hvg.hu: Épp az Egyesült Államokban értük utol. Nem fél attól, hogy a kormány az amerikai kitiltásokra adott reakciójaként önt is kitiltják Magyarországról?

Richard Field: Úgy vélem, nem tettem semmi olyat, amiért kitilthatnánk az országból, de ez természetesen nem az én döntésemen múlik.

hvg.hu

hvg.hu: A kormány viszonya nem is lehetne feszültebb Amerikával, szinte minden nyugati, Magyarországon aktív szervezetet gyanúval kezelnek, ráadásul maga 2012 óta nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Mi tartja mégis itt?

R. F.: Az Amerikai Ház Alapítvány, melynek küldetése olyan civil szervezetek támogatása, amelyek Közép- és Kelet-Európában segítséget nyújtanak a szegényeknek. Tevékenységünk során idáig főleg Magyarországra koncentráltunk, és ennek az volt az oka, hogy az elmúlt öt évben nagymértékben növekedett a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élő magyarok száma. Az alapítvány szigorúan humanitárius tevékenységet végez, politikai tevékenységet egyáltalán nem.

hvg.hu: Az Amerikai Ház Alapítvány öt év alatt közel 800 millió forint értékű adományt juttatott a Magyar Vöröskeresztnek, civil szervezeteknek és önkormányzatoknak. A statisztikai mutatók növekvő szegénységről tudósítanak, milyen tapasztalatai vannak az elszegényedés mértékéről?

R. F.: Mi nem gyűjtünk adatokat, és nem végzünk felméréséket sem. Az általunk biztosított élelmiszeradomány kizárólag rászorultsági alapon kerül kiosztásra. De az a benyomásom, hogy az elmúlt 5 év különösen nehéz volt a gyermekeiket egyedül nevelő szülőknek, főleg akkor, ha a szülő nem is tudott teljes munkaidőben dolgozni.

hvg.hu: Az a kérdés mindig felmerül, hogy honnan szerzi az alapítvány a forrásait, ha a régióban működő cégei nem igazán nyereségesek.

R. F.: Az alapítvány forrásainak a legnagyobb része (több mint 90 százalék) a családom birtokában lévő ingatlanüzemeltetési cégektől származik, melyek a Manor Group tagjai, és egyéni adakozóink is vannak.

hvg.hu: Mint ahogy azt közzétette, nagyon sok levelet kapnak rászorulóktól. A panaszokat látva mit gondol a kormány szociálpolitikájáról?

R. F.: Képmutató dolog azt mondani az elszegényedett önkormányzatoknak, hogy finanszírozzák szociális programjaikat új adók bevezetésével. Pontosan mit tudnának megadóztatni, ami nem vezetne a munkanélküliség növekedéséhez vagy a még nagyobb szegénységhez? A kormány valójában ezzel azt mondja, hogy a tehetős közösségeknek nem kell hozzájárulni az elszegényedett közösségeik megsegítéséhez. Eközben a közép- és felsőosztály által befizetett adóforintokat közmunkaprogramra és futballstadionok építésére fordítja. Előbbivel kapcsolatban nincs olyan független tanulmány, amely alátámasztaná a program – szociális vagy gazdasági értelemben vett – tartós, pozitív hatását. Az új futballstadionokról pedig az a véleményem, hogy ez közpénzek kiszórása az ablakon. Úgyhogy legjobb esetben felelőtlen, legrosszabban pedig bűnösnek is nevezhetném a kormány szociálpolitikáját, amely az EU Alapjogi Chartáját is sérti, ami egyebek mellett leszögezi, hogy az embereket megilleti a szociális biztonsághoz való jog. Nem tudom, hogyan tud aludni éjszakánként Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

hvg.hu: 2014 végén tényeken alapuló, fanyar stílusú nyílt leveleket is címzett kormányzati politikusoknak a Budapest Beaconben. Kicsit olyan, mintha a sajtó dolgát végezné, akár csak André Goodfriend a Twitter-üzeneteivel. Mi a véleménye a mai magyar sajtóról?

