Hernádira is vall a Sanader-ítélet a Mol-vesztegetés ügyében
A Zágráb Megyei Bíróság kimondta: Ivo Sanader volt horvát kormányfő bűnös a Mol horvátországi terjeszkedésével kapcsolatos vesztegetési ügyben. Vagyis ez azt jelenti, hogy a Mol vesztegett annak érdekében, hogy átvehesse az irányítást a horvát olajtársaságban, az INA-ban. A Mol részvények árfolyama eséssel reagált.
A Zágráb Megyei Bíróság elsőfokú ítéletében kedden kimondta, hogy Ivo Sanader volt horvát kormányfő bűnös a Mollal kapcsolatos vesztegetési ügyben – írja az index.hr horvát hírportál. Vagyis a bíróság igazoltnak látta a vádat, mely szerint a Mol korrumpált déli szomszédunknál. A Mol-részvények árfolyama 11 óráig több mint 2,29 százalékos (részvényenként 415 forintos) eséssel reagált a hírre a tegnapi záróárfolyamhoz képest. Egy órán belül még nagyobb, 600 forint volt az esés. Valamivel dél előtt már 4 százalékos volt a zuhanás.
Az ítélet értelmében Sanader 10 éves börtönbüntetést kapott. Az ítélet szóbeli kihirdetésekor kiderült, háborús nyerészkedésért eredetileg három és fél évet, a Mol vesztegetésért pedig hét és fél évet kapott volna, a kettőt összevonták tízéves büntetésre. Sanadert ezen felül súlyos pénzbüntetéssel is sújtották. 15 napon belül 3,6 millió kunát kell befizetnie, mert még külügyminiszter-helyettesként a 90-es évek közepén jutalékot fogadott el egy osztrák banktól egy kölcsönügylet kapcsán, ami miatt a háborús nyerészkedést a bíróság igazoltnak látta.
A másik ügyben, ami miatt Sanadert felelősségre vonták, a Dioki Holdingnak kell befizetnie 5 millió eurót az állam részére. A Dioki Holding annak a Robert Jezicnek a cége, amelynek a Xenoplast nevű svájci társaság számlájára a Mol ciprusi baráti cégeken keresztül befizetett 5 millió eurót. Jezic az egykori horvát miniszterelnöknek bizalmasa volt. A pénzt – amely jelenleg a Jezic tulajdonában álló Dioki Holding svájci bankszámláján van – szánta a Mol Sanader megvesztegetésére.
| Reagált a Mol |
Határozottan visszautasítjuk a Mol elleni vádakat. Ezt számtalanszor megtettük és megtesszük most is és ugyanígy cselekszünk a jövőben is. Nem történt bűncselekmény, hiszen a Mol nem adott semmilyen juttatást politikusoknak vagy döntéshozóknak azért, hogy konszolidálja és megmenthesse az INA-t. Indíték sincs, hiszen a Mol, mint az INA legnagyobb egyéni részvényese, komoly áldozatvállalásokkal a csőd veszélyétől mentette meg az INA-t, amikor átvette felette az irányítást 2009-ben. Ehhez nem volt szükség tisztességtelen eszközökre. És értelemszerűen nincs bizonyíték sem, hiszen a vád mindössze egy ember vallomására épül, amit két másik tanú és a vádlott cáfolt meg a tárgyalás során. Hisszük, hogy nem lehet úgy elítélni valakit, hogy sem indíték, sem bűncselekmény, sem bizonyíték nincs. Nem tisztünk ugyanakkor minősíteni a Zágrábi Megyei Bíróság elsőfokú döntését. Mint Horvátország legnagyobb befektetője tiszteletben kell tartanunk a Horvát Köztársaság független igazságügyi testületének döntését. Mindazonáltal úgy gondoljuk, az ügy kevésbé szól a Molról vagy az INA-ról, hanem sokkal inkább egy horvátországi politikai ügyről van szó. Az elsőfokú ítéletet előzetes döntéshozatalnak tekintjük. Horvátország legnagyobb külföldi befektetőjeként továbbra is hozzá kívánunk járulni ahhoz, hogy az INA még sikeresebb és nyereségesebb legyen. (A Mol-csoport honlapján ez a közlemény némileg másképp szól. Ez a változat a Mol Kommunikációs Irodájától érkezett 12:04-kor.) |
Hernádi neve is felbukkan
Az ítéletet Ivan Turudic a zágrábi megyei bíróság elnöke olvasta fel. Mint Turudic kifejtette, Sanader beleegyezett, hogy a Molnak többségi befolyást fog biztosítani az Ina horvát olajipari vállalatban. A kormány tagjai és a kormánypárt vezetői pedig elfogadták Sanader javaslatait. A bíróság szerint a Mol-Ina ügyben olyan megállapodások történtek, amelyek Horvátország érdekeivel ellentétesek. A bíró szerint a fő probléma elsősorban az Ina irányítási jogainak átadása a Molnak. Az ítéletet felolvasó bíró azt mondta, legitim ugyan a Mol célja, hogy teljes irányítási jogokkal akar rendelkezni, azonban ez nem érhető el törvénybe ütköző módon. Bár Sanader azt állította, hogy már az Ina privatizáció első megállapodása szerint vezetőváltásra kell sort keríteni, ha az egyik tulajdonos tulajdonrésze 50 százalék fölé megy, de az ítéletet felolvasó bíró szerint, erre nincs szükség, hanem ilyen esetben tárgyalásokat kell kezdeni az irányítási jogokról – ami nagy különbség.
