Egy komoly vesztese már lehet Horvátország EU-csatlakozásának: Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója kezdhet aggódni, hogy esetleg a zágrábi vizsgálati fogságban kell válaszolnia a horvát ügyészség korrupció és szervezett bűnözés elleni hivatalának (USKOK) kellemetlen kérdéseire az INA olajvállalat privatizációjáról. A július 1-jei uniós belépővel ugyanis új jogi eszköz került az ügyészek kezébe, akik még mindig a vádlottak padján kívánják látni a magyar üzletembert.

Az USKOK három nappal a csatlakozás után közölte is: ismét jogsegélykérelmet küldtek Magyarországra, hogy nyújtsanak át első gyanúsítotti kihallgatásra szóló idézést Hernádi Zsoltnak. Hozzátették, hogy a választól függően döntenek arról, kiadják-e az úgynevezett európai elfogatóparancsot. A magyar ügyészség korábbi lépései alapján valószínű, hogy nem fognak lépni, így előbb-utóbb megérkezhet az elfogatóparancs a Fővárosi Törvényszékre.

Korrupt politikus van, hiányzik a megvesztegető

A Zágráb megyei bíróság tavaly novemberben első fokon tízévi börtönbüntetésre ítélte Ivo Sanader volt miniszterelnököt, miután két vesztegetési vádpontban is bűnösnek találta. A nem jogerős ítélet szerint Sanader – más bűncselekmények mellett – 2009-ben 5 millió eurót kapott Hernádi Zsolttól, hogy a Mol annak ellenére is átvehesse az INA irányítását, hogy nem rendelkezik a részvények abszolút többségével. Az ítélet szerint a Mol ciprusi cégeken keresztül utalta át a kenőpénzt egy horvát üzletember, Robert Ježić – a vád koronatanúja – svájci cégének számlájára.

Ivo Sanader a bíróságon

AFP / Hrvoje Polan

Ha van egy lefizetett politikus, akkor lennie kell vesztegetőnek is, ezért a horvát ügyészség már 2011 nyarán nemzetközi jogsegélykérelemmel fordult a magyar kollégákhoz, hogy hallgassák ki gyanúsítottként Hernádit. A Legfőbb Ügyészség azonban „nemzeti érdekre”, illetve „nemzetbiztonsági okokra” hivatkozva elutasította a kérelmet. Decemberben az USKOK ismét kérelemmel fordult a magyar hatóságokhoz, de arra állítólag „semmilyen választ nem kapott”.

Egy eljárás ugyanakkor elindult Magyarországon is az INA-ügyben: a Központi Nyomozó Főügyészség ismeretlen tettes ellen nyomozott, és tanúként meghallgatta Hernádi Zsoltot is. Az ügyészségi nyomozók azonban – az állítólag széleskörű vizsgálat során – arra jutottak, hogy a pénzt átutaló ciprusi cégek semmilyen módon nem kötődnek a Molhoz, azok egy orosz üzletember, Mihail Gucerijev érdekeltségében vannak (a horvát ügyészek szerint viszont Gucerijev csak falaz a Molnak, amellyel üzleti kapcsolatban áll).

Nehéz lesz nemet mondani

Mivel a horvát ügyészség továbbra is gyanúsítottnak tekinti Hernádit, valószínű, hogy az újabb elutasítás után kibocsátják az európai elfogatóparancsot. Ez annyiban különbözik a nemzetközi jogsegélytől, hogy az igazságügyi hatóságok közvetlenül egymáshoz fordulnak (a zágrábi bíróság a magyar Fővárosi Törvényszékhez küldi meg), és kevesebb lehetőség van az átadás megtagadására. Magyarország jogsegély keretében szinte soha nem ad ki magyar állampolgárt külföldi hatóságnak, de európai elfogatóparancs esetén erre nem hivatkozhat.

A korábban a Központi Nyomozó Főügyészség által folytatott nyomozásnak azonban lehet még jelentősége. Hernádi átadását ugyanis lényegében egyetlen okból tagadhatja meg a magyar bíróság: arra hivatkozva, hogy az elfogatóparancsban hivatkozott bűncselekmény (jelen esetben Sanader megvesztegetése) miatt Magyarországon már volt eljárás, amit megszüntettek. Az persze mérlegelés kérdése, hogy ugyanarra gondol-e a két bíróság: az ügyészség ugyanis ismeretlen tettes ellen nyomozott, a horvátok viszont kifejezetten Hernádi átadását kérik majd.

