szerző:
MTI

Bevándorlók, menekültek és letelepedők is szavazhatnak a helyi önkormányzati választáson, ha van bejelentett lakhelyük. Mégis kevesebben szavazhatnak majd október 12-én, mint április 6-án, a parlamenti választáson.

Bár a települési képviselő-testületek, polgármesterek megválasztásában nemcsak a magyar és az uniós állampolgárok, hanem bevándorlók, letelepedők és menekültek is részt vehetnek, ha van bejelentett magyarországi lakóhelyük, összességében mégis kevesebben voksolhatnak október 12-én, mint a parlamenti szavazáson.

Az országgyűlési választáson a magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgárok (körülbelül 8 millió 20 ezren) szavazhattak, illetve a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok közül - akiknek szintén volt aktív választójoga - valamivel kevesebb mint 200 ezren vetették magukat névjegyzékbe. Vagyis több mint 8 millió 220 ezren voksolhattak áprilisban.

Az EP-választáson az uniós külföldiek is szavazhattak (volna)

Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán nemcsak a nagykorú, magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok szavazhattak, hanem az Európai Unió más tagállamainak Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgárai is, ha nyilatkoztak arról, hogy választójogukat Magyarországon kívánják gyakorolni.

Azaz az EP-választáson elvileg az időközben nagykorúvá válókkal 8 millió 40 ezer magyar választópolgár mellett 107 ezer uniós választópolgár is szavazhatott volna, ám közülük csak 1600-an vetették magukat névjegyzékbe.

Az önkormányzati választáson a menekültek is szavazhatnak

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán nemcsak a nagykorú, magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar és uniós állampolgárok szavazhatnak, de a menekültként, bevándorlóként vagy letelepedettként elismert nagykorú személyt is megilleti a választási részvétel joga. Vagyis az időközben nagykorúvá válókkal a 8 millió 56 ezer magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar választópolgár mellett a körülbelül 107 ezer uniós választópolgár és a bevándorlók, menekültek, letelepedők is - körülbelül 21 ezren - voksolhatnak októberben.

Ez azt jelenti, hogy október 12-én körülbelül 8 millió 180 ezren voksolhatnak majd, ami valamivel kevesebb, mint az országgyűlési választáson voksolásra jogosultak száma.

A passzív választójog (azaz a választhatóság joga) azonban nem esik egybe az egyes választásokon az aktív választójoggal: az országgyűlési választáson csak a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok lehettek jelöltek, azaz körülbelül 8 millió 20 ezren.

Az EP-választáson jelöltek lehettek a magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok mellett a magyarországi lakóhellyel rendelkező uniós állampolgárok is (körülbelül 8 millió 147 ezren).

©

Az önkormányzati választáson azonban a 8 millió 56 ezer magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár mellett a körülbelül 200 ezer magyarországi lakcímmel nem rendelkező nagykorú magyar állampolgár is lehet jelölt (amennyiben felvetette magát a névjegyzékbe) a 107 ezer magyarországi lakóhellyel rendelkező uniós állampolgár mellett.

A választójogot az úgynevezett természetes kizáró okok is korlátozzák, ezek alapja mindig jogerős bírósági ítélet. Az alaptörvény szerint nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. Az sem szavazhat - és jelöltként sem indulhat -, akit jogerős bírósági ítélet alapján eltiltottak a közügyek gyakorlásától, vagy szabadságvesztés-büntetését, illetve büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. Természetesen nem szavazhatnak a kiskorúak sem.

Cikk megosztása
Címkék