Fantomintézetbe ölt Orbán 1,3 milliárdot Kövér kedvéért
Alig ad életjeleket magáról az az intézet, melyet 1,3 milliárd forinttal indított el a kormány, tavaly pedig úgy kapott 100 milliót, hogy még csak papíron létezett. Több órás telefonálás után sem találtuk meg az irodáját, a kormányzati kommunikáció szerint viszont a Miniszterelnökségen székelnek. A kutatóintézet vezetője Kövér László régi barátja, aki havi 997 ezret kap a posztja után.
„Szerepel a névjegyzékben az intézet, de nincs szám hozzárendelve” – közölte a hvg.hu-val a Miniszterelnökség telefonközpontosa, amikor arra kértük, kapcsolja a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet (NSKI). Viszont megadta az intézmény elnökhelyettese, Fráter Olivér mobilszámát, ám amikor tárcsáztuk, akkor egy gépi hang közölte: „a szám átmenetileg ki van kapcsolva a forgalomból”. Kicsengett viszont az elnök, Szász Jenő telefonja – melyen decemberben még elértük –, ám senki nem vette fel, sms-ünkre nem reagált.
A hvg.hu csütörtökön több órás keresgélés után sem tudta kideríteni, hogy lelhető fel a NSKI. A tudakozó szerint nincs is hivatalos elérhetőségük. Mivel a miniszterelnök által személyesen jegyzett, februárban kiadott alapító okirat szerint az intézet székhelye a Kossuth tér 1-3. szám alá van bejegyezve, ezért hívtuk a címen lévő Országházat is, de ott nem is halottak az NSKI-ről, sem a két vezetőjéről. Társadalomkutatói körökből azt az információt kaptuk, hogy Fráternek állítólag irodája van a határon túli magyaroknak szánt támogatásokat kezelő alap Magyarság Háza nevű épületében, de ott sem tudták kapcsolni az elnökhelyettest, azt mondták, nem dolgozik ott.
Pedig a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet a kormány egyik legfontosabb háttérintézménye, alapító okirata szerint „a miniszterelnök irányítása alatt működő központi hivatal”, alkalmazottai „fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek”, akiknek a legmagasabb fokú titkosszolgálati átvilágításon kell átesniük. Az NSKI-t létrehozó december 11-i kormányrendelet szerint az intézet létszáma 100 fő, a kormány pedig tavaly az utolsó pillanatban úgy módosította a 2013-as költségvetést, hogy 1,2 milliárd forintot különített el a hivatal számára az idei évre.
Köd előttem, köd utánam
Nem az iroda fellelhetetlensége az egyetlen furcsaság. Szász Jenőt és Fráter Olivért a kormányfő egy 2013. február 12-i miniszterelnöki határozattal nevezte ki, de visszamenőleges hatállyal, egy nappal korábbi időponttól. Ugyanakkor egy december 18-i kormányhatározattal még a 2012-es költségvetés terhére elkülönítettek 100 millió forintot a hivatalra a Miniszterelnökség előirányzatából – azaz 6 munkanap maradt arra, hogy esetleg még abban az évben elköltsék a pénzt.
Tavaly decemberben viszont az intézet lényegében csak papíron létezett: az alapító okirat ugyanis február 11-én kelt. A 100 millió forint 2012-es elkülönítésekor pedig még az elnök sem volt kinevezve, márpedig hivatalosan ő gyakorolja az alkalmazottak felett is a munkáltatói jogokat, tehát februári kinevezéséig nem vehetett fel embereket sem. Szász Jenő kinevezése egyébként elhúzódott: két hónappal az intézetet létrehozó decemberi rendelet után született a kinevező határozat, miközben 2012 októbere óta lehetett tudni, hogy rá szabták a feladatot – akkor kérte fel Orbán Viktor a feladatra.
Információink szerint három hónappal az alapítás után még mindig keresik az intézethez az embereket. A hvg.hu-nak egy erdélyi szociológus és egy magyarországi kisebbségkutató is azt mondta, a Magyar Tudományos Akadémián, a pécsi egyetemen, a romániai Sapientia Egyetemen kerestek meg kutatókat, de többen visszautasították a felkérést. Az egyik szakember azt mondta, az akadémiai világban fenntartással kezelik a NSKI-t, egyfelől azért, mert Szász és Fráter is politikus volt korábban, másrészt a rendszerváltás óta kialakult egy Kárpát-medencei kutatói hálózat, folynak a kutatások, így nem értik, miért van szükség újabb, milliárdos összeget kezelő intézetre.
