Nagy Imre és az 1956-os hősök újratemetésének évfordulójáról emlékezett meg Magyar Péter miniszterelnök kedden napirend előtti felszólalásában a parlament rendkívüli ülésén. A kormányfő reggel az Új Köztemető 301-es parcellájához is ellátogatott, ahol Forsthoffer Ágnes házelnök és Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes társaságában koszorúztak.
A megemlékezésen több más kormánytag és parlamenti képviselő is jelen volt, többek között Bódis Kriszta, Kátai-Németh Vilmos és Ruszin-Szendi Romulusz is. A miniszterelnök felidézte, hogy Nagy Imre miniszterelnököt és társait 68 éve ezen a napon, június 16-án végezte ki a szovjet hatalom, az '56-os hősöket a Kozma utcai gyűjtőfogház udvarán temették el, majd 1961-ben a Köztemető jelöletlen sírjaiba kerültek át arccal lefelé, összedrótozott lábakkal.
1987-ben derült ki, hogy a mártírokat a 301-es parcellában temették el, újratemetésüket 1989. június 16-án tartották. Ezen évforduló alkalmából a kormányfő koszorúkat helyezett el Maléter Pál, Mansfeld Péter, Tóth Ilona, Brusznyai Árpád és Nagy Imre sírjainál.
A keddi parlamenti felszólalásában Magyar Péter felidézte, hogy 1956. október 23-án és 1989. június 16-án egyaránt fiatal magyarok álltak egy téren, akik a következő generációnak tettek ígéretet arra, hogy „mostantól minden más lesz”. Nem az ő hibájuk, hogy az ígéretük nem, vagy csak részben valósult meg – tette hozzá a miniszterelnök, aki szerint egy emléknapon azt kell átgondolnunk, mit tanulhatunk ezekből a történelmi eseményekből. „Nem szeretnénk eldönteni, kik voltak az igazi rendszerváltók, nem szeretnénk felosztani őket jobboldali vagy baloldali rendszerváltókra” – jegyezte meg, kiemelve, hogy '89-ben Orbán Viktor és Mécs Imre közösen álltak a színpadon.
A párt helyett a hazát választotta
– mondta Magyar Nagy Imréről, akivel kapcsolatban többször kiemelte, hogy halálos ítéletével szemben nem kért kegyelmet. „Megölni őket kevés volt, ki akarták őket törölni a történelemből. Hogy ez nem sikerült, azért egy nemzet lehet hálás özvegyeiknek” – tette hozzá.
Az újratemetés napját „egy nemzet katarzisának” nevezte a miniszterelnök és megjegyezte, Orbán Viktor akkori, sokat emlegetett beszédét a Fidesz elnöke azóta „aprópénzre váltotta”. Beszélt arról is, hogy 1956 mártírjai soha nem élhették meg, hogy egy szabad ország legyen a hazájuk, az országnak pedig azt kívánta, hogy a 20. század nehéz, terhelt történelmét értően és érzően tudjuk elmesélni az utókornak.
„Bárcsak mindannyian fel tudnánk nőni ezeknek az embereknek az áldozathozatalához,
bárcsak ellen tudnánk állni a kísértéseknek, hogy napi politikai tőkét kovácsoljunk a történetükből
– folytatta beszédét Magyar Péter. Kitért arra, hogy idén lesz a forradalom és szabadságharc 70. évfordulója és abban bízik, hogy most először derűsen ünnepelhet az ország, mert sikerül megérteni a forradalom tanulságait. „Szabad döntéséből a hazánk a szabad világ része lett, lemosta a diktatúra és a megszállás gyalázatát, egy új lapot nyitott a történelemben” – zárta beszédét Magyar Péter.

A Mi Hazánk képviselője, Novák Előd a pártállami vezetők és ügynökök elszámoltatásának jelentőségét emelte ki, hozzátéve, hogy például Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Hivatal kutatóintézetének vezetője III/III-as múltja ellenére is állami vezető lehetett az elmúlt években. Novák megemlítette a szovjet megszállás emlékművét, valamint a „kommunista luxusnyugdíjakat”, mint megoldandó problémákat.
Rétvári Bence KDNP-s frakcióvezető a Pesti Srácokra emlékezett, mint mondta, a korábbi magyar forradalmaknál, illetve a nemzetközi eseményekben is jellemzően egy-egy személy alakja volt jelentős. Ezzel szemben az 1956-os szabadságharc nem a vezetők miatt lett igazán emlékezetes, hanem a mindennapi emberek bátor kiállása miatt, „ez ennek az extra gyönyörűsége”.
Hétköznapi emberek vívták ki Magyarország függetlenségét és szabadságát, még ha csak pár hétig is
– emlékezett meg Rétvári. Nagy Imrét amiatt méltatta, mert egy kritikus pillanatban jó döntést tudott hozni, végül pedig saját elvtársai végezték ki emiatt. A KDNP politikusa szerint ez adja a volt miniszterelnök történelmi nagyságát.
Gulyás Gergely arról beszélt, hogy az '56-os forradalom igazán csak 1989-90-ben tudott győzni, de igaz, hogy az ezutáni időszak is felhalmozott adósságokat.
Az is igaz, hogy a legbrutálisabb bűncselekményeket elkövető kommunisták számonkérése sem történt meg úgy, ahogy kellett volna
– mondta a Fidesz frakcióvezetője. Hozzátette, Nagy Imre történetének egyes részleteit sehogyan sem lehet fehérre mosni, ennek ellenére mégis hős lett, a forradalmat pedig annak ellenére sem árulta el soha, hogy kezdetben nem minden céljával értett egyet. „Ezért érdemel főhajtást, akárcsak Wittner Mária, Mindszenty József vagy Bibó István, aki akkor is itt maradt az Országgyűlésben, amikor a szovjet csapatok már megszállták Budapestet” – tette hozzá Gulyás.
Valóban fel nem tárt és jóvá nem tett hiány az ügynökakták meg nem nyitása és valószínűleg soha jóvá nem tehető a spontán privatizáció
– jegyezte meg viszontválaszában Magyar Péter miniszterelnök, hozzátéve, hogy előbbit még a 70. évforduló előtt jóvá tervezik tenni. Hozzátette, még a „sokat rejtegetett” mágnesszalagok is betekinthetők lesznek és bár vannak sérült dokumentumok, nagy részük helyreállítható.
Magyar azt ígérte, hamarosan benyújtják az ügynökakták megnyitásához szükséges törvényjavaslatot és biztosítják a levéltári munkatársaknak a feltételeket ahhoz, hogy nyilvánosságra hozzák az akták tartalmát. Mint mondta, legalább a mágnesszalagokon tárolt neveket szeretnék még idén október 23-a előtt publikálni.
Novák Elődre reagálva azt mondta, önmagában is szégyenfolt a Fidesz nevén, hogy III/III-as és III/II-es ügynökök kerülhettek a hatalom közelébe, „de hát ez nem a mi problémánk”. Rétvári Bencének odaszúrt, amiért felszólalásában egy szűk bűnözői körről beszélt, a miniszterelnök reméli, hogy áthallásosan értette ezt a meghatározást.
„Jobb Saulusból Paulusszá válni, mint Paulusból Saulusszá” – mondta végül Magyar Gulyás Gergelynek, aki felszólalásában Nagy Imrét írta le a bibliai párhuzammal.
Nyitókép: HVG / Cabrera Martin.