Az átláthatatlanságra hivatkozva zárta ki augusztusban az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Titász Zrt.-t egy csaknem 65 milliárd forintos uniós hálózatfejlesztési pályázatból. A Tisza-kormány által megszigorított törvény szerint a zárt körű alapoknak, így a magántőkealapoknak is, július 31-ig kellett volna jelezniük a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé, hogy kik a végső haszonhúzóik, de kaptak öt nap türelmi időt.
Az Opust is tulajdonló Status Energy Magántőkealap azonban ezután sem szerepelt a nyilvántartásban.
Már ebből az egy esetből is jól látszik, hogy a magántőkealapok tényleges tulajdonosainak a kiléte nem derül ki egy csapásra. A TIM 45 magántőkealap és kezelőik tényleges tulajdonosaira, és azok pontos tulajdonosi minőségére (szavazati és egyéb elsőbbségi jogaira) lett volna kíváncsi, ezért nyújtott be még júliusban adatigénylést.
Az eredmény lesújtó lett, a nyilvántartás hiányos, ellentmondásos, pontatlan.
A jelek szerint már az elsődleges adatgyűjtőknél, a pénzintézeteknél is súlyos gond van, mert számlanyitáskor nem tisztázzák kellő alapossággal és részletességgel ezeket az adatokat, ezért aztán feltölteni sem tudják azokat a szabály szerint az adóhatósági regiszterbe – vélekedett a HVG-nek Zeisler Judit, a TIM szakpolitikai vezetője, aki az egész adatigénylési macerát levezényelte.
https://hvg.hu/360/20260723_transparency-feljelentes-asz-kozpenz-magantokealap-ner
Pedig nagyon fontos lenne, hogy végre mindenki láthassa, kik azok a privát befektetők, akik megbújnak a 45 darab, Magyarországon nyilvántartásba vett, állami részedéssel rendelkező magántőkealap és az azokat menedzselő 26 alapkezelő mögött. Ezekben a magántőkealapokban ugyanis összesen 1536 milliárd forint befektetési kötelezettséget vállalt az Orbán-kormány, azaz ennyi közpénzt rejtett el ide – hangsúlyozza a TIM közleménye. Az állami szereplők, köztük pont az MFB is úgy fektetett be milliárdokat, hogy a társbefektetők kiléte homályban maradt, s az alapkezelők végső tulajdonosai is összetett, a valódi haszonhúzók elrejtését lehetővé tevő struktúrák mögé bújtak.
A 45 érintett magántőkealapból 12, a 26 szóban forgó alapkezelőből pedig 9 nem szerepelt a szeptember 11-ei lekérdezéskor a NAV nyilvántartásában, vagyis a magántőkealapok negyede, az alapkezelők közel harmada hiányzott.
A találat hiánya arra utal, hogy „nem érkezett adatszolgáltatás” – indokolta a NAV a TIM-nek. További 8 alapkezelő és egy magántőkealap neve annyira hibásan szerepelhetett, hogy ezeket semmilyen keresés alapján nem lehetett megtalálni.
A tényleges tulajdonosok a jogszabály szerint azok a természetes személyek, akik a gazdasági társaságokban és más szervezetekben legalább 25 százalékos részesedéssel, szavazati vagy irányítási joggal rendelkeznek. Az adataik közzétételét az uniós pénzmosás elleni szabályok teszik kötelezővé minden tagállamban. Magyarországon 2021-től regisztrálta őket a NAV, csakhogy utóbb a magántőkealapokra vonatkozó adatokat kivették a rendszerből – nyilván a kormányközeli kivételezettek bújtatása érdekében. Emiatt kötelezettségszegési eljárás is indult Magyarországgal szemben, ezért az Orbán-kormány pontosította a szabályokat, de úgy, hogy a befektetőkre vonatkozó adatokat csak az idei, 2026-os országgyűlési választásokat követően legyen kötelező közzétenni. Ezeket a szabályokat szigorította tovább a Tisza-többségű parlament.
A TIM által lekérdezett magántőkealapok esetében mindenhol hibásan vagy hiányosan jelent meg a tulajdonosok pontos érdekeltségének a megjelölése is.
Csaknem kétharmad részben nem a zárt körű alapokra vonatkozó érdekeltségeket jelölték meg, hanem például gazdasági társaságok vagy bizalmi vagyonkezelők tulajdonosi kategóriáit vették alapul. További több mint 20 százaléknál pedig még a régi, már nem hatályos szabályok szerint adták meg a magántőkealap tényleges tulajdonosát, vagyis nem a befektetési jegyek tulajdonosát, hanem például az alapkezelő vezetőit nevezték meg. „Így tehát a megkapott adatok, éppen arra vonatkozóan nem adtak támpontot, amire kerestünk: hogy kik a magántőkealapok befektetői” – összegezte a TIM.
