Nem várták meg az újévet, máris 100 millió forintot adott a kormány a frissen létrehozott Nemzetstratégiai Kutatóintézetnek. Bár a kabinet külön kormányrendeletet és kormányhatározatot alkotott az új intézmény pénzügyi hátterének biztosításáról, ezen felül szinte semmit nem tudni még a szervezetről azon kívül, hogy a volt székelyudvarhelyi polgármester, Szász Jenő lesz a vezetője.

Orbán Viktor októberben jelentette be egy Nemzetstratégiai Kutatóintézet megalapítását, amely a Miniszterelnökség alá tartozva a „világ magyarságára figyelve, a Kárpát-medencére kiterjesztve” készítene „stratégiákat és akcióterveket”. A kormány december 8-án 1,2 milliárd forintot különített el a 2013-as költségvetésből az intézet létrehozására, majd három nap múlva a miniszterelnök határozatában további 100 millió forintot biztosított az intézetnek még az idei évre. Mind a 100 millió forint kezdőtőkét, mind a jövő évre szánt 1,2 milliárdot a Miniszterelnökség költségvetéséből fizetik, a kormányrendelet szerint a pénz nagy része az alkalmazottak fizetésére megy majd el. Szintén a Miniszterelnökség alá tartozik majd az intézet száz tagja, vagyis tovább bővül a már amúgy is túlméretezett hivatal.

Magyar közhivatal Romániában?

Bár a 100 millió forintot az idei évre kapták, úgy tudjuk, Szász Jenőt csak a jövő héten iktatják be hivatalába, és azt követően indulhat az intézmény szervezése, a száz munkatárs felvétele. A volt székelyudvarhelyi polgármestert megkerestük a kérdéssel, hogy hol tart az intézet szervezése, mire költik majd a napokban biztosított összeget, de Szász azt mondta: beiktatásáig nem kíván nyilatkozni. Mindössze annyit közölt, hogy a kifizetések áthúzódhatnak jövőre, nem kell a pénzt még idén elkölteniük.

Túry Gergely

A tervek szerint az intézet budapesti központtal fog működni, Székelyudvarhelyen pedig egy fiókiroda működik majd. A kutatóintézet ráadásul nem egyszerű közalapítványként működik majd, mint a Bethlen Gábor Alap (BGA), hanem központi hivatalként, vagyis mint közhatalmat gyakorló szerv olyan államigazgatási szervekkel lesz egyenrangú, mint a Nemzeti Államigazgatási Központ és a BKK. Emiatt problémát okozhat, hogy az intézet egyik irodája Székelyudvarhelyen, a román állam területén működik majd.

Bár a 2010-es kormányváltás óta gyakorivá vált, hogy egyes állami háttérintézményeket ilyen rangra emeljenek, a romániai fiók létrehozása már gondokat okozhat, hiszen a magyar állam egy hivataláról van szó: a román állam jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy egy ilyen hivatal működhessen a felségterületén. Míg a kulturális intézetek, sőt a konzulátusok létrehozásánál rendszerint rutin az adott ország jóváhagyásának megszerzése, egy magyarországi központi hivatal esetében a szomszédos ország akár indoklás nélkül is megtagadhatja a jóváhagyást.

A határon túli kulturális és civil szervezeteknek, médiának folyósított anyaországi támogatásokat kezelő Bethlen Gábor Alap évi 11 milliárd forintból gazdálkodik, vagyis az alap költségvetésének idén több mint 10 százalékát kapja Szász intézete. Az is kérdéses, miért van szükség új intézet alapítására, amikor az gyakorlatilag ugyanolyan feladatokat látna el, mint a BGA által fenntartott, szintén idén alapított Nemzetpolitikai Kutatóintézet, ahogy a Külügyi Intézeten belül, illetve az MTA Kisebbségkutató Intézetében is folynak évek óta hasonló, államilag finanszírozott kutatások.

Sikertelenséget sikertelenségre halmoztak

A szervezet vezetésére még októberben kérték fel Szász Jenőt, a Fidesz által támogatott romániai Magyar Polgári Párt (MPP) elnökét, aki sokáig lebegtette, lemond-e a pártelnöki pozíciójáról. Októberben még azt nyilatkozta, esetleg megtartja korábbi tisztségét is, és valamiféle „munkamegosztással” elérnék, hogy „Budapesten és otthon is jól mennek majd a dolgok”.

