Windisch Judit
Windisch Judit
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A jogászok szerint teljesen egyértelmű, hogy a melegek és menekültek jogait súlyosan korlátozó ásotthalmi rendelkezés minden mondata sérti az Alaptörvényt, ez azonban kicsit sem véletlen. Terry Black és a letelepedési kötvények is felsejlenek a háttérben.

November 23-án fogadta el az ásotthalmi képviselőtestület a melegek és a muszlim menekültek jogait - a jogászok véleménye szerint - súlyosan sértő rendelkezést, amely a többi között kimondja, közterületen tilos a müezzin tevékenysége, mert a helyi lakosság körében félelmet kelthet, tilos a burkini viselése, valamint bármilyen olyan akció, ami a családi kapcsolatok alapjaként nem a házasságot (férfi és nő között), illetve a szülő-gyermek viszont ismeri el.

Mellesleg még szabályozták azt is, hogy a boltok 10 méteres körzetében tilos inni.

A Magyar Iszlám Jogvédő Egyesület és a melegek jogait képviselő Magyar LMBT társaság is tiltakozik a rendelet ellen - utóbbi hamarosan a Csongrád megyei kormányhivatalhoz is fordul. Megkerestük utóbbit mi is, hogy hivatalból indítanak-e vizsgálatot. Kiderült: a rendelet jogszerűségi vizsgálat elindult, ha jogsértést észlelnek, egyrészt szakmai segítségnyújtás keretében egyeztethet az önkormányzattal arról, miként orvosolják a problémát, másrészt ha kell, törvényességi felhívásban is kérhetik a rendelet módosítását. Ha ezt nem lépi meg az önkormányzat, bírósgához fordulhatnak. A kormányhivatal eljárására a törvény nem szab határidőt - zárul a kormányhivatal válasza.

Hiába az, ami, attól még érvényes

Az ásotthalmi képviselőtestület által elfogadott rendelet formailag és tartalmilag is alkotmányellenes – állítja Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért jogásza. Mint érvelt: rendeletben nem, csak törvényben lehet alapjogokat korlátozni, de ott is csak szigorú feltételekkel, például egy másik alapjog védelme érdekében.

©

Bár az ásotthalmi határozat a kultúrára és a hagyományokra hivatkozva tiltotta be a burkaviselést, illetve korlátozta nemcsak a melegek jogait, hanem úgy általában a szólásszabadságot is, ez nem kellő indok erre – mondja Hegyi Szabolcs.

Az, hogy egy magatartás, vélemény eltér a többségi társadalomban megszokott vagy elfogadott magatartásformától, véleménytől, még nem indok a korlátozásra.

Hegyi szerint akkor is így van ez, ha a szóban forgó magatartás úgymond szokatlan, meghökkentést kelt, esetleg felháborít embereket. "Amúgy is, abból, hogy tilos burkát viselni, nem következik, hogy meg lesz védve a kultúra” - tette hozzá.

Hiába ordít azonban a rendeletről, hogy alkotmányellenes, amíg hatályban van, büntethetik a szabályokat megsértőket. Sőt, az egész rendelet hatályon kívül helyezését kezdeményezheti ugyan a kormányhivatal, ám büntetést visszamenőleg ők nem tudják eltörölni, azért már pereskednie kell az Ásotthalmon kézen fogva sétáló meleg pároknak, vagy a burákban mutatkozóknak. Így tehát az ügy adott esetben akár az Alkotmánybíróságig is mehet, az viszont az egyedi eljárásban csak a rendelet vonatkozó részeit helyezheti hatályon kívül.

©

„Ha a kormányhivatal jól látja el a feladatát, azonnal fel kellene lépnie, hogy az önkormányzat változtassa meg a szabályt, és ha utóbbi ezt nem teszi meg, akkor a hivatalnak a Kúriához kell fordulnia, vagy az alkotmánybírósági kontrollt kell kezdeményeznie.”

Hegyi Szabolcs azt mondja, ennyire látványosan durva eset ritkán fordul elő itthon. Arra viszont van példa, hogy egy önkormányzat a közösségi együttélés szabályaira hivatkozva korlátozza az alapjogokat, illetve s bírságol olyan esetekben, amelyeknél a törvény ezt nem teszi lehetővé.

