Répássy Róbert ismertette: az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke csak az Országos Bírói Tanács egyetértésével dönthet ügyáthelyezésről, az eljáró bíróság kijelöléséről. 

Az államtitkár kifejtette: az OBH elnöke a törvényszék vagy az ítélőtábla elnökének, vagy a legfőbb ügyész indítványára hoz határozatot az ügyáthelyezésről bizonyos ügycsoportokra vonatkozóan, ha az adott területen féléves időtartamban az országos átlagot meghaladó az ügyszám. Csak olyan bíróságra lehet ügycsoportot áthelyezni, ahol viszont az esetek száma ugyanilyen időtávban az országos átlag alatt van - közölte. Hangsúlyozta: a nemzetközi összehasonlításban is létező gyakorlat ellen lesz jogorvoslati lehetőség. 

Az április 1-jén hatályba lépett alaptörvény-módosításhoz kapcsolódó javaslat emellett kizárja az OBH elnökének újraválaszthatóságát. Az előterjesztés értelmében a Kúria elnöke, valamint a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa is kezdeményezhet eljárást az Ab-nál.  

Az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályok módosítása új eljárásokat határoz meg az alaptörvény előzetes és utólagos kontrollja számára - tette hozzá az államtitkár. Beszámolt arról is, hogy a testület eljárásának átláthatóvá tétele érdekében a jogalkotó kérheti, hogy véleményének írásos elküldése mellett nyilvánosan hallgassa meg a grémium.  

A szociális szempontok nem szabhatnak gátat annak, hogy valaki alkotmányjogi panasszal éljen. Az igazságügyi államtitkár elmondása szerint ezt szolgálja a kötelező jogi képviselet eltörlése. 

Répássy Róbert elmondta azt is, hogy a javaslat nem teljesen ölei fel a negyedik alkotmánymódosításhoz kapcsolódó szükséges változtatásokat, a közterületi tartózkodás szabályozása, valamint az egyházakkal és a felsőoktatással kapcsolatos törvények külön előterjesztésben kerültek a Ház elé. Kitért arra is, hogy a módosítás tizennyolc jogszabályt érint, ezek nagy része azonban nem hoz érdemi változást, csupán apró korrekciókat tartalmaz.