Az ítéltetet felolvasó bíró szerint Sanader a Hernádi Zsolttal történt első találkozóján a vesztegetési pénzt is szóba hozta. Turudic szerint Sanader azt mondta a Mol elnök-vezérigatgatójának, hogy "az még nem érkezett meg", viszont utalt arra, hogy annak meg kell érkeznie, amit Hernádi elfogadott és távozott. "Amennyiben csak a Dioki és az Ina problémáiról lett volna szó, a szobában minden bizonnyal Jezic is jelen lett volna, nem pedig a szomszéd helyiségbe helyezték volna el őt" – tette hozzá a bíró, feltehetően Jezic vallomására alapozva.
Miután Sanader távozott a miniszterelnöki posztról, a szituáció megváltozott – mondta Turudic. Jezic közölte vele, hogy nem fog további munkákat végezni neki. Ugyanabban az időben érkezett meg a szerződésbontás a ciprusi cégektől (a vád szerint ezeken keresztül folyt a vesztegetési pénz), melyben a cégek elállnak a korábbi megállapodástól, és kijelentik, a továbbiakban nincsenek egymással szembeni követeléseik.
A megállapodás írásos felmondása a bíró szerint utal arra, hogy volt egy fiktív szerződés a Xenoplast és két offshore cég között, melynek célja a megállapodás valódi okának az elrejtése. Az ítéletet felolvasó bíró szerint minden kétséget kizáróan igazolható, hogy a két ciprosi cég vezetői, Fazekas Imre, a Hangarn Oil Products, valamint Mihail Gucerijev, a Russneft tulajodonosa szorosan kötődnek a Molhoz. Gucerijev is bevallotta, hogy Hernádi közeli barátja – mondta Turudic.
A bíró szerint kétséget kizáróan bizonyított, hogy Sanader vesztegetési pénzt fogadott el. A bíróság nem fogadta el Sanader védekezését, mely szerint az Inával kapcsolatos megállapodásokra Horvátország energetikai függetlenségének erősítése érdekében került sor. „A bűnügy, amelyet elkövetett, a Hernádival kötött megállapodásának gyümölcse” – mondta a bíró, aki szerint a Sanader és Hernádi közötti megbeszélések nem voltak hosszúak és kimerítőek.
A bíróság teljes egészében elfogadta Robert Jezic vallomását, amelyet más tárgyi bizonyítékok is alátámasztottak, a kormány épületébe való regisztrált belépések és kilépések, valamint a Marcelino étterem felvételei Sanader és Hernádi másodszori találkozójáról. Ezek a bíró szerint nem bizonyítják a vesztegetést, Jezic, a koronatanú vallomását viszont alátámasztják.
Mi volt a vádiratban?
A tárgyalás során mintegy 70 tanút hallgattak meg. Sanader kategorikusan elutasította a vádakat, és azt állította, hogy politikai üldözés áldozata. A tavaly novemberben kezdődött perben a horvát ügyészség korrupció és szervezett bűnözés elleni irodája (USKOK) azzal vádolja Sanadert, hogy 1994-1995-ben, még külügyminiszter-helyettesként mintegy félmillió euró jutalékot fogadott el a Hypo Alpe Adria banktól azért, hogy Horvátország az osztrák pénzintézettől vegyen fel kölcsönt csaknem 10 millió euró értékben, illetve lehetővé tette a bank terjeszkedését Horvátországban. A vád itt háborús nyerészkedés.
