szerző:
hvg.hu

Egy csaknem 18 ezer fős mintán végzett, 2013-as kutatás szerint a magyarok elégedettebbek az életükkel, mint más felmérések alapján gondolnánk. Személyes kapcsolatait a többség megfelelőnek tartja, és az emberek biztonságérzete is meglehetősen stabil. Egyedül a más emberekbe vetett bizalom hibádzik a magyaroknál. A KSH nagyszabású, szujbektív jóllétet vizsgáló kutatását az EU minden tagországában elvégezték, de elsőként a magyarok jöttek elő a meglepő eredménnyel.

17 720 fős mintán, személyes megkérdezéssel kutatta a magyar népesség szubjektív jóllétét a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az általános elégedettséget mérő kutatás előzetes eredményeit kedden ismertette Kincses Áron, a KSH osztályvezetője.

Mint mondta, a kérdőíves kutatás során négy kérdéskörben vizsgálták az emberek szubjektív jóllétét.

Az első kérdéskör az élettel való szubjektív elégedettséget mérte 0–10-ig terjedő skálán – az átlagos pontszám 6,15-re jött ki. A pontszám változása a legszignifikánsabb összefüggést az életkorral mutatta: 16-tól 54 éves korig az emberek egyre kevésbé elégedettek, 55 fölött nagyjából stabilizálódik, illetve egy kicsit nő az elégedettségérzet. A 16–24 éves fiataloknál 7 fölötti pontszám jött ki, körükben a nagyon elégedettek aránya több mint 50 százalék. A legelégedetlenebb, 45–54-es korcsoportban 6 alatti átlagpontszám született, nekik kb. 25 százalékuk érzi magát nagyon elégedettnek. Általánosságban elmondható, hogy minden korcsoportban a nők az elégedettebbek, de 64 éves kor fölött megfordul a trend, onnantól a férfiak érzik jobban magukat.

©

A második vizsgált témakör a munkában, hobbiban elért sikerek szubjektív megítélése volt. A magyarok átlagosan 0-tól 10-ig terjedő skálán 7,08 pontot adtak arra a kérdésre, hogy mennyire érzik tartalmasnak, amivel foglalkoznak. A sikeresség érzete a képzettséggel együtt nő: míg az alapfokú képzettséggel rendelkezők 6,46 pontot értek el, addig az egyetemet, főiskolát végzettek 7,78-at. A közvélemény-kutatók vizsgálták a hasznosság érzetét is, ez 7,03 pont lett átlagosan a 10 pontig terjedő skálán. A leghasznosabbnak (7,89 pont) a tanulók érzik magukat, a skála végén pedig a nyugdíjasok (6,50 pont) és a munkanélküliek (5,37 pont) állnak. A háztartásbeliek hasznosabbnak érzik magukat, mint a részmunkaidőben dolgozók.

A személyes kapcsolatok feltérképezésénél a kutatók arra kérdeztek rá, hogy a válaszadó meg tudja-e beszélni a dolgokat valakivel. A magyaroknak mindössze 3 százaléka válaszolt erre a kérdésre nemmel. Sokkal nagyobb az elmagányosodottak aránya az egyszemélyes férfiháztartásokban (13,37 százalék), és ennél csak kicsit vannak jobb helyzetben az egyedül élő nők (7,74 százalék). Nem meglepő módon a családosok tudják a leginkább megbeszélni másokkal a dolgaikat. A 16–24 évesek körében még virágoznak a társas kapcsolatok, közülük kevesebb mint 1 százalék mondta, hogy nincs bizalmasa. A kutatásban rákérdeztek arra is, hogy ki, mennyire elégedett a kapcsolataival. 0–10-es skálán az átlagpontszám 7,63 lett. A nőtlenek és hajadonok kapcsolatainak szubjektív megítélése erősen változik a korral: míg a 16–34 évesek között ők a legelégedettebbek személyes viszonyaikkal, az idősebbek körében már azok nyilatkoztak pozitívabban a kapcsolataikról, akik nem egyedül éltek.

A szubjektív jóllét összetevői közé tartozik a bizalom és a biztonságérzet is. Az előbbi tekintetében született a leggyengébb pontszám, tízes skálán 5,3-ra jött ki az átlag. A fiatalok és az öregebbek inkább megbíznak az emberekben, míg a közbülső korosztályok tagjai kisebb pontszámokat adtak. Arra a kérdésre, hogy biztonságban érzik-e magukat a környékükön sötétedés után, egyedül, a községekben élők válaszoltak a legpozitívabban: háromnegyedük biztonságban érzi magát. Budapesten ez az arány már csak a kétharmadot közelítette. A vidéki városokban kicsit rosszabb volt az arány, és a legkevésbé kedvező eredmény a megyei jogú városokban született, ahol az embereknek alig több mint fele érzi magát biztonságban.

Nincs tendencia, nincs nemzetközi összehasonlítás

Bár a szubjektív jóllét mérése Magyarországon sem előzmény nélküli, nincs olyan korábbi kutatás, amelynek az eredményeivel a 2013-as adatokat összevethetnék – mondta Németh Zsolt, a KSH elnökhelyettese. Nemzetközi összehasonlításokat sem lehet egyelőre tenni, mert bár minden EU-tagországban elvégezték a fenti kutatást, a KSH úgy tudja, Magyarországon értékelték ki először az eredményeket.

Az értékelés ugyanakkor még szintén nem százszázalékos, egyelőre hiányzik a kutatásban felvett objektív adatok (például jövedelmi viszonyok) értelmezése, illetve azok összefüggései a szubjektív jólléttel.

A KSH mindenesetre nem akarta magának megtartani az első eredményeket, mert értékelésük szerint az új kutatás a szokásostól eltérő jellemzést ad a magyarokról. "Közel sem annyira sötét a kép", a magyarok nem a legpesszimistább nép a világon – mondta Németh Zsolt.