szerző:
Bogár Zsolt - Patyi Máté

A földmutyi miatt lemondott egykori parlamenti államtitkár az összes megyére kiterjedően feldolgozta azoknak a földbérletpályázatoknak az eredményét, melyeknek kihirdették a győzteseit szeptember elsejéig. Bár eddig az időpontig a meghirdetett területek alig húsz százaléka talált bérlőre, a kirajzolódó kép így is megdöbbentő. A több száz oldalas elemzést a Tisztesség és Emberség Szövetségének alapítója a napokban teszi közzé.

„Kell feltétlenül fotó is?” – kérdezi Ángyán József, akivel két szavazás között az ülésterem közelében ülünk le. „A legutóbbi interjúhoz is olyan fotót tettek be, amin úgy néztem ki, mint egy félőrült. Mintha direkt arra utaznának, hogy az embereknek ez legyen a benyomása.”

Ángyán Józsefből sem hiányzik tehát egy kis paranoia, ami a politikusok sajátja, ha újságíróval találkoznak. De ez minden: a volt parlamenti államtitkár motivációi, legtöbb politikustársával szemben, világosak és egyértelműek. „Azért jöttem a parlamentbe, hogy azokat az embereket képviseljem, akik ideküldtek, és azt a programot valósítsam meg, amire felesküdtem, és amit személyesen Orbán is a támogatásáról biztosított. Államtitkárságom utolsó fél évét végigküszködtem, hogy a földbérlet-pályázati rendszer tisztességes legyen. Teljesen világos volt ugyanis, hogy a lezsugázás előkészítése megy. Amikor tavaly januárban láttam, hogy az első eredmények is tényleg ezt igazolják, akkor álltam fel. Nem azért jöttem ide, hogy kihúzzuk a földet a gazdálkodó családok, a helyi közösségek alól, és hogy ezeknek a trógeroknak kerítsük be a fél országot.”

A 61 éves agrármérnök, egyetemi professzor itt azokra az érdekkörökre utal, melyeket a beszélgetés folyamán hol nagybirtokosoknak, oligarcháknak, szélhámosoknak vagy maffiózóknak, hol pusztán nagy játékosoknak nevez. Ángyán a friss országos felmérésében 14 ilyen érdekeltséget derít fel (melyet összesen 39 pályázó fed le). Összességében ők vitték el eddig a pályázati úton megszerezhető területek 29 százalékát. Valamennyien 300 hektár fölött nyertek a pályázatokon, két érdekeltség pedig 1200 hektár fölött – ami elvben nem is volna lehetséges.

©

A nemkívánatos személy

Ángyán József a második Orbán-adminisztráció kakukktojása. Az egyetlen, aki előbb otthagyta a kormányt, majd kilépett a Fidesz-frakcióból, miután a széleskörű társadalmi támogatást élvező szakmai programját megfúrták. (A Fideszből csak azért nem lépett ki, mert sosem volt tagja.) Radikális agrárprogramjának lényeges eleme volt, hogy a nagybirtokrendszernek kedvező támogatási rendszert a helyben élő gazdálkodó családokat és összefogásukat segítő szabályozás, valamint a fiatalokat helyzetbe hozó demográfiai földprogram váltsa fel. Ennek volt lenyomata az a vidékstratégia, amit Ángyán minden társadalmi és szakmai egyeztetésen végigvitt, ám a Darányi-tervben felpuhult, majd a földtörvényben teljesen felülíródott.

Miközben beszélgetünk, elmegy mellettünk Font Sándor, a mezőgazdasági bizottság fideszes elnöke, aki – a haladási irányra koncentrálva – suttogva köszön oda Ángyánnak. De mintha ezzel is megszegne egy íratlan frakciószabályt, miszerint Ángyánról a Fidesz közelében nem vesznek tudomást. Bár korábban már nyolc megyére kiterjedően feldolgozta a földbérletpályázatokat, a kormány által uralt közmédiában nem kerül elő a téma. Azt mondja, emiatt is fontos neki, hogy minél többen beszámoljanak a vizsgálatai eredményeiről, hogy „az embereknek felnyíljon végre a szeme”.

A java csak most jön

A volt parlamenti államtitkár a szeptember elsejéig meghirdetett földek pályázati anyagait dolgozta fel, melyek révén nem egészen 200 ezer hektár terület haszonbérlete talál gazdára. A Nemzeti Földalap és a nemzeti parkok összesen 6561 birtoktestre írtak ki ez idő alatt pályázatot, de mindössze 1582 esetben hirdettek eredményt, együttesen 32 306 hektárra.

„Ez alig több mint húsz százalék, ha a feldolgozott pályázatok számát nézzük. Ám ha a meghirdetett földterületek nagyságát vesszük, akkor annak mindössze 16 százalékát ítélték oda. Ezeknek a területeknek nagyjából a fele 3 megyéhez (Fejér, BAZ és Veszprém megye) köthető. Mindez azt jelenti, hogy a nagy falatok még hátra vannak, úgyhogy itt még várható egy-két csörte” – mondja Ángyán.

