta kellő súllyal a szociális jogokat, köztük a munkához, a lakhatáshoz való jogot, és egyáltalán nem szerepelt benne a magyar természeti kincsek - így például a vízkészletek, termőföldek - védelmének kötelezettsége.
A politikus hangsúlyozta: az általuk vizionált új közjogi struktúra legfőbb célja a profitmaximalizálásra összpontosító piacgazdaság szociális és ökológiai korlátok közé szorítása. Ez egyben garantálná a jövő generációk egészséges környezethez való jogát is - tette hozzá Szili Katalin.
A felsőház visszaállítását szorgalmazta a politikus, aki a magyar alkotmányos örökség legfontosabb elemének nevezte a kétkamarás törvényhozást, és kifejtette: Magyarország úgy szabadulhat meg végérvényesen "a hazánkat az európai népek közösségéből hosszú évtizedekre kitaszító kommunizmus árnyékától", ha visszatér a kétkamarás parlament nemzeti hagyományoknak megfelelő, de korszerűsített modelljéhez.
Véleménye szerint a delegatív felsőház kiszámíthatóbbá, megfontoltabbá tenné a gyakran törvénygyárként működő parlamentet. A volt házelnök szerint ugyanakkor "a választói tömegek nyomásától mentes, a cikluslogika szorításától kevésbé függő" felsőház újjáalakítását a jövő generáció érdekeinek megjelenítése is indokolja.
Kinyomtatom
Elküldöm
