Csütörtök délután a kormány benyújtotta zárószavazás előtti módosító javaslatát a 2013-as költségvetéshez. Ebből kiderül, hogy milyen makropályát képzel el a kormány a gazdaság számára, valamint beemeli azokat az intézkedéscsomagokat a költségvetésbe, melyek a jövő évi hiánycél tartását alapozzák meg. A nagy fejezeti előirányzatokat nem vagdosták, a zárószavazás előtti módosító javaslat csak pár milliárdos "tilitolit" eredményezett. A módosító javaslatban a fő számok mellett több kisebb érdekesség is megbújik, egyes intézmények és szervek jobban járnak, mint ahogy az a korábbi előirányzatban szerepelt. (A fő irányokról lásd Maradunk a felszínen című keretest)

A közmédia még többet kap

A közmédia eddigi 68,1 milliárdos támogatását még majdnem 400 millióval megfejelték, a 2013-as évben így 68,5 milliárdból gazdálkodhatnak az állami tévék, rádiók, hírportálok. Idén ez az összeg 64,8 milliárd forint volt. (A támogatás összege annak ellenére nő, hogy közben elkezdődtek a leépítések, és jövő tavaszra is belengettek egy újabb hullámot.)

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól elvonnak 776 millió forintnyi személyi juttatást, a minisztérium 600 millióval kevesebbet költhetne dologi kiadásokra is jövőre. 700 milliós pluszt kap viszont a Ludovika Campus már eddig is komoly összegre rúgó támogatása - a kormányzat saját hivatalnoki karát képző Nemzeti Közszolgálati Egyetem központjának a kialakítására -, mely így eléri majd a 3,4 milliárd forintot. A nemzetpolitikai tevékenység támogatása, mely a határon túli magyarok programjainak támogatását jelenti, összesen 2,1 milliárdos pluszforrást kap, így 3,5 milliárdot szán erre a fejezetre a költségvetés. A diaszpóra magyarsággal kapcsolatos feladatokra pedig teljesen új elemként 2 milliárdot szán a kormány.

Megy a pár milliárdos tilitoli a költségvetés zárószavazása előtt

Fülöp Máté

A polgári hírszerzést, vagyis az Információs Hivatalt is "kistafírozzák", a Miniszterelnökség alá tartozó állami szerv 1,5 milliárddal többet költhet dologi kiadásra a korábbi előirányzathoz képest. Az ugyancsak a Miniszterelnökség alá tartozó Nemzetstratégiai Kutató Intézet létrehozására 1,2 milliárdot szán a kormány, ez teljesen új elemként jelent meg a módosítóban (Orbán Viktor októberben jelentette be az intézet megalakítását).

11,5 milliárdot szánnak az önkormányzati adósság kamatfinanszírozására

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) hatóköre alá tartozó Nemzeti Öntözési Hivatal létrehozására 1 milliárdot szán a kormány, a Hungarikum Bizottság feladatainak támogatására is ugyanilyen mértékű forrást javasol a kormányzat (ez a tétel sem szerepelt a korábbi előirányzatban). A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a már meglévő 4 milliárdos beruházási keretéhez további 4,5 milliárdot kap. Egy plusz 5,2 milliárdos tételben részesül a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer is. A közgyűjteményeknek 3 milliárd forinttal fog többet biztosítani a kormány, az intézményekre fordított tétel így bő 16 milliárdosra hízik.

A Piarista Rend Magyar Tartománya egy eddig nem szereplő tételként 1,2 milliárdot kap fejlesztésekre. A költségvetésbe a kormány már belevette az önkormányzatoktól 2013-ban átveendő deviza-, forinthitelek, deviza és forintkötvények kamatkiadásait is, ez mintegy 11,5 milliárd forintra rúg.

Lassítaná a kormány az uniós kifizetéseket?

A legérdekesebb pont ugyanakkor az uniós fejlesztések költségvetési fejezetnél látható. A kormány itt úgy számol, hogy az összes uniós fejlesztési programnál - pl. Gazdaságfejlesztés Operatív Program - kevesebb kiadása lesz a költségvetésnek, de kevesebb bevétele is. A módosítás szerint összesen 1285 milliárdnyi uniós támogatást használna fel a kormány jövőre, és ehhez 151 milliárdnyi önerőt biztosítana. Ez kevesebb a korábbi előirányzatnál, mely mintegy 1393 milliárdos uniós támogatással és 189 milliárdos önerő kiadásával számol. Az önerőt mintegy 38 milliárddal csökkentik. Ez azt is jelentheti, hogy a kormány kevesebb uniós támogatás lehívásával számol, így viszont kevesebb állami kiadás is keletkezik.

Ezzel így tulajdonképpen kútba eshetnek azok a kormányzati tervek, melyek az uniós források maximális lehívásával számolnak. Orbán Viktor elképzelése tehát aligha válik valóra, mely szerint egyetlen fillért sem hagyunk benne a rendszerben. A benyújtott javaslat lényegében annak beismerése, hogy nem használnk ki minden lehetőséget, amivel egyúttal a kormány lépést tesz a realitások irányába.  A kormányváltás után egy darabig "ledermedt" a rendszer, és az újraindításkor sem sikerült olyan alapra helyezni az egészet, amely érdemi újdonságot jelentett volna és komoly változásokat hozott volna a hatékonyabb felhasználás területén. Az uniós források papíron történő tologatása emellett abban is segíthet a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, hogy "találjon" pár tíz milliárd forintotl a költségvetési hiány meghatározott szinten tartásához.