Nemzetközi tiltakozást szülhet Ángyán barátainak ellehetetlenítése
November elsejével elveszti földjeit a német-magyar kormányközi program eredményeként létrejött Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft., miután nem nyert a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) földbérleti pályázatain. A döntés ellen ma a Greenpeace Magyarország vezetésével számos civil szervezet és magánszemély demonstrál, és értetlenül állnak előtte a külföldi partnerek. Az Ángyán József által támogatott mintagazdaság ellehetetlenítésével kapcsolatban politikai okok is felsejlenek, miközben a nyertesek között a környék nagybirtokosai mellett olyanok is vannak, akik egyáltalán nem rendelkeznek az ökológiai gazdálkodáshoz szükséges tapasztalattal és eszközökkel.
A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ a helyi közösségben gyökerező, alulról jövő kezdeményezésként született. A központ egyediségét az adja, hogy összekapcsolja az elméleti képzést a gyakorlattal. A dán mintára kialakított népfőiskolán a hallgatók megismerhetik a fenntartható vidékfejlesztés és az ökológiai gazdálkodás elméletét, a 21 éve vegyszermentesen művelt 452 hektáros mintagazdaságban pedig megtapasztalhatják a modern biogazdálkodás gyakorlatát.
A központot vezető két szakember, Ács Sándorné és Bolye Ferenc korábban évtizedeket dolgozott nagyüzemi, ún. konvencionális gazdálkodásban. Elmondásuk szerint épp amiatt, mert tudják, milyen veszélyeket hordoz a természetre, a környezetre és az emberi egészségre az a termelési mód, tették le bő két évtizede a voksukat a vegyszermentes ökogazdálkodás mellett.
Az ökológiai mintagazdaság megtervezésében német, amerikai és magyar szakemberek mellett részt vett Ángyán József, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Környezet és Tájgazdálkodási Intézetének professzora, az Orbán-kormány későbbi parlamenti államtitkára is. Ángyán vidéken olyan nonprofit fejlesztőközpont-hálózat létrehozását tartotta szükségesnek, melynek tagjai támogatják a családi gazdálkodókat, és segítik a helyi közösségeket.
Ennek a hálózatnak az egyetlen megvalósult tagja Kishantos, mely november elsejétől ellehetetlenül, miután lejár a művelése alatt lévő földek haszonbérleti szerződése, és a Nemzeti Földalapkelező Szervezet (NFA) által kiírt földbérlet-pályázatokon egyetlen hektárt sem nyert. Ezzel nemcsak a nonprofit alapon működő, a bevételeket a népfőiskolába és a gazdálkodásba visszaforgató, komoly közösségépítő tevékenységet folytató mintagazdaság szűnik meg, hanem egy év múlva a vegyszermentes gazdálkodás is a területen.
A kishantosiak szerint a földbérleteik új jogosultjai között vannak olyanok, akik egyáltalán nem rendelkeznek a föld megműveléséhez szükséges eszközökkel, tapasztalatattal, más nyertes pályázók pedig olyan földbirtokosokhoz köthetők, akik már így is több ezer hektár földet tartanak a környéken az ellenőrzésük alatt. Az NFA szerint ezzel szemben Kishantos esetében is az egységes pályázati rendszer kritériumainak megfelelően jártak el, nem történtek szabálytalanságok, a legjobb pályázatok nyertek.
És akkor kik nyertek?
A kishantosiak által művelt földeket egy évvel a haszonbérleti szerződés lejárta előtt hirdette meg az NFA. A biogazdaság 452 hektáros területét tíz részre osztották, tehát a nonprofit kft.-nek is tíz külön pályázatot kellett beadnia, hogy az eddig használatában lévő területeket továbbra is megtarthassa. Ezeken a pályázatokon aztán sorra vesztettek.