A birtokméretek alapján az a tendencia figyelhető meg, hogy sokan vannak, akik nagyon keveset nyertek és kevés nyertes vitt el nagy földterületeket. „A sok kicsi és a kevés nagy adja ki a 20 hektár körüli átlagot. A 918 érdekeltség közel fele kevesebb mint 10 hektárt nyert. Az ő művelésükbe a már odaítélt megszerezhető területek összesen 7 százaléka került. Ezzel szemben 67 érdekeltség nyert 100 hektár fölött, 14-en 300 hektár fölött” – mondja Ángyán, aki szerint a kicsik is azért kellettek, hogy meglegyen a jól csengő átlag, és lehessen kiket mutatni a tévében, amikor aláírják a földbérletszerződésüket.

Sokan keveset, kevesen sokat
©

Nem magánzók és nem helybéliek

A Vidékfejlesztési Minisztérium egykori államtitkára szerint több más, korábbi állítást is cáfolnak az eredmények. Így például jól látható, hogy nem a családi magángazdaságokat preferálták az elbírálásnál, hanem jelentős területeket kapnak profitorientált tőkés társaságok. „Míg például a biogazdálkodást folytató Kishantos esetében kifogásolták, hogy az egy közhasznú, nonprofit (!) kft., és ennek megfelelően nem is nyerték el a hosszabbítást (az ügyről több cikkben is részletesen beszámoltunk, például itt – szerk.) itt a legnagyobb területeket is mind igazi profitorientált kft.-k, zrt.-k nyerték. A 100 ha fölötti földterület bérleti jogához jutott  27 valódi tőkés társaság, melyek az összes bérbe adott földterület közel 25 százalékát elvitték, és emellett még pályáztatás nélküli megbízási szerződéssel is több száz állami birtoktest használatához jutottak.”

Hasonlóan az sem igaz, hogy helybeliek kapták a földet. „A kerepesiekre a gödöllőiek nem mondják, hogy helybéliek. Ha tehát a józan ész szerint az adott településen élőket tekintjük csak helybélinek, akkor a nyertesek kétharmada külsős. Ráadásul több esetben előfordult az is, hogy egy cég a pályázati szakaszban települt be. Kinézte magának a területet, odajött, és elvitte az összes földet a helyiek elől. Csak velük együtt jött ki ez az egyharmados helybéli arány is” – mondta a hvg.hu-nak Ángyán, aki szerint a lista jól kirajzolja azt is, melyek a bajnok és melyek a lúzer települések. A Csongrád megyei Bakson például több mint 1000 hektárt vitt el egyetlen érdekeltség a helybéliek orra elől. Orbán Viktor és Fazekas Sándor települése, Felcsút és Karcag a két legnagyobb nyertes, ahová több mint 1900, ill. 1100 hektár bérleti joga vándorolt. A települések lakói láthatóan nem egyenlő eséllyel pályáztak állami földekre, mindössze egy tucat település pályázói szerezték meg a pályázati úton bérbe adott földterületek mintegy egyharmadát.

Pályázat nélkül is

A legnagyobb nyertesek tehát nemcsak a pályázatokon szerepeltek jól, hanem pályázat nélkül is hozzájutottak földhasználati jogokhoz. „Miután a Blikk beperelte a Nemzeti Földalapot, az hosszas időhúzás után kénytelen volt nyilvánosságra hozni az érintett településeket, a cégek nevét és megbízási szerződéseik számát.  Pontosan nem tudjuk megmondani, hogy hány hektárt nyertek, csak azt, hány birtoktestet kaptak, illetve hány megbízási szerződést írtak alá pályáztatás nélkül” – mondta Ángyán, aki szerint a 24 ezer birtoktestet és a kedvezményezetteket tartalmazó lista így is beszédes.

Amellett, hogy például Mészáros Lőrinc, felcsúti polgármester Búzakalász 66 Kft.-je 22 nyertes pályázatával több mint 1000 hektárt kapott Fejér megyében, pályáztatás nélkül további 3 állami földrészletet bérel. A pályázatokon szintén 1000 hektár fölött nyert a Gerzsánszki-rokonság Borsodban és Szabolcsban, illetve a Héjja Testvérek Kft. Csongrád megyében, de az előbbi még 34, az utóbbi 107 darab birtoktest bérleti jogát is megszerezte pályázat nélkül. Ángyán összesítése szerint a pályázatokon a legsikeresebb 14 érdekeltség 495 állami földrészlet bérleti jogát is megkapta a földalaptól – anélkül, hogy pályázniuk kellett volna.

