Már több mint fél éve, hogy egy nagy állami kórházon belül teljesen elkülönített VIP-részlegen gyógyulnak azok a betegek, akiknek erre igényük van – és persze elég pénzük. Az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója állítja: nem miattuk kell az OEP-es betegeknek várniuk az ellátásra. Sőt, ők is jól járnak, hisz a pluszbevételből lesz új műszer vagy wifi a szobákba, az így legálisan jól kereső orvosok pedig nem mennek külföldre.

Önámítás azt állítani, hogy Magyarországon nincs fizetős egészségügy az állami ellátórendszeren belül. És itt nem a hálapénzről, hanem a teljesen legális tételekről van szó: például a legtöbb kórházban felárért létezik egyágyas VIP-kórterem azoknak a betegeknek, akik nem akarnak hat-nyolc ágyas, „WC és fürdő  a folyosó végén” típusú szobákba kerülni.

Csakhogy az ilyen szolgáltatásokból származó bevételek nem jelentenek túl sok pluszt az intézményeknek, ezért évek óta próbálkoznak mással is – például gyógyturizmust vagy valódi VIP-ellátást kínálva – jelentősebb pluszbevételt szerezni. Ezek a kísérletek eddig inkább kevesebb, mint több sikerrel végződtek, a fővárosi Uzsoki Utcai Kórház kezdeményezése viszont példaértékű: tavaly év végén úgy döntöttek, hogy az egészségügyi ellátást térítés ellenében, legálisan hozzáférhetővé teszik egy önálló VIP részleg létrehozásával. Az első időszak tapasztalatairól beszélgettünk Ficzere Andreával, a kórház főigazgatójával.

©

hvg.hu: Ha csak felszínesen nézzük ezt a kezdeményezést, akkor rögtön felszisszenhetünk, hogy tessék, itt van a fizetős egészségügy, ahol a szegény ember várhat, a gazdagot meg megműtik. Nem támadják önöket ezzel sokan?

Ficzere Andrea: Elsőre és ha nagyon felszínesen nézzük valóban nézhet így ki. De fizetős egészségügy már legalább húsz éve van Magyarországon, hiszen az állami intézményeken belül eddig is voltak olyan szolgáltatások, amiért fizettek a betegek, például a fizetős egyágyas kórteremért. A mi esetünkben egy önként vállalt magánfinanszírozású szolgáltatásról van szó, amit értékesíteni tudunk. Ezzel pluszbevételhez jutunk, amit visszaforgatunk a kórházba. Javítani tudjuk az infrastruktúrát, az „OEP-es beteg" szobájában is lesz wifi, új műszereket tudunk beszerezni, így a biztosított beteg is színvonalasabb ellátást kaphat. Azt azonban fontos hangsúlyozni, hogy sem eddig, sem ezentúl nem azért nem kerül valaki műtétre, mert szegény, hanem mert a TVK korlátozza az ellátások számát. Egyénként sürgős műtét soha nem marad el TVK hiány miatt (A TVK a teljesítményvolumen-korlát, lásd erről keretes írásunk – a szerk.)

TVK és várólista

Magyarországon egy csípőprotézis-műtétre akár több évet is várni kell, ennek fő oka, az állami finanszírozási rendszer által meghatározott ellátási korlát az ún. TVK – teljesítményvolumen-korlát. A TVK lényege, hogy a finanszírozó meghatározza, hogy egy adott ellátásból – műtét, vizsgálat stb. – mennyit végezhet el a szolgáltató. Míg korábban 10 százalékos túllépésig az alapdíj 30 százalékát fizette ki az OEP (Országos Egészségbiztosító Pénztár), tavaly szigorítottak a szabályokon, így már csak a 4 százalékos túllépésig finanszíroz a biztosító, és akkor is csak az alapdíj 25 százalékát. A szigorítás eredményeként nőttek a várólisták, a helyzetet az sem javítja, hogy egyes intézmények szakemberhiánnyal küzdenek, így hiába a szabad kapacitás, ha nincs, aki elvégezze a műtétet. Várólistára csak akkor kerülhet valaki, ha a várakozás nem okoz egészségromlást. Ha egy adott intézményben túl hosszú a várólista, a betegnek elvben van arra lehetősége, hogy másik kórházat válasszon, ahol rövidebb időn belül megkapja az ellátást. Ezzel azonban ritkán élnek a paciensek, sokszor ugyanis egy bizonyos orvoshoz vagy intézményhez ragaszkodnak, másrészt nem biztos, hogy vállalni tudja – vagy akarja –, hogy az ország másik végébe utazzon a műtétre és az azt megelőző és követő vizsgálatokra. Ugyanakkor a várólista nem magyar specialitás, az irigyelt „nyugati” országokban is, az egészségügy államilag finanszírozott része szinte mindig kapacitás hiánnyal küzd, éppen ezért mindenhol vannak olyan ellátások, amelyekre várni kell.  

 hvg.hu: Miért kényszerül egy kórház ilyen megoldásokra?

F. A.: Nem titok, hogy a magyar egészségügy hosszú évek óta alulfinanszírozott. Miközben az ellátásokért fizetett összeg nem emelkedett reálértéken, az élet egyre drágább lett. A kórházak többsége jelentős adósságállománnyal küzd. A legtöbb intézményben egyre romlik az infrastrukturális helyzet, hosszúak a várólisták, egyre több a betegpanasz, a másik oldalról pedig ott az alacsony fizetés, illetve a paraszolvencia problémája. Emiatt a magánellátásba kényszerülnek a betegek is, és az orvosok is, az utóbbiak esetleg külföldre mennek dolgozni. Mindeközben a betegelvárások nőnek. Sok esetben a kórházaknak önerőből kell a problémákat megoldani. Ennek a folyamatnak része a racionális gazdálkodás és a szigorú kontrollingrendszer, illetve a pluszbevételek megteremtése.

 hvg.hu: Hogyan jött az ötlet egy önálló VIP-osztály létrehozására?