Nem átmeneti rendelkezés

Bár többen abban bíznak, az ásotthalmi rendelet csak két napig érvényes, ez nem így van. Megtévesztő ugyan a törvény vagy rendeletmódosítók végén lévő kitétel, miszerint „e rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti”, de pusztán kodifikációs kérdésről van szó. Somody Bernadette, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet igazgatója azt mondja,

„a módosító javaslat szövege a kihirdetés után az eredeti szabály részét képezi már, így maga a módosító javaslat elvégezte dolgát, tehát nyugodtan hatályon kívül lehet helyezni.”

Ez azért is szükséges megoldás, hogy ne maradjon semmi „szemétként” a jogrendszerben.

Hogy jön ez a cukiságkampányhoz?

A Jobbik elnökét, Vona Gábort kerestük, de nem tudtuk megszólaltani Toroczkaiék akciójáról, a párt szóvivője, Jakab Péter azonban nyilatkozott. Ebből pedig egy fokkal már világosabban kiolvasható, mi lehetett az eredeti szándék.

hvg.hu: Tájékozódtak Toroczkai Lászlónál a Jobbik alelnökénél, hogy miért alkották ezt a rendeletet?

 Jakab Péter: Ásotthalom belügyéről van szó, a helyiek megválasztották a képviselőtestületet, ez pedig ezt a rendeletet alkotta meg.

De jogászok szerint több alapjogot sért, alaptörvény-ellenes. Ez mennyire elfogadható a Jobbiknak?

 Számtalan esetben előfordult az önkormányzatoknál, hogy olyan rendeletet hoztak, ami ellentmond a jogszabályoknak, de akkor a demokratikus intézményrendszer működésbe lép, a felettes jogi szervek felszólítják a testületet korrekcióra, ami annak eleget tesz.

Vona Gábor nem kérte számon az alelnökét?

 Nincs információm arról, hogy beszéltek-e.

A Jobbik néppártosodásába hogyan passzol egy ilyen lépés?

 Tiszteletben tartjuk az ásotthalmi emberek döntését.

De a polgármester ötlete volt ez.

Amire lehetett volna igent és nemet is mondani, de a testület megszavazta.

De nem tartják abszurdnak, hogy most hoztak a melegek jogát korlátozó intézkedést, miközben Vona Gábor pártelnököt pont a napokban támadták emiatt?

El tudom képzelni, hogy ez az ásotthalmiak kétségbeesett jajkiáltása a kormány felé, mert azt tapasztalják, hogy az elmúlt időszakban a Fidesz véleményvezére nem más, mint Terry Black, és lehet, hogy erre az irányváltásra mondtak nemet ezzel a passzussal.

Ez egy válaszcsapás volt a Jobbik részéről?

Nem a Jobbik részéről, a helyi közösség hozott döntést, amit a Jobbik tiszteletben tart. Ez nem a Jobbik hivatalos álláspontja, hanem az ásotthalmiaké. Ezt tiszteletben kell tartani, ha van jogi aggály, akkor korrekciót kell végrehajtani.

A párt szerint nincsenek jogi aggályok a rendelettel?

Meghagyjuk, hogy ezt szakmai testületek döntsék el.

Ez nem egy médiahekk?

Nem, ez a helyi emberek döntése, de lehet, hogy ők annak szánják. Üzennek a kormány felé, mert azt tapasztalják, hogy teljes a káosz a migránspolitikában. Lehet, hogy világos üzenetet akartak küldeni, hogy Ásotthalom az európai kultúrkör részének tekinti magát, ezzel a rendelettel üzenhettek a kormánynak, hogy Ásotthalom sem kér a letelepedési kötvényekből, a szegény és gazdag migránsokból sem.

Ez egy felülről sugallt ötlet volt?

Nem.

Azt mondja, hogy teljesen független, és nem a Jobbik kampányába illeszkedik?

Toroczkai László Ásotthalom polgármestere, ebben a minőségében tette a javaslatot, amelyet a képviselőtestület támogatott.

Komolyan gondolja ezt Toroczkai László?

Egy polgármesteri pozíció komoly, azzal nem szoktak viccelődni.

A tipikus kettős beszéd

Toroczkai László húzása jól passzol az Alaptörvény-módosításról szóló Fidesz-Jobbik háborúba, akármilyen túlzásnak vagy viccesnek is tűnik a szabály  – mondja Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője. „A Jobbiknak érdeke, hogy olyan szinten, ahol ténylegesen cselekedni tudnak, felmutassanak olyan intézkedéseket, amiből látszik, hogy ők milyen erősen és radikálisan fellépnek a bevándorlás ellen. Pont ez az, amit elvitat tőlük a Fidesz.”