Ha a Fővárosi Törvényszék meg is tagadja az átadást, az nem jelenti, hogy Hernádi megúszta az ügyet. Ha ugyanis elhagyja Magyarországot, és belép egy másik EU-tagállamba, például elmegy síelni Ausztriába, megeshet, hogy a horvátok oda is utána küldenek egy elfogatóparancsot. Ebben az esetben megtörténhet, hogy osztrák bíróság parancsára osztrák rendőrök veszik őrizetbe és adják át a zágrábi hatóságoknak. Korábban a menekülő Sanadert is Ausztriában vették őrizetbe, és adták át (akkor még más eljárásban) a horvátoknak.

Nagyon kényelmetlen lehet

Magyarország számára egyébként igencsak kínos lehet, ha hosszan elhúzódik Hernádi ügye, esetleg csak egy harmadik állam beavatkozásával kerül Zágrábba a Mol-vezér. A magyar kormány ugyanis teljes joggal háborodott fel azon, hogy az ír legfelsőbb bíróság nem volt hajlandó kiadni a 2000-ben Leányfalun két gyereket halálra gázoló, letöltendő börtönre ítélt Francis Ciaran Tobint. Ez az ügy persze nem teljesen azonos Hernádiéval (Tobin szabadon távozott Magyarországról még az ítélethirdetés előtt), de nehéz lenne megmagyarázni, hogy az egyik ügyben a magyar kormány az európai szabályok betartását kéri számon, a másikban pedig a magyar hatóságok elszabotálják azt.

Különösen érdekes, hogy a történtek tisztázását követelő Transparency International (TI) kérdésére Rétvári Bence államtitkár korábban azt mondta: a magyar kormány a horvát választási kampány részének tekinti a Sanader-ügyet. Ligeti Miklós, a TI munkatársa szerint ezzel közvetve azt állította, hogy egy immár EU-tagállamban politikai okokból ítélnek el egy volt miniszterelnököt, vagyis nem független az igazságszolgáltatás. Pedig az EU-csatlakozási tárgyalásokat épp a magyar soros elnökség utolsó napján zárták le, és Magyarország egyébként is az egyik legfontosabb támogatója volt a horvát csatlakozásnak.

Hernádi Zsolt

Túry Gergely

Ligeti Miklós, a TI munkatársa szerint horvátországi irodájuk és más civil szervezetek sem kérdőjelezték meg az Ivo Sanader elleni eljárás tisztességességét, legfeljebb az időzítését tartották furcsának: az eljárás ugyanis egybeesett a horvát választási kampánnyal, amelyben mind Jadranka Kosor, a 2009 nyarán lemondott miniszterelnök hivatali utódja, mind az ellenzéki szociáldemokraták igyekeztek a korrupció elleni harc bajnokaiként feltűnni.

Nemzeti ügy

Bár Orbán Viktor magyar miniszterelnök június végén a horvát közszolgálati tévének adott interjúban azt mondta, az INA ügye üzleti kérdés, amelyet nem szabad politikai szintre emelni, valójában Horvátországban az egyik legfontosabb politikai kérdés az olajvállalat ügye. A helyzetet bonyolítja, hogy 2011-ben a magyar állam megvásárolta az orosz Szurgutnyeftyegaz Mol-részvénycsomagját, így 25 százalékos tulajdonossá vált az olajcégben, így a magyar kormának is komoly érdekei fűződhetnek a Mol–INA-kapcsolathoz

Ugyanakkor a 2011 végén hivatalba lépett zágrábi kormány elégedetlen az INA részvényesi szerződésével – amely irányítási jogokat biztosít a 49 százalékos tulajdonos Molnak – és már régóta tárgyal a Mollal annak módosításáról. Slavko Linic pénzügyminiszter július 11-én a Poslovni dnevnik horvát gazdasági napilapnak azt mondta: a tárgyalások egyik legnehezebb része a gázüzletág kérdése lesz, mivel az szerinte óriási károkat okozott. Ez valamilyen módon összefügg a Sanader-ítélettel – idézte szavait a Poslovni dnevnik.

Linic arra utalt, hogy a nyomott árak miatt veszteséges gázkereskedelmi üzletágat leválasztották az INA-ról, és az állam átvette, így a veszteségek száz százalékban Horvátországot terhelik. Közben a szakszervezetek is megpróbálnak nyomást gyakorolni a kormányra. Többször is tüntettek az INA tervezett átalakítása, elsősorban a kiskereskedelem kiszervezése ellen. Maja Rilovic szakszervezeti vezető a múlt héten épp Orbánt állította példaként a horvát politikusok elé, szerinte az INA-t ugyanúgy nemzeti jelentőségű vállalatként kellene kezelni, mint teszik ezt Magyarországon a Mollal.