„A nyomozás akkori állása szerint látható volt, hogy 2026. március 3. napján maga Orbán Viktor miniszterelnök adta ki a feladatot a titkosszolgálatnak, hogy 2026. március 5. napján az ukrán pénzszállítókat fogják el. A titkosszolgálat a politika által meghatározott feladatot végezve, 2026. március 4. napján egyeztetett egy legfőbb ügyészségi főosztályvezetővel, és magával a legfőbb ügyésszel is” – írja Fürcht Pál, volt főügyész abban a nyílt levélben, melyet ügyvédje, Horváth Lóránt osztott meg a Facebook-oldalán.
Fürcht a levélben Baka András köztársasági elnöknek ír, illetve az általa, a legfőbbügyész-jelölt leszavazása után elmondott beszédére sajtótájékoztatójára reagál. Szathmáry Zoltán legfőbbügyész-jelöltet hétfőn leszavazta a parlament, miután felmerült, testvére érintett az aranykonvoj ügyben. A szavazás után Baka András azt mondta, tudott Szathmáry testvérének ügyéről, a kép azonban szerinte árnyalt.
https://hvg.hu/itthon/20260922_legfobbugyesz-jelolt-testvere-aranykonvoj-ugy-gyanusitott
Fürcht a levél elején felidézi, a köztársasági elnök is felhívta a figyelmet az ENSZ közgyűlés előtt, hogy a jognak a hatalmon lévőkre is vonatkoznia kell. Ezzel ő szerint mélyen egyetért, épp ezért véli úgy, hogy amennyiben egy nyomozó ügyész a nyomozása során bűncselekmény gyanúját észleli, akkor köteles kivizsgálni a helyzetet, akkor is, ha a legfőbb ügyész, a Legfőbb Ügyészség két főosztályvezetője, titkosszolgálati vezető, akár a Legfőbb Ügyészség felsővezetőjének testvére az érintett.
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség tapasztalt ügyészei 2026. május hónapban az addig beszerzett bizonyítékok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az ún. aranykonvoj ügy egy politika által kreált ügy. [...] A Fővárosi Nyomozó Ügyészség ezt jelentette nekem, az akkori főügyésznek, és én jelentéstételi kötelezettségemnek eleget téve jelentettem a legfőbb ügyésznek, a legfőbb ügyész helyettesének, és két legfőbb ügyészségi főosztályvezetőnek. Pályafutásom egyik legnehezebb pillanata volt
– írja Fürcht.
Ezután felidézi, hogy a nyomozás akkori állása szerint azt látták, hogy személyesen Orbán Viktor, akkori miniszterelnök is érintett az ügyben, majd a titkosszolgálat egyeztetett az ügyészségi osztályvezetővel, illetve a legfőbb ügyésszel. Ezt követően a nyomozás elrendeléséről szóló ügyészi utasítás rekordidő alatt, a törvényben biztosított három nap helyett, 4-5 órán belül ott volt a nyomozó hatóságnál.
Fürcht hangsúlyozza, hogy idén májusban nem azért jelentette az esetet feletteseinek, mert akadályozni akarta a köztársasági elnök legfőbbügyész-jelöltjét, nem is tehette volna, hiszen ekkor még Nagy Gábor Bálint vezette a Legfőbb Ügyészséget, a köztársasági elnök pedig még Sulyok Tamás volt. Ezt az állítást a levélben később megismétli.
Fürcht arról is ír, hogy a legfőbbügyész-jelölt testvére jelen volt, amikor az ukrán pénzszállítókat elfogták, megbilincselték, illetve a fejükre csuklyát húztak. Azzal, hogy ez az eljárás mit jelent, Baka András az Emberi Jogok Európai Bíróságának egyik bírájaként szerinte „tisztában van”.
https://hvg.hu/itthon/20260928_legfobbugyesz-jelolt-testvere-aranykonvojugy-orban-viktor-hajdu-janos-ukran-penzszallitok
Fürcht még hozzátette, ennek tekintetében talán a köztársasági elnök is elhiszi, hogy Horváth Lóránt (aki az ukrán pénzszállítókat, illetve az Oschadbankot képviseli az eljárás során), nem pénzéhségből jelent meg a TEK épületénél – ahol fogva tartották az ukránokat – illetve tett feljelentést.
A volt főügyész arról is ír, hogy Lajtár István legfőbb ügyész helyettes hivatalból is vizsgálhatta volna az ügyet, a vizsgálat azonban nem hivatalból, hanem Horváth Lóránt feljelentése után indult.