A mintagazdaság vezetői szerint a pályázat elbírálásakor az NFA a kormány által elfogadott vidékstratégiával, valamint a saját működésére vonatkozó jogszabályokkal is szembement, amikor lényegében nem vette figyelembe a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ egyedi értékeit. A Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 ugyanis speciális, támogatandó értéknek ismeri el a modellgazdaságokat, tájközpontokat és ökológiai gazdálkodási programokat, az NFA-törvény birtokpolitikai irányelvei pedig külön pontban rögzítik a különleges rendeltetésű gazdaságok működtetéséhez szükséges termőföld kedvezményes biztosítását. A pályázati kiírásban az sem köszönt vissza, hogy azokon biogazdálkodás folyik – a földek értékét növelő szigorú biominősítések a mintagazdaság kigolyózásával elveszhetnek, és ezzel Kishantos vezetői szerint csökken az állami vagyon értéke.
Egy korábbi kormányzati nyilatkozat szerint „az NFA 8 kisebb helyi gazda gondjára bízta Kishantos sorsát”. A „helyi” meglehetősen relatív értékítélet, az egyik cég, a Mező Vidék Bt. a pályázat meghirdetése idején, tavaly októberben Salgó Közmű Bt. néven még egy salgótarjáni építkezési vállalkozás volt, és mivel mezőgazdasági tevékenysége sem volt, így az abból származó árbevétele az aktuális évet megelőző adóévben nem érhette el a teljes árbevételének 50 százalékát, ezért a pályázaton részt sem vehetett volna. És bár a 20 km-es szabályt, amit az egységes pályázati keretrendszerben az NFA előírt a telephely és a földterület távolsága tekintetében, más cég nem lépi túl, a nyolc eredményesen zárult pályázat közül négy földterület (kb. 210 hektár) bérletét mégsem kimondottan helyi gazda nyerte. (A győztesek Sárbogárdhoz, illetve Sárszentágotához közelebb is nyerhettek volna földet.) Emellett nyert olyasvalaki is, akinek a cégei használt ruhák kereskedelmével foglalkoznak.
A Hantoson sikeresen pályázó Mező Vidék Bt.-nek az ügyvezető-tulajdonosa hasonló pozícióban feltűnik egy másik eredményesen pályázó cégben (Ménesmajor Manufaktúra Kft), amely „helyi vállalkozásként” Fejér megyében 5 földbérletpályázatot is megnyert – úgy, hogy a kiírt földekhez igazította a székhelyét. Vízi Dániel a Ménesmajor Manufaktúra Kft.-t a földhaszonbérleti pályázati kiírások előtt másfél hónappal vette meg egy olyan cégtől (Mezőfalva Invest Zrt), amelyhez 9000 hektár állami föld tartozik, és ekkora földalappal nem indulhatott volna a pályázatokon. Az így kiszervezett cég viszont, körbevándorolva Fejér megyét, több településen is elindult. (Vízi cégei csak Hantoson 12 pályázatot nyújtottak be, végül egy pályázat nyert. Hogy ez az egy pályázat miben különbözhetett a másik 11-től, azt a pályázatok titkossága miatt nem tudhatjuk meg.)
Az, hogy ezek után ki nevezhető „kisebb gazdának”, meglehetősen viszonylagos. A kishantosi mintagazdaság földjei közül a legnagyobb területet (87 ha) egy ifjú hölgy nyerte, akinek férje és apósa az összesen 2900 hektárt művelő Simon Kft. tulajdonosai. Ha figyelembe veszünk további személyi összefonódásokat, még nagyobb koncentrációt találunk: a Simon Kft. felügyelőbizottságában ül feleségével együtt Márok Csaba, aki Mezőfalva polgármestere és maga is megnyert egy hantosi földet.
„Odaadná annak, akivel egyszer már pórul járt?”
A hvg.hu megkereste a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet is Kishantos ügyében. Sebestyén Róbert, az NFA elnöke nem kívánja kommentálni a nyertesekkel kapcsolatos értesüléseket. Mint elmondta, jogszabály köti, így a nyertes pályázatok részleteiről, a vállalásokról, a pályázatok szempontrendszeréről és értékeléséről nem nyilatkozhat. Azt ugyanakkor aláhúzta, hogy a hantosi földpályázatokra is az egységes pályázati rendszer vonatkozott. Ezt azt jelenti, hogy az itteni pályáztatás is ugyanúgy zajlott, mint bárhol máshol. A pályázati eljárást az NFA belső ellenőrzése és a Vidékfejlesztési Minisztérium is megvizsgálta, és nem találtak bennük kifogásolnivalót. Míg korábbi pályázatokban részletes üzleti tervet még csak nem is kértek, azzal, hogy ez belekerült, automatikusan szerződéses feltétellé is vált. Így az itt tett vállalások is ellenőrizhetőek. Sebestyén Róbert arra is utalt, hogy a pályázók büntetőjogi felelősségük tudatában vállalták, hogy amit a pályázatban közölnek, megfelel a valóságnak – és minden bármikor számon kérhető.