Az MPP több, a pártra nézve sikertelen választás után idén nyáron nagyon rossz állapotba került, sokan az elnököt bírálták az eredmények elmaradásáért, ő viszont mostanáig ragaszkodott a posztjához. A párt 2004 óta van jelen a romániai politika színterén, jogelődje, a szintén Szász vezette Magyar Polgári Szövetség deklaráltan a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellensúlyozására jött létre azt hangsúlyozva, hogy az RMDSZ feladta a székely autonómiáért folytatott küzdelmet és kompromisszumokat kötött a román politikai elittel. A romániai hatóságok kifogásai miatt évekig húzódott a szervezet bejegyzése, a 2004-es választásokon a formai gondokat úgy próbálták áthidalni, hogy néhány jelöltjüket egy román párt listáján indították. 2008-ban már MPP néven sikerült a bejegyzés, de mind a 2008-as, mind a 2012-es önkormányzati választásokon nagyon rosszul szerepeltek: míg idén nyáron az RMDSZ jelöltjeire 393 ezren szavaztak, az MPP jelöltjeire csak 39 ezren.

A problémákat fokozta – amellett, hogy az RMDSZ megőrizte szerepét mint a vezető magyar párt –, hogy 2010-ben megindult egy újabb erdélyi magyar erő, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szervezése. A párt alapításáról 2010-ben döntött a Tőkés László nevével fémjelzett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács azzal a céllal, hogy a sikertelen MPP – amely alakulása után nem sokkal, 2008-ban nem tudott elindulni az országgyűlési választásokon – helyett egy olyan jobboldali szervezetet hozzanak létre, amely riválisa lehet az RMDSZ-nek.

A két oldalról is szorongatott MPP idén nyáron, az önkormányzati választásokra koalíciót ajánlott az új pártnak, de elutasították őket. Szász ekkor arról beszélt, az EMNP tagjai „gyakorlatilag az életünkre törtek; azt gondolták, hogy a jobboldalon belül a versenyt meg fogják nyerni". A választásokon végül mindkét párt jelöltjei rendkívül kevés szavazatot kaptak, az MPP vezetése pedig az eredmények alapján arra jutott, hogy a párt önállóságához ragaszkodniuk kell. Miután azonban a magyar kormány bejelentette a Nemzetstratégiai Intézet megalapítását, Szász mégis a lemondás mellett döntött.

Orbán-Kövér ellentét állhat a háttérben

Az erdélyi jobboldali pártellentétek valójában a Fideszen belüli törésvonalakra vezethetők vissza. A kormánypárt tagjai közötti ellentét már a júniusi kampány során megmutatkozott: míg a párt Orbán Viktorhoz leginkább köthető tagjai egymás után látogatták az ENMP rendezvényeit, addig Kövér László továbbra is Szászéknak kampányolt. A hvg.hu-nak név nélkül nyilatkozó egyik magas rangú fideszes politikus szerint 2010 óta komoly vita dúl Orbán és Kövér között, amióta a miniszterelnök kihátrált az MPP mögül, és az EMNT-t mellé állt. Kövér László és Szász Jenő egyébként is szoros kapcsolatban állnak: együtt vettek rész például Nyirő József újratemetésén, amelyet a fideszes forrás szerint Kövér László támogatott azért, hogy Szászt segítse a választási kampányban.

Feltehetően a két politikus személyes barátsága (Szász Jenő Kövér László gyerekeinek, Kövér pedig Szász gyerekeinek keresztapja) állhat a mögött, hogy Kövér annak ellenére kitart Szász mellett, hogy a politikus Erdélyben már többször megbukott. A Fideszből származó információink szerint Szász mostani kinevezése az Orbán és Kövér közti konfliktus lezárása, egyben lehetőséget biztosítanak a sikertelen politikus visszavonulására.

Szász 12 évig függetlenként volt Székelyudvarhely polgármestere, 2008-ban viszont nem indult újra a posztért, mert nagyobb tisztséget pályázott meg: a Hargita megyei tanácselnöki tisztségért indul a Magyar Polgári Párt színeiben, de alul marad az RMDSZ jelöltjével szemben. Tag lett viszont a megyei közgyűlésben, de alig egy évet töltött itt, ugyanis 2009 júliusában lemondott, hogy ősszel indulhasson az időközi helyhatósági választásokon Székelyudvarhelyen. Be is jutott a testületbe, sőt októberben alpolgármesterré választották a képviselők.

Másfél évvel később újabb viták kereszttüzébe került: 2011 januárjában az udvarhelyi tanács RMDSZ-es és zöld párti képviselői menesztették, de a döntést a Marosvásárhelyi Táblabíróság érvénytelenítette. Az időközben megalapított pártjában a belső ellenzéke 2009-ben sikertelen kísérletet tett leváltására az elnöki posztról, újraválasztására sokuk szerint alapszabály-ellenes módon került sor.

Idén júniusban Szász újraindult a polgármesteri posztért, de közel fele annyi szavazatot kapott, mint a várost az RMDSZ színeiben irányító Bunta Levente.