Államtitkári díjazás
Mivel a 2012-re elkülönített 100 millió forinttal – a kormányhatározat szerint – június 30-ig a Miniszterelnökséget vezető államtitkár felé kell elszámolnia az intézetnek, megkerestük a Kormányzati Információs Központot (KIK): hol lelhető fel a hivatal, hol tart az NSKI szervezése, hányan dolgoznak ott?
A kormányzati kommunikációtól kapott válasz szerint az intézetnek valóban a Miniszterelnökségen van a székhelye, amíg „végleges székhelyét el nem tudja foglalni” – de hogy ez hol lesz, azt nem tudtuk meg. Meg nem erősített értesülések szerint jelenleg a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky úton keresnek irodahelyiséget a hivatalnak. A KIK szerint Szász Jenő államtitkári fizetést kap, ami havi bruttó 997 ezer forintot jelent.
Az NSKI-ban jelenleg 25-en dolgoznak, a kincstár folyamatosan, havi bontásban utalja a költségvetési támogatást, de várhatóan az intézetet is érinteni fogják a nemzetgazdasági miniszter által bejelentett zárolások – közölték. A kormányzati kommunikáció szerint egyelőre a Székelyudvarhelyre tervezett fiókot sem nyitották meg. Igaz, mint korábban megírtuk, míg a kulturális intézetek, sőt a konzulátusok létrehozásánál rendszerint rutin az adott ország jóváhagyásának megszerzése, egy központi hivatal esetében – mint amilyen az NSKI – a szomszédos állam akár indoklás nélkül is megtagadhatja, hogy területén egy másik állam ilyet nyisson.
Halovány életjelek
A határon túli kisebbségek kutatásával foglalkozó szakemberek azért is tartanak a Nemzetstratégiai Kutatóintézettől, mert annak az alapító okirat szerint egyik feladata és célja „a nemzetstratégiai műhelyek, nemzeti kutatások és kiemelt trendkutatások koordinációja”, azaz ráhatása lehet a már folyó munkákra is. Nemcsak a Külügyi Intézeten belül, az MTA Kisebbségkutató Intézetében, illetve a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézetben folynak évek óta hasonló, államilag finanszírozott kutatások, hanem a kormány 2011-ben már létrehozott egy, az NSKI-hoz hasonló intézményt, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet is. Sőt, az utóbbi jelenleg is szervezi a július 8-ra tervezett nyári egyetemét.
A Szász Jenő vezette, 1,2 milliárdból gazdálkodó intézet viszont hónapok óta alig ad életjelet magáról. Konkrétan: április 25-én jelent meg a Csabai Mérleg című lapban, hogy Molnár György fogja kialakítani a hivatal Kárpát-medencei hálózatfejlesztési tevékenységét. Molnár vezette a kormány felnőttképzési háttérintézetének békéscsabai központját, és a lapnak azt nyilatkozta, a Kárpát-medencei hálózat központja Békéscsabán lesz.
Az MTI hírarchívumában Szász Jenő neve egy április 13-i hírben tűnt fel, amikor az NSKI elnökeként köszöntötte az új szerbiai református püspököt. Előtte februárban robbantott ki egy vitát a határon túli politikusok között, amikor a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán a kutatóintézet nevében felvetette, hogy a nem egy tömbben élő kisebbségi magyarok esetében el kéne gondolkodni a „kontrollált visszavonulás”, a „területfeladás” lehetőségén. Bár később ő cáfolta, hogy erre gondolt volna, mondatait a határon túli politikusok azért bírálták, mert szerintük hiba lenne áttelepíteni Magyarországra a kisebbségben élőket.
Orbán–Kövér vita a háttérben
A Fidesz vezető politikusai egyhangúan állítják, Szász kinevezése és az intézet létrehozása egy Orbán és Kövér László házelnök közötti egyezség része.