©

Az pedig külön jól jön nekik, ha ebből lesz egy alkotmányossági vita, mert így egyrészt újra napirendre lehet venni a letelepedési kötvény eltörlésével kibővített javaslatukat, másrészt rá tudnak mutatni arra, hogy a „Fidesz alkotmánya” nem képes ilyen védelmet adni, ők csinálnak valamit, a Fidesz meg nem  – mondja Juhász Attila.

Ebből megint lehet egy provokatív vita, amivel újból lehet a Fideszt támadni.

A kérdés persze az, meddig tudják napirenden tartani. Juhász szerint a melegek jogainak korlátozása reakcióként is értelmezhető a Vonát ért támadásokra, másrészt viszont nagyon jól láthatóvá teszi a Jobbikra évek óta jellemző kettős beszédet: míg Vona például legutóbb nem akarta korlátozni a melegek jogait, addig az alelnöke ezt simán megteszi. Így a mérsékeltebb és a radikálisabb Jobbik-támogató, de még egy a párt felé kacsingató szavazó is megkaphatja a maga „megnyugtató” válaszát.

Juhász szerint ez a lépés nem visz többet a párttól, mint amennyit hozhat, így pedig rosszul már nem járnak.

Az elemző azt mondja, Toroczkai amúgyis nagyon erős az ilyen kommunikációs akciókban vagy kirakatintézkedésekben. Ugyanilyen volt szerinte, mikor a polgármester a menekültválság idején határvadász csoportot hozott létre: „Ez sok helyen lejött, volt, akik komolyan vették, volt, akik nevettek rajta. Ez egy kampányfogás volt, ami rá jellemző.”

Aknát talált a Jobbik

Hiába tűnik elsőre teljesen egyszerűnek a helyzet – amennyiben egy erősen alkotmányellenesnek tűnő szabályt megsemmisít majd az Alkotmánybíróság -, várhatóan lesz pár csavar a történetben. Bár a jogászok szerint rendelet gyakorlatilag minden pontján sérti az Alaptörvényt, hosszú hónapokba telhet rendezni a kérdést.

A rendeletek törvényességét ellenőrző kormányhivatal előtt egy kifogásolható döntés után két út áll: ha a helyi testület nem semmisíti meg felszólításra a rendeletet, törvényellenesség esetén a Kúriához, tartalmi alkotmánysértés esetén pedig a kormányon keresztül az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Az ásotthalmi esetben az utóbbiról lehet szó – mondja Somody Bernadette, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet igazgatója.

©

Ám egyfelől az Alkotmánybíróság döntéséhez hónapok is kellhetnek, másrész, lehet egy pikáns visszhangja annak is, hogy a kormány pont egy jobbikos rendeletet semmisíttet meg.

Somody Bernadette szerint az egész ügy egy súlyos rendszerhibára, az önkormányzati törvény komoly hiányosságaira is felhívja a figyelmet. Ráadásul teszi ezt ismételten, miután a Kúria és az alapvető jogok biztosa egyszer már felhívta erre a figyelmet, mikor a túl tágan értelmezhető szabályozás miatt az Alkotmánybírósághoz fordult. A testület viszont nem gondolta úgy, hogy túl nagy szabadságot kapnak az önkormányzatok a közösségi életre vonatkozó szabályok és szankciók megalkotásában.

Így viszont a Kúriának – ha mégis elé kerülne a rendelet  törvényellenesség miatt – nagyon nehéz dolga lenne.

„Óriási lyuk van a rendszerben, ebbe talált bele most az ásotthalmi képviselőtestület. Az önkormányzati törvényben semmilyen garancia sincs az ilyen esetek elkerülésére.”

Somody szerint a kérdést legegyszerűbben az önkormányzati törvény konkretizálásával lehetne rendezni. Persze csak majd valamikor a jövőben, és persze csak egy ilyen korrekció után jelentkező ügyekre. Addig ott tartunk, hogy Ásotthalmon egyelőre érvényben van egy kőkeményen diszkrimináló rendelet.

Toroczkai akciófilmszerű paravideóval üzen a menekülteknek

A drámai érzékkel megáldott jobbikos polgármester összerántott egy akciófilmet azoknak a menekülteknek, akik szeptember 15-e után is Magyarországon keresztül próbálnak Nyugatra jutni. Az üzenetet egész Magyarország nevében küldte.