„A parlamenti frakciónkban biztosan lesz azért valamilyen mértékű ellenérzés, ha ellenállás nem is. Szeretném tudni, hogy kire számíthatok ebben a dologban” – figyelmeztette Orbán Viktor a TV2 kamerái előtt még 2009-ben képviselőtársát, a későbbi frakcióvezetőt, Lázár Jánost.

A pártelnök a Felcsúton készült riportban arra utalt, hogy fő célkitűzése a parlament létszámának csökkentése, amely érinteni fogja azokat a fideszes képviselőket is, akik még a régi rendszerben nagy számban kerülhettek be a parlamentbe. „Határozott az igen” – vágta rá Lázár, aki akkor legfeljebb csak sejthette, hogy ez a választás kényszerével jár majd, azaz le kell majd mondania polgármesteri székéről.

A miniszterelnök a végéhez közeledő parlamenti ciklus alatt többször utalt arra, hogy az Országgyűlés megfelezésével járó kellemetlenségeket, érdeksérelmek kezelését tartja az egyik legnagyobb politikai kihívásnak.

Azaz: hogyan lehet úgy megszavaztatni az eredetileg 263 fős Fidesz–KDNP-frakcióval a 199 fős parlament kialakítását, az új alkotmányt, sarkalatos törvényeket, hogy közben ne olvadjon el az ehhez szükséges kétharmad. A miniszterelnök-pártelnök nem is tűrte a kiszavazást: amikor néhány kormánypárti képviselő nem támogatta Handó Tünde – Szájer József felesége – kinevezését az új bírói hivatal élére, „vakondokat”, „árulókat” keresett a zárt frakcióülésen.

Első lépés: alku a polgármesterekkel

„Nem ülhet bent 50-100 polgármester (a 199 fős parlamentbe – a szerk.), mert akkor beszűkülne a politikai osztály, ami egészségtelen lenne” – magyarázta még 2011 márciusában Orbán a Kossuth rádióban, miért ragaszkodik a képviselői-önkormányzati poszt összeférhetetlenségéhez. Ezt az álláspontját négy év alatt több belső fórumon – főleg az elnökségi üléseken – is kifejtette. Elmondta, ha csak a képviselő-polgármesterekből áll majd a párt középső része, akkor másoknak nem tudnak karrierlehetőséget biztosítani, a parlamenti jelenlét miatt nem marad idő a helyi munkára, és a létszámfelezés miatt kiesőknek pedig nem marad szabad pálya.

Orbán Viktor íróasztala a parlamentben - osztott-szorzott

Facebook / Orbán Viktor

Két vezető fideszes politikus is elismerte a hvg.hu-nak, 2009-2010-ben már úgy állították össze a jelöltek listáit, hogy lehetőleg minél több polgármester, megyei közgyűlési elnök, önkormányzati képviselő kerüljön be a parlamentbe.  A decemberben nyilvánosságra hozott – de a párton belül már jóval korábban elkészített – jelöltlista alapján ez jelentős könnyebbséget jelentett a többismeretlenes egyenlet megoldásában. A jelenleg is képviselő Fidesz–KDNP-sek közel 40 százalékát újraindítják egyéniben. Van köztük olyan is, aki most is polgármester (például a zuglói Papcsák Ferenc vagy a bajai Zsigó Róbert), de az összeférhetetlenség a választások után lép életbe – ha győznek, polgármesteri posztjukért el lehet indítani mást.

Ugyanakkor 76 olyan politikus ül a kormánypárti frakciókban – a fideszes, KDNP-es képviselők 30 százaléka –, akik nem indulnak, de az őszi helyhatósági választásokig biztos a megélhetésük: 47 közülük polgármester, 8 megyei elnök, de akad köztük 8 alpolgármester vagy önkormányzati tanácsnok is. Ha ők ősszel újraindulnak – márpedig forrásaink szerint a győztes csapatokon a Fidesz nem akar túlzottan változtatni – és eredményesek lesznek, akkor az új szabályok szerint 5 évig biztos a posztjuk.

Mint arról a hvg.hu – több polgármesterrel is beszélve – korábban beszámolt, ezzel a megoldással a pártvezetés több sértett politikusnak exitpályát, elvonulási lehetőséget biztosított az országos politikából. (Az önkormányzati lobbi megtöréséről, a polgármesteri különvéleményekről itt olvashat részletesebben.)

• Ezen a ponton a kormánypárti politikai osztály terítését 70 százalékban oldották meg.