Szász évek óta jó viszonyt ápol Kövérrel, egymás gyerekeit keresztelték. A kutatóintézet vezetője korábban az erdélyi Magyar Polgári Pártot (MPP) irányította, amely 2004 óta van jelen a romániai politika színterén és deklaráltan a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellensúlyozására hozták létre. A Fidesz, illetve a vezető kormánypárton belül Kövér volt a szervezet fő támogatója.
Szász 1996 és 2008 között Székelyudvarhely független polgármestere volt, aki nagyon jó kapcsolatot ápolt Traian Basescu román államfővel. Az MPP azonban így sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mind a 2008-as, mind a 2012-es önkormányzati választásokon rosszul szerepelt: míg tavaly nyáron az RMDSZ jelöltjeire 393 ezren szavaztak, az MPP jelöltjeire csak 39 ezren. Több ilyen sikertelen választás után tavaly nyáron a párt nagyon rossz állapotba került, sokan az elnököt bírálták az eredmények elmaradásáért, ő viszont a miniszterelnöki felkérésig ragaszkodott a posztjához. Úgy tudjuk, a székelyudvarhelyi fiók létrehozásán Orbán Balázs dolgozik, annak a romániai magyar pártnak az ügyvezetője, melynek Szász Jenő korábban az elnöke volt.
Látva a párt sikertelenségét, Orbán már 2010-ben úgy döntött, hogy Szász helyett a Tőkés László nevével fémjelzett, frissen alapított Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) kell támogatni. Egy magas rangú, a Fidesz elnökségében zajló munkára rálátó forrás szerint Kövér ezt sérelmezte, végül Szászt az NSKI létrehozásával akarták kiemelni az erdélyi közéletből. Ám ez sem sikerült maradéktalanul: az intézet elnöke december elején felszólította ez erdélyi magyarokat, hogy az RMDSZ-re szavazzanak a romániai választásokon, mert az EMNP nem fog bejutni a parlamentbe. Tőkés februárban vágott vissza, amikor azt mondta, jó ha az intézetet létrehozó Orbán is tudja, hogy a határon túliak körében az NSKI, különösen az elnök megítélése nem kedvező.
A titkosszolgálatok szakértője |
Szintén Kövérhez köthető az elnökhelyettes, Fráter Olivér is. Ő akkor vált országosan ismerté, amikor az Országgyűlés Hivatalának megbízottjaként szervezte Nyirő József hamvainak hazaszállítását Székelyudvarhelyre. A történész végzettségű Fráter egyébként a Fidesz egyik meghatározó nemzetbiztonsági szakértője. Sokáig a volt titokminiszter, Demeter Ervin – aki a poszton egyébként Kövér Lászlót váltotta – mellett dolgozott. Részt vett a 2006-ban megnyílt hódmezővásárhelyi Emlékpont létrehozásában, ennek keretében pedig szerepet vállalt az állampárti szigorúan titkos tisztek listájának összeállításában. Tavaly novemberben jelen volt Laborc Sándor volt nemzetbiztonsági főigazgató meghallgatásán, amikor a Portik Tamással való találkozókról kérdezték. A jegyzőkönyv szerint a Miniszterelnökség nemzetbiztonsági Irodájának főosztályvezetőjeként volt jelen. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Még idén százmilliót kap Orbántól Kövér cimborája
Bár még pártelnöki címéről is lemondott Szász Jenő, hogy az újonnan alapított Nemzetstratégiai Kutatóintézetet vezethesse, egyelőre alig tudni valamit arról, milyen céllal, milyen tagokkal működik majd a szervezet, ahogy azt sem, mire költik majd az év hátralévő két hetében a 100 millió forintos kezdőtőkéjüket. Az intézmény miatt Romániával is konfliktus alakulhat ki, mert az közhatalmat gyakorló magyar szervként működtetne irodát Székelyudvarhelyen.
Orbán még idén 100 milliót dob nemzetstratégiai intézetének
Orbán Viktor határozatban rendelkezik arról, hogy a januárban induló Nemzetstratégiai Intézet még idén elkölthet százmillió forintot, jövőre pedig száz új munkatárssal kezdheti meg tevékenységét.