R. F.: A magyar lapok nagy száma használ hatásos szatirikus stílust, a 168 órától a 444.hu-ig, ebben én nem látok semmi különöset. De mit tehet egy újságíró, ha egy vezető kormányzati tisztviselő féligazságokon, megtévesztő érveléseken és hazugságokon alapuló interjút ad, minthogy rámutat azok abszurditására? Ilyen a kitiltási botrány terelése: ha a paksi bővítéssel kapcsolatos Roszatom–Westinghouse-konfliktus állna a háttérben, az USA miért nem tiltott ki azon fél tucat ország tisztviselői közül senkit sem, ahol szintén az orosz cég épít erőművet? Vagy ha tényleg a transzatlanti szabad kereskedelmi megállapodás aláírása érdekében zsarolná az USA a kormányt, amiről a kormány beszél, akkor Magyarország miért nem jelezte a fenntartásait soha a tárgyalások során? A jelenlegi kormánytól nem áll távol, hogy tényeket hamisítson meg és újraírja a történelmet, akár napjaink eseményeit is, hogy megmagyarázza tetteit. Miközben azt például semmi nem igazolja, hogy a lenyúlt magán-nyugdíjpénztári vagyonból Mol-részvényt vagy E.On-gáztározókat kellett venni. Vagy hogy 55 millió eurót fizessen az állam egy olyan bankért, amelynek „átszervezése” akár 800 millió euróba is bekerülhet. És még sorolhatnánk. A kormány egyre nagyobb mértékben próbálja meg manipulálni a közvéleményt, és nem elégszik meg a belföldi közvélemény feletti kontrollal, a külföldi közvéleményt is szabályozni akarják olyan angol nyelvű weboldalak elindításával, mint például a Hungary Today vagy az M1-re tervezett naponta jelentkező, esti, angol nyelvű híradója.

hvg.hu.: Másik portálja, az abcug.hu folyamatosan tudósít a magyarországi mélyszegénységről, a nyomorról. Hogy látja, a magyar társadalom jobb módban élő része mennyire szolidáris a szegény honfitársaival, mennyire háborítja fel a nyomor?

R. F.: Sok magyar még mindig abban a tévhitben van, hogy a mélyszegénységség csak a roma családokat érinti. Míg a roma családok aránytalanul nagy mértékben érintettek, ma legalább annyi nem roma él szegénységben, mint amennyi roma. Úgy vélem, Magyarország rossz irányba halad a szegénység csökkentésében. Ahelyett, hogy prominens Fidesz-támogatóknak adják az állami földeket és a mezőgazdasági támogatásokat, olyan helyi önkormányzatoknak és szövetkezeteknek kellene adniuk, melyek a helyi munkaerő intenzív alkalmazásával mezőgazdasági tevékenységet tudnak végezni. Amíg az ilyen szövetkezetek nem tudnak versenyképesek lenni, az államnak támogatni kellene működésüket például azáltal, hogy bizonyos közintézményeket, iskolákat, idősek otthonait arra ösztönöznek, hogy gyümölcsöt, zöldséget, tejet, tojást, sajtot, stb. ezektől a szövetkezetektől vásároljanak, még ha az többe is kerül. A rendszerhez lenne elég szakember, s okos támogatási rendszerrel versenyképessé lehetne tenni.

Kilövésre készen?

hvg.hu

hvg.hu: Forrong a magyar társadalom, egymást érik a tüntetések. Milyennek látja a tiltakozásokat? Kinőhet belőlük egy olyan új mozgalom vagy párt, amely kormányzóképes erő lehet?

