Sokaknak ad, de így is sokan elégedetlenek lesznek a 2027-es költségvetéssel

A rászorulók valamelyest jobban járnak jövőre, mint az Orbán-kormány idején, a leggazdagabbak pedig – közkívánatra – fizetni fognak. Bár a 2027. évi költségvetés a jövedelempolitikában csak óvatos korrekciókat hajt végre, beterjesztése meglepően erős indulatokat váltott ki.

Kis váltás az újraelosztásban, nagy vihar a közéletben.

Valahogy így járt Magyar Péter. Miután kétórásnál is hosszabb parlamenti beszédében ismertette, hogy kormánya miként bolygatja meg a jövedelempolitikának az elmúlt évek során lényegében változatlan kereteit, és az Országgyűlésnek benyújtott dokumentumból egyre több részletre fény derült, mindazok, akik bármilyen szempontból vesztesnek érzik magukat, hevesen tiltakoznak.

Mintha az elmúlt hónapokban összetorlódott kedvező fejleményeknek – a bérek vásárlóereje megugrásának, a 14. havi nyugdíj egynegyede folyósításának, a bőkezű szja-mentesítési ígéreteknek, a csillapodó inflációnak, a forint erősödésének – megfelelő gazdasági alapjaik lennének.

Pedig nincsenek. Azok egy része az Orbán-kormány választási csalija volt, fedezetlen osztogatás, a másik részük pedig a Tisza győzelmét övező piaci eufóriának tulajdonítható.

A kettő együtt olyannyira felszította a várakozásokat, hogy mára szinte feledésbe ment a közmegegyezés, amely szerint a magyar gazdaság zsákutcában van. Ahonnan a kihajtás tolatással kezdődik, nem gázadással.

Hozzászólások