A második lépés: hivatalosztás

A kormánypártok nem hagynak senkit se elkallódni, mindenkiről „igyekeznek gondoskodni”, azoknak is „meglesz a helye a hivatalokban, állami cégekben” akik az országos politikai pálya elhagyására kényszerülnek – ezt már a TV2-s riport után négy évvel jelezte képviselőtársainak Orbán. A hvg.hu akkori értesülései szerint – amit több forrás is megerősített – a pártelnök ezt a szeptemberi visegrádi frakcióülésen fejtegette.

Nemcsak a szigor volt tehát az egyik összetartó erő. Bár pont a visegrádi frakcióülésen jelezte Orbán, hogy több választókerületi elnök munkájával elégedetlen – akiket végül nem is indít a párt –, a Fidesz vezetői négy éve sakkoznak a posztokkal, feladatokkal, hogy a frakción belüli érdeksérelmeket kezelni tudják.

Az elmúlt három évben az is kapóra jött, hogy a kormány nekifogott a közigazgatási rendszer átalakításának. Létrejöttek a kormány- és a járási hivatalok, a jogkörök egy részét pont az önkormányzatoktól vonva el, sértve a polgármesteri lobbit. Ám egyben új posztok is létrejöttek: a hvg.hu az egyéniben nem induló képviselők közt 11 kormány- és járási hivatalvezetőt talált, ráadásul a posztok számának növeléséért egy Navracsics Tibort is megtörő lobbi indult be. Az 1994 óta folyamatosan képviselősködő Demeter Ervin például borsodi kormánymegbízott lett. A kormányhivatalnokok ugyanakkor izgulhatnak pártjuk győzelméért: ha a kormány megy, leválthatják őket. (Több hivatalvezető el is indul egyéniben.)

• Ezzel az egyenletet sikerült 75 százalékban megoldani.

Harmadik lépés: igazgatók, főtitkárok, nyugdíj

Még össze sem állították az egyéniben nem indulók országos listáját, a képviselők nagy többségének már van valamilyen posztja, vagy legalább ígérete, hogy a közvélemény-kutatások alapján egyre valószínűbb győzelem esetén folytathatják.

Ráadásul a politikai osztály terítése „menet közben” történt, így az egyes döntésekkel elégedetlen – ezt a sajtóval csak név nélkül közlő, a vitákról szivárogtató – politikusok tudhatták: ha támogatják a kormány intézkedéseit, a jövőben számíthatnak a pártvezetés segítségére. Lázár már 2011-ben elkezdte a négyszemközti egyeztetéseket a képviselőkkel – 2012 elején még a helyi Fidesz-szervezeteket is végiglátogatta –, hogy minél hamarabb tisztázzák, ki hogyan képzeli el a jövőjét.

Daher kórházigazgatóként folytatja – csak a Fidesz!

Stiller Ákos

További nyolc olyan, egyéniben nem induló képviselőt találtunk a kormánypárti padsorokban, akiknek van biztos állásuk – mivel az új parlament képviselőinek nem lehet pluszfizetésük, nekik is dönteniük kell, hogyan tovább. Daher Pierre és Molnár Ágnes kórház-főigazgató lett, Spaller Endre az Innovációs Hivatalba tart, de van köztük iparkamarai főtitkár, vagy Magosz-vezető is. Az éppen milliárdokkal kisegített sportági szövetségek élére is zömében fideszes politikusok kerültek (még a versenytánc-szövetség élére is).

Az országos lista összeállítását megkönnyítheti, hogy számos, egyéniben nem induló képviselő idén eléri, vagy már jócskán túl is lépett a nyugdíjkorhatáron. A hvg.hu 18 ilyen politikust számolt össze. Nem kötelező nyugdíjba vonulniuk – Harrach Péter például 67 évesen megküzd egyéniben a váci mandátumért –, viszont többen közülük sikeres orvosi vagy ügyvédi praxist visznek, és ők tiltakoztak a leginkább a főállású képviselőség bevezetése ellen. Tehát kérhetik a nyugdíjat, mellette pedig továbbvihetik a praxisukat.

Orbán a magukat jobboldalinak valló értelmiségiek 2010 őszi, kötcsei találkozóján azt mondta, számít rá, hogy az első költségvetési vita után a Fidesz frakcióján belül olyan ellentétek alakulhatnak ki, amelyek kiszavazásokhoz vezethetnek. A kiszivárgott részletek szerint a pártelnök még azt sem zárta ki, hogy 2011-ben a lemorzsolódások miatt akár a kétharmados parlamenti többségük is veszélybe kerülhet.

• De a 2009-ben feltűnt rejtvényt szinte 100 százalékosan megoldotta a pártvezetés: a feleségveréssel gyanúsított Balogh József és a földmutyik ellen tiltakozó Ángyán József kivételével senki nem vonult ki négy év alatt a kormánypárti frakciókból.