Ungváry Krisztián: Ha igaz, amit Németh Miklós Orbánról állít, törvénytelenséget követett el
Németh Miklós egy feljegyzésben arról számolt be, 1990 márciusában olyan ügynöki jelentéseket kapott, amelyeket Orbán Viktor tett.
Tarján István a rendszerváltás előtti állambiztonsági gépezetben a katonai elhárítás, a III/IV. Csoportfőnökség századosaként 1989-ben még Orbán Viktor állambiztonsági adatait kérte le és fért hozzá a vele kapcsolatos iratokhoz – akár beszervezési, akár más céllal –, ma viszont már az Orbán-közeli 4iG elnöki tanácsadójaként dolgozik – írja Substack-oldalán Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró.
Emlékezetes, Panyi volt az, aki az ügynökakták november 4-i nyilvánosságra hozása előtt Friderikusz Sándor podcastjában beszélt arról, hogy hamarosan megjelenő könyvében arról is írt, Németh Miklós, a rendszerváltás előtti utolsó kormány miniszterelnöke információkkal rendelkezett Orbán Viktor beszervezéséről. Némethet 1990 márciusában megkereste Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter, és soron kívül találkozót kért tőle, erről egy, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) nemrég átadott feljegyzésében számolt be.
Erre reagálva még november 4-én több mint húszoldalnyi iratot tett közzé Orbán Viktor – már nem először –, bizonyítandó az ő állítását, miszerint „sorkatonai szolgálata első időszaka alatt megpróbálták beszervezni, de ezt visszautasította, így a kísérlet sikertelenül végződött”. Azt írta, később folyamatos megfigyelés alatt tartották őt, a feleségét és ellenzéki társait.
Orbán Viktor, a társadalmi kapcsolat – hogyan értelmezzük a volt miniszterelnök „A” kartonját?
Ismerősek az Orbán Viktor által közzétett ügynökakták? Ez nem véletlen, legalább harmadszor hozza nyilvánosságra a dokumentumokat a volt miniszterelnök. Mit lehet kiolvasni az alig kibogarászható adatokból? Mit bizonyítanak valójában a papírok?
Panyi szerint több nemzetbiztonsági forrásának szeme is megakadt az Orbán által közzétett dokumentumokban Tarján István nyugalmazott dandártábornok nevén. Azt írta, az egyik, 1989-es irat ugyanis arról szól, hogy egy Győri Gábor fedőnéven működő ügynök kapcsolataként Tarján „prioráltatta” Orbán Viktort. Ez a szakzsargonban azt jelentette, hogy keresés, illetve (terhelő) adatok lekérése történt rá az állambiztonsági operatív nyilvántartásából.
Panyi azt írja, Tarján István a rendszerváltás után a Katonai Biztonsági Hivatalnál folytatta pályáját, ahol másfél évtizeden keresztül a III/IV. korábbi középvezetője, Stefán Géza volt az első számú főnöke. Tarján később, immár Stefán halála után egészen a főigazgató műveleti helyettesének posztjáig jutott. Panyi szerint azt, hogy az 1989-es iraton szereplő Tarján István III/IV-es százados és a későbbi KBH-vezető, majd 4iG-tanácsadó ugyanaz a személy, azt Tarján több ismerőse és egykori kollégája is megerősítette.
A 4iG-hoz fűződő kapcsolatát nyilvánosan elérhető dokumentumok és a vállalat egyik rendezvényéről készült beszámoló is alátámasztja. A cég belső ügyeit ismerő források és onnan származó adatok szerint elnöki tanácsadóként dolgozik – írja Panyi, hozzátéve: „sem Tarján, sem a 4iG nem válaszolt egyelőre a megkereséseimre”. Mindenesetre Panyi egy 4iG-s forrása szerint Tarján „nagy, sok évtizedes tapasztalat és értékes tudás birtokában van”, míg egy, a 4iG ügyeit ismerő volt magyar titkosszolga szerint „titkok tudója”.
Orbán Viktor, a társadalmi kapcsolat – hogyan értelmezzük a volt miniszterelnök „A” kartonját?
Ismerősek az Orbán Viktor által közzétett ügynökakták? Ez nem véletlen, legalább harmadszor hozza nyilvánosságra a dokumentumokat a volt miniszterelnök. Mit lehet kiolvasni az alig kibogarászható adatokból? Mit bizonyítanak valójában a papírok?
