Két település nevét húzták ki a listáról Heves megyében: Poroszlót és Bükkszéket. Az elmúlt években mindkét önkormányzat turisztikai fejlesztésekkel próbált felzárkózni, munkát biztosítani a helybelieknek, amiért még az eladósodást is vállalták. Most viszont azzal kellett szembesülniük, hogy az önkormányzatok megmentését célzó kormány őket kifelejtette az adósságrendezésből.

Orbán Viktor miniszterelnök októberben jelentette be, hogy az állam összesen 612 milliárd forintnyi adósságot vesz át 1956 önkormányzattól, az ötezresnél kisebb településekét teljes egészében. Ám december elején a Nemzetgazdasági Minisztérium olyan javaslattal állt elő, amely kimondta, hogy a vállalkozási célú – például fürdővásárlásra felvett – hiteleknek legfeljebb a 40 százalékát vállalná át az állam.

Annak ellenére válogatott végül a kabinet a települések között, hogy az üggyel foglalkozó Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára pár héttel korábban még azt nyilatkozta, a kormány nem kívánja megvizsgálni, hogy a települések miért adósodtak el, mert „akkor sosem érnének a végére”, és a céljuk az, hogy januárban már tiszta lappal indulhassanak.

Bár az NGM javaslata még a 40 százalékos átvállalást helyezte kilátásba, a fejlesztési hitellel rendelkező Poroszló és Bükkszék adósságából egyelőre egyetlen fillért sem vállalt át az állam.

Kalandpark az élet

Poroszló polgármestere hetek óta próbál információt szerezni arról, hogy miért pont az általa vezetett önkormányzatot húzták le a listáról – a döntés indokairól mostanáig semmiféle hivatalos értesítést nem kapott.

A bükkszéki fürdő nyáron

Kovács István

A falut 19 éve irányító Bornemisza János azt feltételezi, hogy az idén átadott turisztikai beruházásuk miatt kerültek most hátrányba más önkormányzatokkal szemben. Építettek 2,2 milliárd forint összegből egy Európában egyedülálló Tisza-tavi Ökocentrumot bemutató kalandparkot, ahol a hazánkban őshonos szinte valamennyi halfaj meglátható. A kalandpark kialakítása a polgármester szerint folytatása volt a korábban elkészült beruházásoknak, amelyek a turizmus fejlesztését szolgálják.

Bornemisza szerint az önkormányzat fejlesztési erőfeszítéseit igazolja az a 153 ezer vendég, aki a 2012 áprilisában átadott beruházásnak köszönhetően szeptember végéig ellátogatott a településre. A kistérségben a fejlesztéseknek köszönhetően a válság ellenére máris 30 százalékos vendégszám növekedés mérhető a szálláshelyeken – mondta a hvg.hu-nak a polgármester. Az önkormányzat 300 millió forint saját részt vállalt a költségekből, amely összeget 20 év alatt fizeti vissza. A pályázati kiírásnak megfelelően létrehozták az Ökocentrum Nonprofit Kft.-t, a cégnek pedig ki kell termelni a hitel törlesztő összegét.
 
Különbséget kell tenni a működési feltételek teljesítésével küzdő és a gazdasági alapú beruházásokat végrehajtó önkormányzatok között – mondta Herman István, Poroszló Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselője. Szerinte az utóbbiak esetében árbevétel képződik, aminek a hasznát a település élvezi, arról nem is beszélve, hogy ez önként vállalt kötelezettség. Ilyen szempontok alapján gazdaságilag talán az lenne a helyes, hogy ha a szóban forgó önkormányzatok elvárják az adósságrendezést, a beruházások is kerüljenek állami kézbe, és azután az állam élvezze a hasznát

„Most olyan önkormányzatok is támogatást kaptak, akik még a kötelező feladatok ellátását sem tudták hibátlanul megoldani, akik pedig fejlesztenek és vannak ötleteik, pénzügyeiket hozzájuk hasonlóan kezelni tudják, elestek ettől a lehetőségtől” – panaszkodott Bornemissza, aki azért is sérelmezi a döntést, mert az általa vezetett település az egyetlen olyan falu a Tisza-tó környékén, amely óvatos gazdálkodásának és a korábbi turisztikai fejlesztéseknek köszönhetően nem számít halmozottan hátrányos helyzetűnek.