A másik vádpont szerint a volt kormányfő a magyar Mol olajipari társaságtól 10 millió euró kenőpénzt kapott, hogy ennek fejében a Mol irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari cég felett – a veszteséges gázüzletág kivételével. Sanader kategorikusan tagadta a vádat, és többször is elismételte az eljárás során, hogy nem kapott pénzt a Moltól.
A vád záróbeszédében kifejtette, hogy Robert Jezic koronatanú, üzletember vallomása mellett számos más bizonyíték is alátámasztja, hogy Sanader elkövette az INA-Mol ügyben terhére rótt bűntetteket, és a volt kormányfő nem csupán nem védte meg az ország érdekeit, hanem eladta azokat. Az ügyészség szerint a Hypo ügyben bemutatott bizonyítékok ugyancsak a vádat igazolják.
A védelem záróbeszédében azt állította, hogy Jezic hamisan tanúskodott, mert alkut kötött az ügyészséggel egy őt terhelő ügy miatt. A védők szerint a perben előre eltervelt, koholt vádak alapján ítélkeznek, és a vádakat nem támasztották alá bizonyítékokkal. Az ügyészség a kiszabható legsúlyosabb büntetést, 15 év börtön kiszabását kérte a volt miniszterelnökre, a védelem pedig a vádlott felmentését. A Mol már korábban határozottan visszautasította az INA privatizációjával összefüggésben a vállalatot ért gyanúsításokat.
A vádirat szerint a szóban forgó összeg Sanader egykori bizalmasa, Robert Jezic tulajdonában lévő Dioki Holding petrolkémiai konszernjével kötött fiktív tanácsadási szerződéseken került volna a volt horvát miniszterelnök zsebébe.
Hogy került Sanader a képbe?
A Mol-Sanader-horvát állam saga még egészen 2009-ig nyúlik vissza, mivel az akkor még a miniszterelnöki székben ülő Sanader megállapodást kötött a Mollal, hogy a magyar vállalat átveheti a horvát olajcég vezetését, annak ellenére, hogy az INA részvényeinek kevesebb mint 50 százalékát birtokolta. A megállapodás értelmében a magyar és a horvát fél, vagyis a horvát állam, fele-fele arányban delegált tagokat az igazgatótanácsba, az elnököt viszont a magyarok adták. A horvátok 2009 óta többször is igyekeztek elérni, hogy az irányítói jogokat biztosító részvényesi megállapodást vizsgálják felül, ám erre nem került sor, így támadássorozat indult a Mol ellen.
A Mol elleni támadások már 2009 júniusában megkezdődtek, amikor egy 15 százalékos üzemanyagár-emelés fokozta a hangulatot Horvátországban, és Jadranka Kosor miniszterelnök, aki Sanader lemondása után vette át a kormányfői stafétabotot, felhívta az INA figyelmét a szociális szempontok figyelemben tartására is. Az év második felében 1,7 milliárd kunás állami adótartozás miatt és decemberben a horvát államügyészség is elkezdte vizsgálni az INA és Mol közötti, az irányítás átadásával kapcsolatos szerződéseket. A következő években pedig volt olyan vád, hogy engedélyek nélkül foglalkoztatott az INA magyar munkavállalókat, a horvát fél pedig olyan javaslatot akart előkészíteni, mely szerint senki nem szerezhetett volna 49 százalék felett részesedést a vállalatban. A javaslat végül nem került elfogadásra. Idén március végén az INA vezérigazgatóját ugyanakkor őrizetbe vették vesztegetés gyanújával.
A volt horvát kormányfő úgy került a képbe, hogy a Mol balkáni terjeszkedéséhez, vagyis az INA megvásárlásához horvát lapok korábbi jelentései szerint a Mol “két ciprusi offshore cégén” keresztül két részletben állítólag összesen 5 millió eurónyi kenőpénzt adott Sanadernek, hogy átvehessék az irányítást a horvát olajcégben. Sanader a történet kirobbanása után menekülőre fogta a dolgot, az Interpol elfogatóparancsa után fogták el Ausztriában, ahonnan később Horvátországba vitték. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója úgy kapott nagyobb "szerepet" a történetben, hogy a Jutarnji list horvát lapnak kiszivárogtattak egy videofelvételt, mely egy étteremben készült, ahová Sanader a miniszterelnöknek járó rendőri felvezetéssel, Hernádi Zsolt pedig egy INA-s kocsival és sofőrrel érkezett. A lap szerint a felvétel leggyanúsabb néhány perce az, amikor a volt miniszterelnök kiveszi a töltőjét a telefonjából, hogy ne tudják lehallgatni őket.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