Ami a Kishantosi Vidékfejlesztési Központban folyó biogazdálkodást illeti, Sebestyén elmondta, hogy az egységes pályázati rendszer csak az AKG (agrár-környezetgazdálkodási program) kötelezettségeit kérheti számon, ezen túlmenően minden további, földhasználatra vonatkozó kötöttséget a földhasználó saját üzleti kockázatára vállal. Sebestyén Róbert elmondta, hogy a kishantosi területekre érvényes, öt évre szóló AKG-kötelezettségeket a még hátra lévő időszakra a pályázóknak (így a nyerteseknek is) vállalniuk kellett.
Az NFA elnöke szerint a haszonbérlőknek pontosan tudniuk kellett volna, hogy a szerződés határozott időre szól, és ennek lejártával a szerződés megszűnik és nyilvános pályázat útján kell a következő haszonbérlőt kiválasztani. Részben azért is hirdették meg időben a lejáró földeket, hogy a használóknak is legyen idejük felkészülni arra az eshetőségre is, ha nem ők nyernek. Sebestyén Róbert szerint a kishantosiak pályázatának sikertelenségében fontos szerepet játszott, hogy amikor átvette az NFA az állami földek kezelését, a Kishantosi Nonprofit Kft.-nek 28 millió forint haszonbérleti díj tartozása halmozódott fel, melynek a megfizetése jogerős bírósági határozattal esedékessé vált.
„Két lehetősége volt az NFA-nak: vagy felszámolják a biogazdaságot, ugyanis a bírósági döntés következtében nem volt fizetőképes, vagy megállapodnak és hagyják, hogy a szerződés végigmenjen. Az NFA, miután a legfőbb célja, hogy a magyar állam bevételei befolyjanak, végül a részletfizetési megállapodás mellett döntött” – mondta Sebestyén Róbert, hozzátéve, hogy az NFA végrehajtó szervként nem mérlegelhette, hogy egyébként mi állt a bírósági döntés hátterében. Sebestyén szerint az NFA most is csak azt nézheti, hogyan biztosíthatóak megnyugtatóan az állam bevételei. „Márpedig egy magántulajdonos sem adja oda olyan haszonbérlőnek a földjét, akivel egyszer már pórul járt, és bírósági úton kellett kikényszerítenie a haszonbérleti tartozást” – mondta a hvg.hu-nak Sebestyén Róbert.
És felbukkan a „piszkos tizenkettő”
Ács Sándorné ugyanakkor a hvg.hu-nak elmondta, hogy nincs és soha nem is volt rendezetlen vagy lejárt haszonbérleti tartozása Kishantosnak. A bírósági vita tárgyát képező összeg valójában egy 9 milliós összeg, ami a bírósági döntés elhúzódása miatt a kamatokkal együtt adja ki a 28 milliót, a hátterében pedig a mintagazdaság beindításához az állam által nyújtott bérleti díj-kedvezmény elvesztése áll, mely Szabó Csaba jelenlegi földügyi miniszteri biztos nevéhez fűződik, aki 2001-ben is fontos földügyi pozícióban volt. Egy megállapodott szerződésmódosítás írásba foglalása lett volna Szabó feladata, melyet soha nem készített el. Ezzel összesen 50 millió közvetlen és több százmillió közvetett kár érte Kishantost.