A legnagyobb játékosok

A Csákvári MG. Zrt vezérkara és családtagjaik összesen 1829 hektárt nyertek (az eddig kiosztott területek 5,7 százalékát). „A birtokot szétosztották a fehérvári rokonságra, az egyik édesanyja egy fővárosi szeretetotthon lakója, 80 év fölötti és 186 hektárt kapott” – kommentálta Ángyán. A második Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester és családja, akik összesen 1327 hektárt nyertek (az eddig kiosztott területek 4,1 százaléka), amiből a Búzakalász 66 Kft. kapott 1010 hektárt. A harmadik a Gerzsánszki-érdekeltség 2 megyében, 3 kft.-n keresztül szerzett 1050 hektárral (eddig kiosztott területek 3,3 százaléka), a negyedik a Héjja Testvérek Kft., melynek vezetői Afrikából települtek haza, és megkapták a Csongrád megyei földek nyolcvan százalékát (1010 hektár, az eddig kiosztott területek 3,1 százaléka). További három érdekeltség jutott 500 és 1000 hektár közötti területhez a pályázatokon, és heten 300 és 500 hektár közöttihez. De például az 503 hektárt elnyert somogyi Ágh János pályázat nélkül még 192 darab birtoktest művelését kapta meg, az 553 hektárt nyert Agro-Boss Kft. pedig ugyanígy megbízási szerződéssel kapta meg 136 darab földrészlet bérleti jogát.

Az Élőlánc lehet a helyi közösségek választási pártja

Bár Ángyán például a földbérletpályázatok ügyében együttműködik pártokkal, belépni a jövőben sem kíván egyikbe sem. Nem lesz tehát LMP-s, mint ahogy azt esetleg Schifferék szerették volna. Ehelyett inkább saját mozgalmát, a Tisztesség és Emberség Szövetségét építi tovább. A november elsején zászlót bontott mozgalom célja nem kevesebb, mint, Ángyán szavai szerint, „a közösségek államának visszaszerzése, leválasztása a háttérmaffiáról, visszahelyezése erkölcsi talapzatára, továbbá az igazság, a tisztesség, az emberség és az adott szó becsületének helyreállítása”. Eszközeinek a nyilvánosság helyi és országos fórumainak megteremtését, a visszaéléseket feltárók, a nyilvánosságot vállalók közös megvédését, a közpénzek és közvagyon kezelésének teljes nyilvánosságát és nem utolsósorban, olyan helyben hiteles képviselők törvényhozásba juttatását tartja, akik „nem a pártközpontoknak, hanem az őket küldő közösségeknek tartoznak felelősséggel”.

„Az Élőlánc bejegyzett párt, amely e közösségek számára választási keretül is szolgálva képes lehet akár országos listát is állítani. Ehhez azonban az kell, hogy helyben meglegyen rá az igény. Ha helyben van olyan szervezet, szerveződés vagy közösség, amely ezt felvállalja, akkor az Élőlánc hozzáadja a listáját, mint egy választási párt »infrastruktúráját«” – körvonalazta a lehetséges megoldás kereteit Ángyán József.

Noha a független képviselő egyelőre optimista, a hvg.hu-nak elismerte, hogy valószínűleg késve vágtak bele a mozgalom elindításába. „Se pénz, se paripa, se fegyver, és nagyon nehezen ütünk át a nyilvánosság falán. A két nagy párt azt játssza, mintha rajtuk kívül nem is lenne más tényező, pont azért, hogy ne is legyen. Így valószínűleg már kicsúsztunk a jelöltállításhoz szükséges időből. Ugyanakkor nagyon sokan azt mondják, hogy 2016-17-re az embereknek annyira elegük lehet ebből, hogy könnyen az egész a nagy szereplőkre omolhat. Addigra kell megerősödnie a TESZ-nek, mert addigra már csontig rágják az embereket” – nyilatkozta a hvg.hu-nak Ángyán József.

„Hadházy Ákossal és Horváth Andrással arra a tán nem is meglepő felfedezésre jutottunk, hogy a közös kasszák megrablói, a trafikügyek és a földmaffia kulcsszereplői gyakorta azonosak.” Ezt lehet, hogy Orbán a „nemzeti regionális multik" helyzetbehozásának hívja, de ez nem változtat azon, hogy „a földügy összefügg egyéb korrupciós ügyekkel is”. Ezek napvilágra kerülését az exállamtitkár szerint megnehezíti, hogy az ötvenes évekre jellemző „fortélyos félelem” tapasztalható Magyarországon, így csak kevesen mernek előállni a korrupciós visszaélésekkel. A jövőt tekintve Ángyán mégis inkább bizakodó. Reméli, hogy Hadházy és Horváth példája bátorságot ad másoknak is, ami létrehozhatja a változáshoz szükséges kritikus tömeget.

Érdekesnek találta cikkünket? Értékelje!
Köszönjük!
Cikk megosztása
Címkék