A jutalom: büntetés

A Gyöngyöstől 50 kilométerre fekvő Bükkszék lakói már nem mondhatják el magukról. A pétervásárai kistérség szerepel a halmozottan hátrányos helyzetűek listáján, amit a 720 fős – a környezetéhez képest még viszonylag jó helyzetben lévő – község helyzete jól példáz. Legnagyobb foglalkoztatójuk a polgármesteri hivatal, ezen kívül van még bolt és kocsma a faluban, ahol néhányan dolgoznak.

Bükkszéki élmény - az állam nem vállalja a cechet

MTI / Komka Péter

Az évi 2-3 millió forintot kiadó adóbevételekkel lényegében nem érdemes számolniuk, mert a 126 milliós tavalyi költségvetésüknek ez csak egy töredéke volt. A polgármester, Zagyva Ferencné ebből a helyzetből keresett kitörési pontot a Salvus nevű, gyógyvízzel működő strandfürdő fejlesztését célul kitűzve. A termálvíz 37-39 fokkal érkezik a felszínre, emiatt idáig nem tudták megoldani a téli üzemeltetést, ezért csak május 1. és augusztus 31. között működött a strand (a téli üzemeltetéshez 80 fok körüli vízre lenne szükség, hogy fedett strand hiányában ne hűljön ki a víz a medencében).

A tervezett fejlesztéshez uniós pályázaton 500 millió forintot nyertek, amihez további 750 millió forint önerőt kellett biztosítani. Utóbbira hitelt vettek fel, aminek a tőketörlesztését három év múlva kell elkezdeni, addig csak a kamatot fizetik. December közepén adták át az új épülettömböt, amiben fedett medencék és gyógyászati részleg kapott helyet – így vált négy évszakossá a bükkszéki fürdő.

A polgármester azt mondta, idáig évi 70-100 ezer vendég érkezett hozzájuk, ettől az évtől viszont reményeik szerint már 160 ezer embert üdülhet a községbe. A beruházás révén 30 munkahely létesült, de nyári hónapokban 50 főt tudnak majd foglalkoztatni, ami jelentős munkahelyteremtés a térségben. Zagyva Ferencné azt mondta, mindig is szigorú gazdálkodást folytattak, egyéb adósságot nem is halmoztak fel, ezért úgy érzi, a mostani döntés büntetés számukra.

„Poroszlón és Bükkszéken az egy főre eső önkormányzati adósság kiemelkedően magas, így a két településen az adósságátvállalás tekintetében külön eljárás indul, várhatóan az év első felében. A két említett község helyzete az ott megvalósult nagy beruházások miatt (ökocentrum és termálfürdő) is különbözik a megye többi településétől” – válaszolt írásban feltett kérdéseinkre röviden Heves megye kormánymegbízottja, Horváth László, aki egyben Bükkszék országgyűlési képviselője is.

Számos olyan település van ugyanis, amely EU-s támogatásból végzett fejlesztéseket és mégsem húzták ki a nevüket a támogatandók közül – bírálta a mostani eljárást Sós Tamás, aki az előző ciklusban (amikor a települések a pályázati pénzeket elnyerték) a Heves megyei önkormányzat MSZP-s elnöke volt. Egyébként – tette hozzá – a települések nagy árat fizetnek az adósságrendezésért, mert a járási rendszer bevezetése után több feladat maradt náluk, mint amit az állam finanszíroz, ezért szerinte indokolatlan mértékű pénzkivonás történt a rendszerből.