Pár konkrétumot azonban így is ki tudtak emelni. A Tiborcz Istvánhoz kötött, 35 milliárd forintos állami befektetéssel működő Andezit Magántőkealap esetében például a megjelölt tényleges tulajdonosok, Barlai Róbert, Mikesy Álmos és Oláh Márton a magántőkealapot menedzselő Gránit Alapkezelő vezetői. A Gránit által kezelt, szintén Tiborcz Istvánhoz kötött és a BudaPart, valamint a Dürer irodaházak fejlesztéséről ismert Főnix Magántőkealap esetében pedig Garancsi István és Tiborcz korábbi üzlettársa, Sájer Gábor neve is megjelenik tulajdonosként a gránitos vezetők mellet, miközben nullaszázalékos részesedést birtokolnak. Tiborcz István neve egyedül az 50 milliárd forintos állami kötelezettségvállalással működő krízisalap, a Gordiusz Magántőkealap esetében jelenik meg 99 százalékos részesedéssel, de még a korábbi, hatályát vesztett jogszabályi hivatkozással. Ez az a magántőkealap, amely belgrádi irodaházakat vásárolt a jegybanki Pallas Athéné alapítványhoz tartozó varsói GTC ingatlanvállalattól 2021-ben. Akkoriban még Jellinek Dániel, a most előzetes letartóztatásba helyezett ingatlanmágnás érdekeltsége kezelte az alapot, amelynek Jellinek volt a privát befektetője, majd azt a Gránit (akkori nevén Diófa) Alapkezelő és befektetőként maga Tiborcz vette át 2023-ban.
https://hvg.hu/360/20260916_jellinek-daniel-ingatlan-milliardos-letartoztatas-volanbusz
Az adatok minőségének alacsony színvonalát mutatja az is, hogy a 14 milliárd forintos és 70 százalékos mértékű állami kötelezettségvállalással működő Solva V Magántőkealap két eltérő tartalmú adatlappal is szerepelt a nyilvántartásban. Az egyik szerint a tulajdonosa a Molt vezető Hernádi Zsolt 80 százalékos szavazati vagy tulajdonosi hányaddal rendelkezik, és maradék 20 százalékos részesedéssel Komondi Zsoltot nevezik meg. A másik tulajdonosi adatlap viszont teljesen más képet mutat: ezen Világi Oszkár, a Mol-csoport vezérigazgató-helyettese, a szlovákiai Slovnaft korábbi vezére, valamint egy másik szlovákiai üzletember, Robert Spisák és több szlovákiai ügyvéd szerepel tulajdonosként.
Nonszensz helyzet, de a magyar valóságban nagyon is létező. Mint az a NAV TIM-nek adott válaszából kiderült, mindez azért lehetséges, mivel két különböző pénzintézet adatszolgáltatásában is megjelent a Solva magántőkealap. Mint írják, „a felületen kizárólag a név- és címadatok jelennek meg, ezért ezek alapján nem állapítható meg, hogy melyik adat tekinthető helyesnek”. Mindezekből látszik, hogy a bankokat eddig nagyon is meg lehetett vezetni, ezért az adatbázist nemcsak feltölteniük kellene, hanem adott esetben – a kontroll céljából – lekérdezniük is belőle, miután egy magántőkealapnak is lehet több, különböző időpontban nyitott bankszámlája.
Látszólag könnyebb azonosítani a zárt körű részvénytárságként működő alapkezelők tulajdonosait, de a valóságban ez sem sikerült. A tulajdonosok több mint 40 százaléka például abszurd módon nem rendelkezett szavazati vagy tulajdonosi joggal, miután gyakran a cégvezetőket jelölték meg tulajdonosként. A piacon Tiborcz Istvánhoz kötött Equilor Alapkezelő Zrt. esetében például a NAV adatbázisában a végső haszonhúzók között csak Pillár Zsolt vezérigazgatót láthatjuk 25 százalékos tulajdonosként, mellette még az egyik igazgatósági tag szerepel tulajdoni hányad nélkül. Nem szerepel viszont a tulajdonosok között a céginformációs adatok alapján közvetve többségi befolyással rendelkező Szécsényi Bálint. Az alapkezelő homályos tulajdonosi hátterében korábban meghúzódó Közép-Európai II. Magántőkealap pedig már 2026. júniusban kiszállt.
A baj az, hogy a tényleges tulajdonosi adatokat jelenleg senki sem ellenőrzi – állapítja meg a TIM. A NAV azzal mentegetőzik, hogy az adatok helyességéért az azokat szolgáltató pénzintézetek a felelősek. A jelenlegi szabályozás szerint a kontroll nem is a feladata a NAV-nak, mint nyilvántartó szervnek, de más hatóságnak sem. Ugyanakkor az egyes hatóságok, például egy büntetőeljárás során az ügyészség, bíróság vagy a tőkepiac felügyeletét ellátó jegybank jelezheti az általa észlelt hibákat az adóhatóságnak, de úgy tűnik, ez senkinek sem a kötelessége.
Nyitókép: HVG / Fazekas István