F. A.: Az elmúlt években egyre több külföldi beteg keresi az Uzsokiban elérhető szolgáltatásokat, leggyakrabban Hangody professzor urat (Dr. Hangody László ortopéd sebész – a szerk.) és csapatát. Több magánintézménynek vagyunk háttérkórháza, így amennyiben olyan ellátásra van szüksége a betegnek, amit ott nem tudnak biztosítani (például intenzív osztályos ellátás), akkor a beteg hozzánk kerül. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy szép a ház, jó a szakmai összetétel. Azt gondoltuk, érdemes megnézni, hogy lehet-e mindezt értékesíteni. Fontos hangsúlyozni, hogy elsődlegesen külföldi betegek ellátása a célunk, de egyúttal a hazai piacot is teszteljük. Év végén pedig a tapasztalatok alapján levonjuk a konzekvenciákat, amikkel szeretnénk a fenntartó számára is értékes információkat nyújtani.

©

Egy ilyen VIP-szolgáltatás csak ott adható el, ahol van eladható tevékenység, vagyis tudnak valami speciálisat vagy valamit különösen jól csinálni, esetleg a környezet nyújt extrákat. Nálunk ez szerencsére megvan, talán ezért is van, hogy a VIP-betegeink 80-85 százaléka külföldi. Az osztályon természetesen nem csak ortopédiai ellátás folyik, hanem ún. mátrix rendszerben bármilyen, a kórházban nyújtható szakellátást biztosítani tudunk. Van járó- és fekvőbeteg-ellátásunk, s bár a legtöbb páciensünk ortopédiai műtétre érkezik, egyre többen jönnek szülni is. Népszerűek a nőgyógyászati, sebészeti beavatkozások, és a szűrőprogramok is. Emellett még térítés ellenében végzett sürgősségi ellátást lehet nálunk igénybe venni.

hvg.hu: Mennyire különül el ez a fajta ellátás az „OEP-betegek” ellátásától?

F. A.: Térben és időben is teljesen elkülönül. Az osztályos stáb dedikáltan csak ezen az osztályon dolgozik, a többi bedolgozó orvos vagy szakdolgozó pedig a munkaidején kívül látja el ezeket a betegeket. A gárdát teljesen önkéntes alapon állítottuk össze, aki akart dolgozni jöhetett, és jöhet majd a jövőben is. Az egész működés transzparens és minden szempontból védhető. De a legfontosabb, hogy profitál belőle az itt dolgozó is, hiszen nem kell máshol pluszmunkát vállalnia vagy külföldre mennie, és profitál belőle az OEP-beteg is, hiszen a bevétel egy részéből a kórház államilag finanszírozott részét fejlesztjük.

hvg.hu: Nem félnek, hogy túlterhelt lesz így a személyzet vagy esetleg sérülnek az OEP-betegek ellátási érdekei?

F. A.: Az OEP-beteg mindig megkapja, ami neki jár. Nem azért kell várnia, mert nincs pénze, hanem mert a TVK miatt korlátozva van az ellátás, akkor is, ha a kórháznak lenne rá kapacitása. Ezt a kapacitást használjuk fel a térítéses ellátást igénybe vevő betegek részére, éppen ezért nem is lehet túlterhelni a rendszert. Ha úgy nézzük, akkor minimálisan, de csökkenhet is a várólistások száma, hiszen néhányuk a „rendszeren” vagyis az államilag finanszírozott rendszeren kívül gyógyul. De ami a beteg részére a legfontosabb, hogy tiszta, átlátható és számon kérhető körülmények között gyógyulhat, hálapénz nélkül.

©

hvg.hu: Hogyan történik az árképzés?

F. A.: Az árakat a betegellátásra fordított költségek és a piaci viszonyok alapján határoztuk meg.

hvg.hu: Mennyi folyt így be a kasszába és mekkora a haszna a kórháznak?

F. A.: Hét-nyolc hónap alatt kb. 75 millió forint volt a bevétel, de a tendencia növekvő. Persze fontos az a haszon is, amit vissza tudunk forgatni, de ennél sokkal fontosabb, hogy a közreműködők tisztán jutnak pluszpénzhez. Végre olyan bért tudunk számukra biztosítani, ami megilleti őket, így nem kell a magánszektorban pluszmunkát végezniük vagy külföldre menniük.

Milliárdos kórházi adósságok

Tavaly ősszel a kormány 33,1 milliárd forintot fordított a kórházak adósságállományának csökkentésére. Az összeget 94 intézmény között osztották fel, vagyis a magyar kórházak majdnem 80 százaléka részesült a konszolidációs támogatásból.  Tavaly az év elején már 60 milliárd forintos volt a fekvő intézmények adósságállománya és úgy tűnik, hogy  a több mint 30 milliárdos támogatás csak pillanatnyi segítség volt, ugyanis idén március végére ismét elérte a 60 milliárdot, a nyár közepére pedig meghaladta a 70 milliárdot a kórházak adóssága. Éppen ezért  most újabb gyorssegélyt kaptak az intézmények, ezúttal  11,8 milliárd forintot osztanak szét 101 kórház között, és év végére újabb konszolidációs összeg kifizetését tervezik.