R. F.: Úgy tűnik, egyfajta ébredés van folyamatban, különösen azok részéről, akik az 1989-es rendszerváltás után születtek. Amióta Magyarország 2004-ben csatlakozott az EU-hoz, egyre több és több magyar szavaz a lábával, vagyis megy el az országból a jobb megélhetés, a jobb oktatás és a jobb élet reményében. Ennek köszönhetően egyre többen szembesülnek a nyugati és a magyar élet közötti kontraszttal. Bizonyos, hogy egyre nagyobb a frusztráltság érzése a politikával és általában a politikusokkal szemben, és ugyanez a frusztráció ösztönzött engem arra, hogy támogassam Seres Máriát, illetve az LMP-t még 2010-ben. Az embereknek elegük van a korrupt tisztviselőkből. Sajnálatos módon úgy tűnik, hogy hiányzik az egységes irány a tiltakozási mozgalomban. Egyes vezetőik nem rendelkeznek bizonyos képességekkel, mint például a kitartás. Mégis úgy gondolom, Heller Ágnesnek igaza van, és a politikai vezetők következő generációjának a civil társadalomból kell jönnie.

hvg.hu: A legendás amerikai polgári önérzet fényévekre van a kelet-európai, azon belül is a magyar polgári öntudattól, s emiatt a szolidaritás és az önszerveződés sem működik. Látott-e e téren változást az elmúlt 20 évben?

R. F.: A kommunizmus egyik legkárosabb hagyatéka az az elképzelés, hogy az állam dolga megoldani mindenkinek a problémáját, mert ez nincs így. A kormány azért van, hogy alapszolgáltatásokat nyújtson, nem pedig azért, hogy mindenkinek egyetemi diplomája legyen, vagy hogy jó munkahelyet találjon. A jó kormányzás teremtse meg a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés feltételeit, melyek lehetőséget biztosítanak az emberek számra, hogy felismerjék a lehetőségeiket. A jó kormányok befektetnek saját állampolgáraik oktatásába, valamint fontos szerepet vállalnak a szegények felzárkóztatásában. Az emberek nem értik, miért igyekszik a politika meghatározni az életüket, és elgondolkodnak azon, hogy nem maguktól kellene-e megoldani bizonyos dolgokat. Vágó Gábor, az LMP korábbi képviselője fején találta a szöget, amikor felszólította a tüntetőket, hogy nyújtsanak segítséget egy szegény családnak vagy személynek. Ha minden olyan magyar, aki teljes munkaidőben dolgozik, vállalná, hogy jóllakatna még egy embert, akkor 700 ezer gyermeknek nem kellene minden este éhesen lefeküdnie. Ez volt az első alkalom, amikor egy magyar politikus azt sugallta az embereknek, hogy képesek tenni a szegénység ellen azon kívül is, hogy megfizetik az adót. Amíg az emberek úgy vélik, hogy tisztes megélhetésük és egész életük kizárólag a kormánytól függ, addig könnyű őket irányítani és megfélemlíteni.

hvg.hu: Támogatta Seres Mária Civil Mozgalmát, majd az LMP indulását, 2012-ben pedig a millás Juhász Péternek ajánlott fel segítséget, hogy Amerikában építsen ki kapcsolatokat. Hogyan tekint ezekre a lépésekre, és most támogat-e valamilyen politikai erőt?

R. F.: Nem. Juhász úr korábbi kábítószeres ügye miatt nem kívánt azokon a lépéseken végigmenni, melyek az Egyesült Államokba látogatáshoz szükségesek lettek volna, ezért nem is tudtam bemutatni őt a lehetséges támogatóknak. Továbbá a felajánlásom miatti viták után 2012-ben nyilvánosan megfogadtam, hogy sem közvetve, sem közvetlenül nem nyújtok anyagi támogatást egyetlen pártnak sem. Tartom magam ehhez.

hvg.hu

hvg.hu: Eljöhet olyan helyzet vagy idő, amikor aktív politikai szerepet vállal?

R. F.: Nem. Nincs magyar állampolgárságom. Kizárólag a magyar civil szervezetekkel történő együttműködésben vagyok érdekelt a szegénység csökkentésére irányuló programokban, valamint a magam módján a független tényalapú magyarországi tudósításban.

hvg.hu: Mit gondol, lesz szobra valaha Magyarországon?

R. F.: Csak, ha sassá változnék!