Ennek előzménye, hogy a kishantosiak (akkor még kht.-ként) 1998-ban leszerződtek az állami vagyont kezelő ÁPV Rt.-vel, mely a kedvezményes földbérleti díjat meglepő módon rendszeres nemzetközi támogatás meglétéhez kötötte. A szerződés egyik pontja egész pontosan azt írta elő, hogy annyi külföldi támogatást kell bevonnia, mint amennyi kedvezményt a bérleti díjból kap (évi 3,5 millió forint), ezt minden évben augusztus 31-ig igazolniuk kell, ellenkező esetben elvesztik a támogatást, és a kedvezményeket visszamenőleg is vissza kell téríteni. Kishantos dán és német partnerei ugyan segítségeket ígértek pályázati fejlesztési források megszerzésére, de arra nem lehetett őket kötelezni egy magyar érdekeket szolgáló nonprofit ügy esetében. A dán és a német nagykövetségek mezőgazdasági attaséi jelezték is a problémát a kormányzatnak, a német Bruno Hoffstadt személyesen kérte Éder Tamást, az ÁPV Rt. agrárportfóliójának akkori vezetőjét (ma a Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségi körébe tartozó Bonafarm-csoport vállalati kapcsolatokért és PR-ért felelős igazgatója), hogy biztosítsa a kishantosi projekt működési feltételeit.
Az állami vagyonkezelő a szerződést 2001. augusztus 29-én azonnali hatállyal felmondta, amit a kht. nem fogadott el – így került az ügy a bíróságra. A 10 éves perben a kishantosiak első fokon nyertek, majd fordult a kocka. A jogerős bírósági végzés kézhez vételét követően 2010-ben aztán sikerült megegyezniük a fizetési feltételekről az NFA-val (melyben állítólag nem kis szerepe volt Ángyán József támogatásának), és az előírt ütemezésnek megfelelően törlesztenek is. „Rendezetlen tartozásunk tehát nincs. Annál inkább van az NFA-nak felénk, mivel a 2012 novemberében befizetett másfél milliós pályázati biztosítékot a mai napig nem kaptuk vissza” – mondta Ács Sándorné.
A történet érdekessége, hogy a vita kirobbanása közel egy időre esik a valamikori Mezőfalvai Kombinát meglehetősen kétes körülmények között történő privatizálásával. (Ez a cég is benne volt a „piszkos tizenkettő”-ben, amit arra a 12 állami gazdaságra mondanak, amiket az első Orbán-kormány a végnapjaiban privatizált.) Megfigyelők szerint nem kizárt, hogy a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ megszorongatása, majd a bérelt földjeinek elvétele (vagyis ez a 12 éves folyamat) valójában oda vezethető vissza, hogy a 452 hektáros terület korábban az egykori mezőfalvai kombinát földjei közé tartozott, amire a jelenlegi birtokosai már régen szemet vetettek. Ángyán József Kishantos vesszőfutását a földpályázatok összes visszásságát jól illusztráló esetként mutatta be nekünk.
Nemzetközi konfliktus?
Ángyán József szerint – ismerve a nyerteseket – egyszerűen kizárt, hogy szakmai szempontok alapján bárki jobb pályázatot adott volna be, mint a Kishantos Nonprofit Kht. Úgy tudja, pályázatukon ugyanaz a szakember dolgozott, mint aki „Tiborczék” nyertes pályázatait írta, akit még a kishantosiak ajánlották a figyelmükbe. (Tiborcz Eszter, Orbán Viktor vőjének a testvére 157 hektár szántó – a Fejér megyei pályázatra kiírt bérletek 4,1 százalékát – nyerte húsz évre. – szerk.) Ángyán József szerint a Kishantos Nonprofit Kft.-re azért is járhat rá a rúd, mert Ács Sándorné – akárcsak a 2005-ös budapesti nagy gazdademonstráció alkalmával – egyértelműen kiállt a Nemzeti Vidékstratégia mellett, mely még ma is a kormány hivatalos programja, de ma már éppen az ellenkező irányban haladnak a folyamatok. A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ üzemelteti, és Ács Sándorné szerkeszti a kielegyenaföld.hu honlapot, melyen a földügyekkel kapcsolatos minden fontos információ – így a négy „Ángyán-jelentés” és a földpályázatok körüli kormányzati visszaélések dokumentálása is – megtalálható. „Orbán Viktor egy közelmúltbeli kihelyezett frakcióülésen fogalmazott úgy, hogy azt, aki tisztességesen viselkedik, ha megsebesül, kihozzuk a csatatérről, de aki nem, arra mi is lőni fogunk. Ebből az is következik, hogy most elég szomorú a sorsa azoknak, akik a munkámban segítettek vagy egyszerűen kiálltak mellettem” – mondja Ángyán József, akinek egykori munkatársai most nemigen kapnak munkát, mert – ahogy fogalmaz – „utánuk nyúlnak”. Sebestyén Róbert, az NFA elnöke tagadta, hogy bármiféle politikai motiváció lenne a döntés hátterében, ezeket a spekulációkat nem is kívánta kommentálni.