„A jelentésemnek az lett a következménye, hogy irányba állítottak. Az utasítás szerint a Legfőbb Ügyészség vezetőit tanúként sem lehetett megszólítani” – írja Fürcht, majd hozzáteszi, lemondása óta másik ügyészségi szervezet beosztott ügyésze, így a folyamatokra már nem lát rá, „de nagyon meglepődnék, ha azóta bárkit is az ügyészségi felsővezetők közül kihallgathattak volna a nyomozó ügyészek”.
A volt főügyész kiemelte azt is, hogy Szathmáry Zoltán testvérének a felelősségét sem lehetett vizsgálni, mivel őt csak tanúként hallgathatták volna ki. Ez ellen ő, elmondása szerint, szóban és írásban is tiltakozott. „Ennek közokiratba foglalt nyoma van, igaz, dr. Lajtár István legfőbb ügyész helyettes engedélye kellene ahhoz, hogy bárki megtekintse” – írja.
https://hvg.hu/itthon/20260923_feljelentest-tettek-furcht-pal-volt-fougyesz-allitasa-miatt-amely-szerint-az-ugyeszsegen-megmondtak-ki-ellene-lehet-nyomozni
„A jognak a hatalmon lévőkre is vonatkoznia kell. Így jutottam el 2026. június 8-án a lemondásig és 2026. június 10. napján főügyész társaim tájékoztatásáig. Nem menekülésből mondtam le, és főleg nem azért, hogy Dr. Baka András köztársasági elnök legfőbb ügyész-jelöltjének megválasztását akadályozzam, hanem azért, mert nem volt vállalható többé számomra a helyzet” – fogalmaz Fürcht.
A levél második felében Fürcht kitér az ellene indított fegyelmi eljárásra is. Arról ír, hogy sokáig érthetetlen volt számára, hogy miért szeptember 9-én indították el ezt ellene, egy június 10-én történt tájékoztatás miatt, miért nem korábban. A dátumok azért érdekesek, mert a fegyelmi eljárás elindítására 3 hónap áll rendelkezésére, így a határidő előtti utolsó napon indult a folyamat. Emellett a fegyelmit Lajtár István legfőbb ügyész jogkörbe vonta, nem pedig főosztályvezetőt jelölt ki a feladatra. Fürcht elmondása szerint sokáig nem értette, hogy minderre miért volt szükség.
„Sajnos nem tudok annál észszerűbb magyarázatot találni, minthogy dr. Lajtár István legfőbb ügyész helyettes megtudta, hogy a köztársasági elnök dr. Szathmáry Zoltánt fogja legfőbb ügyésznek jelölni, és így a fegyelmi büntetést már dr. Szathmáry Zoltán legfőbb ügyész szabhatta volna ki velem szemben, az, aki testvérének felelősségét az aranykonvoj ügyben feszegetni mertem még május hónapban” – írja.
Horváth Lóránt a fegyelmi eljárásban képviseli Fürcht Pált, aki a levélben hangsúlyozza, amikor az ügyvédet megbízta, még nem tudta, hogy Szathmáry Zoltán lesz a legfőbbügyész-jelölt, így azt sem tudta, hogy a két ügy ilyen módon összekapcsolódhat.
A levél utolsó szakaszában arról ír, hogy „az ügyészségen elterjedt”, hogy a köztársasági elnök Lajtár István mellett a két főosztályvezetőt is meghallgatta a legfőbbügyész-jelölt tárgyában. „Ha ez igaz, a köztársasági elnök az aranykonvoj ügy három érintettjét is megkérdezte arról, ki lenne alkalmas legfőbb ügyésznek. Az is elterjedt, hogy sikerült Dr. Baka András köztársasági elnököt meggyőzniük arról, hogy ők, mint legfőbb ügyészségi felsővezetők – a sajtóhírekkel ellentétben – mindig pártatlanul és törvényesen jártak el” – írja.
A levelet azzal zárja, régi elv, hogy hallgattassék meg a másik fél is. Őt korábban lehazugozták, de állításaival kapcsolatban a mai napig senki nem hallgatta meg, sem az ügyészségen, sem másutt, erre azonban most a fegyelmi eljárásban sor kerül majd.
Fürcht Pál júniusban mondott le a Központi Nyomozó Főügyészség vezetéséről, már akkor is sejteni lehetett, hogy nem függetlenül az aranykonvoj-ügytől, a lemondás az ügyészségen belül is komoly hullámokat vetett.
Szeptemberben a 444 írt hosszan arról a levélről, amit Fürcht a lemondásakor írt, ebben többek között politikai nyomásgyakorlást említ, és írt arról is, hogy ezek miatt Szabó Bence századosnak „igaza volt abban, hogy nem az ügyészségen tett feljelentést”, hanem a nyilvánossághoz fordult a Gundalf-ügyben. A politikai befolyás vádját a Legfőbb Ügyészség később kiadott közleményében határozottan visszautasította.
Nyitókép: MTI / Hegedüs Róbert
