A Balzac diákújságnak adta első interjúját oktatási és gyermekügyi miniszterként Lannert Judit, aki szerint a mesterséges intelligencia megjelenésével alapvetően át kell gondolni az iskola funkcióit, hogy „hogyan tanítunk, és leginkább hogyan értékelünk”.
A miniszter szerint ma már előfordul, hogy a pedagógus létrehoz egy tesztet az AI-jal, amit a gyerek aztán az AI-jal oldat meg. „Itt teljesen eltűnik a pedagógus és a tanulók közötti folyamat és a gondolkodás folyamata is. Azt gondolom, hogy az AI-hoz fel kell nőni. Akkor tudjuk jól használni, ha a szövegértés és a logikai gondolkodás szintje is magas, különben bekebelez minket” – mondta, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar okatási rendszer jelenleg elhanyagol olyan fontos kompetenciákat, mint a kritikai gondolkodás, a kommunikáció, a kreativitás és az együttműködés, hogy merjünk kérdezni, vitatkozni, tudjunk újszerű megoldásokat adni az újszerű problémákra. Ha ezek megvannak, akkor már az AI-t is tudjuk arra használni, amire való. Hogy együttműködjünk vele úgy, hogy ne helyettesítsük magunkat általa, és ne váljunk robotokká – fejtette ki.
Lannert idézett olyan kutatásokat, amelyek kimutatták, hogy – a közhiedelemmel szemben – minél inkább erőltetik a számítógép használatát az osztályteremben, annál jobban csökken a diákok digitális szövegértése.
Nagyon sok országban már elkezdték korlátozni a közösségimédia- meg a mobilhasználatot fiatalkorban, és ezt nem tartom ördögtől valónak, sőt azt gondolom, hogy a fókuszáltság kialakulásához szükség van a távolságra ezektől.
https://hvg.hu/kkv/20260331_kenyeres-kristof-balzac-diakujsag-merlegen-podcast
Szóba került a középiskolai felvételi rendszer is, amiben jelenleg a negyedik és a hatodik évfolyam után is lehet felvételizni. Lannert Judit szerint ez egy nagyon komoly társadami probléma, a rendszer pedig leginkább azt szolgálja, hogy az elit minél inkább elkülönítse magát.
„Nem úgy akar egy iskola jó lenni, hogy megpróbálja minél jobban fejleszteni a gyerekeket, hanem az összetételt változtatja meg, és ugye minél jobb hátterű tanulói vannak, annál jobb az eredmény. A kompetenciamérésekben azonban nem látjuk azt, hogy gyorsabban fejlődnének ezek a gyerekek. A hat-nyolc évfolyamos gimnáziumban magasabb szintről indulnak, de ugyanolyan aztán tempóban haladnak.
Tehát az egésznek tényleg csak annyi az értelme, hogy az elit kiszelektálja magát, és biztosítsa az ő pozícióját a társadalomban.
A miniszter szerint a rendszer a gyerekek és a szülők szempontjából is nagyon kegyetlen, az idegeskedés miatt ő maga is 2 kilókat fogyott, amikor a gyerekei felvételiztek, és „az sem fair, hogy egyetlen nap háromórás teljesítményén múljon egy ennyire fontos valami”.
Ráadásul a gyereklétszám csökkenése miatt mindez egyre céltalanabbá is válik. „Nem mondhatjuk azt, hogy most nagyon sok gyerek van, akiket szét kéne osztani, inkább lasszóval fogják a gyerekeket, tehát ilyen értelemben ennek a felvételinek már nincs akkora szerepe, azon kívül, hogy 15 gimnázium így tartsa fönn az elit pozícióját. Ezt a kérdést mindenképpen meg fogjuk vizsgálni” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy mindez társadalmi egyeztetést kíván, mely során a fiatalokat is meg kell hallgatni.
https://hvg.hu/360/20251027_hvg-top-100-gimnazium-kozepiskolai-rangsor-2026-oktatas-felveteli
Lannert Judit az interjú során többször is visszatért „a több az kevesebb” gondolathoz. Miközben a magyar gyerekek tanulnak szinte a legtöbbet Európában, ezzel a felmérésekben csak közepes eredményt érünk el.
Itt hihetetlen hibákat, vagy akár bűnöket követünk el a gyerekekkel szemben, mert felesleges munkára kényszerítjük őket, aminek nincsen értelme.
Ellenpéldaként hozta a skandináv oktatási rendszereket, ahol spirálisan alakítják ki a tanananyagot ahelyett, hogy mindent újra és újra meg kéne tanulni, és feltétlenül évente kell elérni valamit. „Miért kell mindent Ádámtól és Évától kezdeni, miközben egy kortárs dolog sokkal izgalmasabb lenne? Miért nincs kortárs irodalom a magyarórán?”
A miniszter szerint túl sok a tantárgy, és az óraszám is magas, de ugyanazt az óraszámot is föl lehetne használni másképp, egy rugalmasabb a tanulásszervezésben, főleg alsó tagozaton. „Miért kell 45 percet ott ülni? Lehet, hogy 20 perc után a gyerekek elfáradnak, akkor ki lehet menni az udvarra játszani és visszamenni. Ezt jelenti az iskolai autonómia, hogy a pedagógusok jobban látják, hogy azok a gyerekek mit tudnak, mit lehet velük csinálni, és ahhoz képest szervezik a tanulásukat. Tehát sokkal rugalmasabb és a gyerek szempontját figyelembe vevő tanulásra lenne szükség” – mondta Lannert, hozzátéve, hogy ehhez a keretet nekik kell megadniuk egy gyerekközpontú és a kompetenciákat hangsúlyozó értékrenddel, de azon belül inkább egy étlapot kínálva az iskoláknak, amelyek aztán a saját tanulói közegük alapján tudják azt használni.
https://www.youtube.com/watch?v=5GFddtVoFQ8
Nyitókép: HVG / Cabrera Martin
