Vajon milyen hasonlóság van egy téli álomba szenderült mókus és egy stroke-ot (szélütést) szenvedett beteg között? Mindkettőjüknél drámai módon lelassul a vér áramlása az agyban. Azonban azokkal ellentétben, akik iszkémiás stroke-ot (agyi infarktust) szenvednek el, a téli álmot alvó mókusoknál, ürgéknél nincsenek káros következmények, egészségesen ébrednek.
Iszkémiás stroke akkor következik be, amikor egy vérrög elzárja a véráramlást az agy egy részében, megfosztva az ottani sejteket az oxigéntől és a tápanyagoktól, például a vércukortól és a glükóztól, amelyekre a túléléshez szükségük van. Jelenleg a stroke okozta sejthalál minimalizálásának egyetlen módja a vérrög mielőbbi eltávolítása. Egy olyan kezelés, amely segítené az agysejteknek túlélni a stroke okozta oxigén- és glükózhiányt, drámaian javíthatná a betegség kimenetelét, de egyelőre nem léteznek ilyen szerek. Voltak ugyan jelöltek, ám azok elhasaltak a klinikai teszteken. Lehet, hogy már korábban komolyabban kellett volna venni a mókusokat?
https://hvg.hu/tudomany/20250923_stroke-agyverzes-gyogymod-dimetiltriptamin-dmt-vizsgalat-magyar-kutatok
Amikor az Amerikai Nemzeti Egészségügyi Szervezetek (NIH) kutatói elkezdtek mókusagyakat vizsgálni, azt találták, hogy a mélyalvás során nagyon felerősödik egy sejtvédő mechanizmus, a SUMOylation. Tulajdonképpen egy folyamatról van szó, amely során a sejtek apró fehérjéket (SUMO-kat) kapcsolnak más fehérjékre, mintha kis védőcímkéket ragasztanának rájuk. Ennek hatására bizonyos fehérjék lelassulnak, mások stabilabbá válnak, egyes sejtek energiatakarékos üzemmódba kapcsolnak, a károsodási folyamatok fékeződnek, az idegsejtek túlélő üzemmódra váltanak.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy ha sikerülne mesterségesen bekapcsolni ugyanezt a védelmi rendszert az emberi sejtekben, akkor talán az emberi agy is jobban túlélhetné a stroke-ot. Több mint 4000 különböző vegyületet vizsgáltak át, hogy találjanak olyat, amely képes felerősíteni ezt a SUMO-védelmi mechanizmust. Végül ráakadtak egy ígéretes jelöltre. Ezt az ebselen nevű vegyületet további kísérleteknek vetik alá, hogy kiderüljön, képes-e – vagy esetleg egy továbbfejlesztett változata – védeni a stroke okozta károsodástól, egyelőre persze még csak állatkísérletekben.
A cél a majdani gyógyszerrel egyébként nem az, hogy „meggyógyítsák” a stroke-ot, hanem hogy időt nyerjenek az agynak. Az idő ebben az esetben kritikus tényező. Ha az idegsejtek nem pusztulnak el percek alatt, akkor több idejük marad az orvosoknak, kisebb lehet a maradandó károsodás, teljesebb lehet a felépülés.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