November elsejétől 15 munkahely szűnhet meg, és világszínvonalú gépek válnak fölöslegessé. A Greenpeace Magyarország 52 csatlakozó szervezet támogatásával csütörtökön a Kishantosi Központban tiltakozik a biogazdálkodást folytató mintagazdaság földjeinek elvétele ellen. A szervezetek képviselői bevetik a földeket, ezzel is mutatva, hogy a Központ még jelentős anyagi kockázatot vállalva is mindent megtesz azért, hogy a területen az ökológiai gazdálkodás fennmaradjon. A BioSuisse minősítés (ez az egyik legszigorúbb biominősítés) megtartásának ugyanis feltétele, hogy a terület felének télen is zöldnek kell lennie. A mintagazdaságot egyébként a helyi polgármester is támogatja. Nem véletlen: a nonprofit kft. a mintagazdaság nyereségéből nemcsak a népfőiskolai oktatásra vagy a gazdaság fejlesztésére költ, hanem Hantos és a térség fejlődését szolgáló programokra is. Széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszeréből a falu is gyarapodik: a központ eddig közel 200 magyar fiatalnak biztosított több hónapos népfőiskolai ösztöndíjat a dán testvérfalu, Velling népfőiskoláján, és Hantosról is nagyon sokan jártak már Dániában. (Egy 2011 novemberében, speciálisan a számukra szervezett dániai tanulmányúton a három Tiborcz testvér is részt vett.) Valószínűleg a dán kapcsolat ihlette meg az eredetileg kocsmaként működő hantosi vállalkozás tulajdonosait, hogy egy skandináv stílusú, többfunkciós vendéglátó egységet alakítsanak ki, melyben még gyógyszertár is működik, de lakodalmakat és egyéb rendezvényeket is szerveznek. A földek elvételével ez a közösségteremtő erő is menne a levesbe.
Kishantos kérdése egyébként kormányközi konfliktusokat is előrevetíthet: az ökológiai mintagazdaság német-magyar kormányközi együttműködés alapján jött létre, melynek keretében a német kormány anyagilag támogatta a helyi szakemberek képzését, a mintagazdaság működési terveinek elkészítését. A dán és német partnerek egyszerűen nem hisznek a szemüknek, hogy ilyen döntés kormányzati szervek közreműködésével megszülethetett.
Hogyan állnak a földbérletpályázatok? |
Az NFA a megalakulása óta összesen 100 ezer hektár állami tulajdonban lévő föld haszonbérbe adására írt ki pályázatokat, melyek idén év végéig szerződéssel zárulnak. Sebestyén Róbert, az NFA elnöke a hvg.hu-nak azt mondta, hogy nincs olyan föld, melynek haszonbérleti szerződése 2017. március 31-ig jár le, és a lejárat utáni hasznosításra nem írtak volna ki pályázatot. Mivel az állam 450 ezer hektár bérletbe adott földdel rendelkezik, ahogy a további szerződések futnak ki, az NFA folyamatosan ír majd ki pályázatokat. Az NFA adatai szerint a bérelt földek átlagos birtokmérete jelenleg 16-18 hektár, mely a folyamatban lévő szerződéskötések lezárultával 20-30 hektár közé fog nőni. Eddig 2000 nyertessel kötöttek szerződést, ami több mint 5000 földbérleti szerződést jelent. A szerződések durván 75 százaléka természetes személlyel, 25 százaléka jogi személlyel köttetett. |
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
