szerző:
MTI/hvg.hu

2012-es ügyben döntött az Emberi Jogok Európai Bírósága: az Eötvös Károly Intézet két munkatársa kifogásolta, hogy a magyar törvények szerint a TEK bírói engedély nélküli is végezhet titkos megfigyelést. Az Alkotmánybíróság anno elutasította a panaszukat, Strasbourgban 4000 euró kártérítést ítéltek meg nekik. A magyar parlamentnek törvényt kell módosítania.

Helyt adott a strasbourgi bíróság az Eötvös Károly Intézet két munkatársa panaszának, és kártérítést ítélt meg a magyar terrorelhárító szervek (TEK) bírói engedély nélküli titkos megfigyelését biztosító törvény miatt – olvasható az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) keddi közleményében. A bírói testület a felpereseknek 4000 euró (nagyjából 1 millió 240 ezer forint) nem vagyoni kártérítést ítélt meg.

A bíróság kifejtette, hogy a panasz kivizsgálásánál egy pontban találta aggályosnak a magyar szabályozást a terrorelhárító szervek titkos adatgyűjtésére vonatkozóan. Az Európai Emberi Jogi Egyezmény I. fejezetének 8-as cikke kimondja ugyanis, hogy alapvető emberi jog a magán- és családi élet, a lakás és a levelezés tiszteletben tartása.

A bíróság megjegyezte, hogy e jog gyakorlásába a hatóság csak a törvényben meghatározott, olyan esetekben avatkozhat be, amikor az egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a közbiztonság vagy az ország gazdasági jóléte érdekében, zavargás vagy bűncselekmény megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, avagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükséges.

A strasbourgi bíróság kimondta, hogy az állampolgárok titkos megfigyelésére jogosító szabály az európai polgárok magánélethez való jogát sérti. Mindezek értelmében a titkos megfigyelés engedélyezésének feladatát pártatlan eljárásban független döntéshozónak kell elvégeznie.

A felpereseket képviselő ügyvéd az Indexnek nyilatkozva azt mondta, a magyar parlamentnek törvényt kell módosítania a strasbourgi állásfoglalás miatt. Az új törvény csak különlegesen sürgős helyzetben engedheti meg, hogy miniszteri engedélyre vizsgálódhasson a TEK a magánélet megsértésével, és akkor is utólagos bírói felülvizsgálat kell hozzá. Szabó Máté Dániel értelmezése szerint ráadásul ez nemcsak a TEK, hanem a többi szolgálat által, miniszteri engedély alapján végzett nemzetbiztonsági megfigyelésre is kell, hogy vonatkozzon.

Totális megfigyelés bírói engedély nélkül

Az Eötvös Károly Intézet két munkatársa, Vissy Beatrix és Szabó Máté Dániel azért fordult a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bírósághoz, mert azt kifogásolták, hogy a magyar terrorelhárító szervek (TEK) bírói engedély nélkül is végezhetnek titkos megfigyeléseket.

A felperesek 2012-es nyilatkozata szerint a TEK bírói kontroll nélkül, miniszteri engedély alapján jogosult titokban megfigyelést végezni, ami az Alaptörvény VI. cikkében biztosított, a magán- és családi élet, az otthon és a kapcsolattartás tiszteletben tartása, valamint a személyes adatok védelméhez való jog sérelmét okozza. Ezért indítványozták a rendőrségi törvény erre vonatkozó, 2011-ben módosított rendelkezésének megsemmisítését is.

©

Ez ügyben a két panaszos korábban már az Alkotmánybírósághoz fordult, a testület azonban 2013-ban elutasította beadványukat.

A magyar szabályozás szerint nem szükséges bírói engedély a nemzetbiztonsági célból történő titkos megfigyeléshez. A TEK-nek és egyéb terrorelhárító szerveknek az igazságügyi miniszter adhat engedélyt arra, hogy a terrorfenyegetettség szempontjából gyanús személyek telefonjait lehallgassa, e-mailjeit elolvassa, vagy más módon szerezzen információkat.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal terrorcselekmények felderítésére vonatkozó hatásköre 2011. január 1-jével került át a Terrorelhárítási Központhoz. A TEK a jogszabály alapján Magyarország nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése érdekében, kizárólag a jogszabályban szigorúan meghatározott körben, Magyarország területén terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvések megelőzése, felderítése és elhárítása céljából alkalmazhat titkosszolgálati eszközöket.

Cikk megosztása
Címkék