Azt hihetnénk, hogy az évek óta nem látott zord téli időjárás a kártevőket is megviseli, de sajnos a patkányok és a poloskák simán átvészelik majd az extrém időjárást. Nem úgy a darazsak és a kullancsok.

Hiába dőlt meg 32 év után a hidegrekord, és mérünk azóta is kemény mínuszokat, szakemberek szerint valószínűleg idén sem ússzuk meg a tavaly nyáron látott poloskainváziót. Azon túl, hogy bosszantó, ha az ember az ágyában vagy az íróasztalán találkozik az Afrikából származó zöld színű vándorpoloskával, a bűzös váladékáról is ismert rovar komoly károkat képes okozni a veteményesekben. Főleg a paradicsom, a paprika és más bogyós termények vannak veszélyben, és nehéz ellenük védekezni.

A mínusz 50 fokot is kibírják

Bár a túlszaporodott kellemetlen rovarok és rágcsálók inváziójakor rendszerint elhangzik az a magyarázat, hogy az enyhe téli időjárás miatt könnyebben telelnek át ezek az állatok és emiatt marad el a ritkulásuk, túlzott reményeink a mostani fagyok nyomán se legyenek. A jelenlegi időjárás is kevés ahhoz ugyanis, hogy látványosan csökkenjen a poloskapopuláció – közölte érdeklődésünkre az SOS Rovarirtó Kft. A kellemetlen rovarok a legkisebb résekbe (pl ablakok szigetelésénél) is képesek behúzódni, hogy átteleljenek. Nem véletlen, hogy a lakásokban még így januárban is bőven találni szédelgő egyedeket.

©

Ha mégis hetekig maradna a mínusz 20 fokokat ostromló hideg, akkor talán azt már a poloskák is megérzik, latolgatott a cég szakembere. Más kérdés, hogy csak a poloskák miatt aligha volna érdemes a huzamos fagynak drukkolni, ez azokra az emberekre a legveszélyesebb, akik az utcán, vagy kevés tüzelővel kénytelenek átvészelni a telet.

Ha pedig a tél nem tizedelte meg a poloskákat, akkor hiába jön egy tavaszi fagy: a csatát már megnyerték a kis zöld kártevők. Arról nem is beszélve, hogy a peték akár a mínusz 50 fokot is kibírják, mondta Merkl Ottó, a Magyar Természettudományi Múzeum bogárgyűjteményének vezetője.

Jobb, ha a mindent ellepő harlekinkaticák látványával is megbarátkozunk, hiszen ez az állat azokon a területeken is őshonos, ahol ennél komolyan hidegek vannak, így Szibéria keleti részén, Észak-Koreában és Kína belső részein.

©

 A nagy túlélő

Patkányfronton sem jobbak a kilátások. Simán behúzódnak a pincékbe, csatornákba, ezért a hideg meg sem kottyan ezeknek a rágcsálóknak. Vélhetően idén is szép számmal érkeznek majd híradások patkányészlelésről. Ebben az is közrejátszhat, hogy az utóbbi nagyon elszaporodtak a kis túlélőbajnokok, és irtásuk inkább a védekezésre, mint a megelőzésre korlátozódik.

Nyáron a Deák tér és az Erzsébet környékén még nappal is láttak patkányokat, de voltak bejelentések a belvárostól kijjebb is. De a SOS Rovarirtó Kft. munkatársa szerint más európai nagyvárosokkal összevetve Budapest még így is jól áll ebben a tekintetben, vagyis nem kell patkányapokalipszisre számítanunk a jövőben.

©

A patkánymentesítést a Bábolnai Fertőtlenítő Állomás utódja, a Bábolna Bio Kft. végzi, a cég emberei a bejelentést követő 24 órán belül kimennek a helyszínre, és elvégzik az irtást, majd hetente ellenőrzik a hatást egy darabig. A patkánymentesítés ingyenes, bejelentést a cégnél lehet tenni.

A poloskával ellentétben a darazsak már inkább megérzik a nagy fagyokat. A főleg darazsak irtásával foglalkozó Abatox Kft.-nél kis túlzással már pánikolnak amiatt, hogyan lesz lesz munkájuk a nyáron. A darázskirálynők egy-két hidegebb napot még átvészelnek valamilyen fedett helyen (pl. padláson), de egy hosszabb időszak már végzetes lehet számukra. A sárga-fekete csíkos rovar nemcsak a fagyot, hanem a nagy hőingadozást is nehezen tolerálják, tudtuk meg.

Nálunk még nincs járvány

Jó hír viszont, hogy az elmúlt évek tapasztalatai szerint a kullancsok okozta megbetegedések száma (pl. Lyme-kór) jelentősen csökkenhet egy-egy keményebb tél után, mondta az Országos Közegészségügyi Központtól Páldy Anna környezet-egészségügyi szaktanácsadó.

A vírusos megbetegedések terjedésének sem kedvez a farkasordító hideg. Ez is a magyarázata annak, hogy a korábbi évek enyhe teleivel szemben idén még el sem kezdődött a szokásos influenzajárvány, miközben a környező országokban már javában tombol. Ebben az is közrejátszik, hogy a hideg miatt az emberek inkább otthon maradnak, vagyis kevesebb alkalom van a vírus átadására, magyarázta a szakértő.

©

Ennek ellenére jó, ha odafigyelünk, mert a nagy hidegek után 3-4 héttel megnőhet a légúti megbetegedések esélye, mivel a hideg elleni védekezésben legyengül szervezetünk, és így fogékonyabbá válunk a fertőzésekre, tette hozzá Páldy Anna.

Még jól is jöhet a fagy

A mezőgazdaság még profitálhat is a kemény hidegekből, mondta Ledó Ferenc, a  Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Fruitveb) elnöke. A földben élő fonalférgeket ugyanis komolyan visszaszoríthatja az extrém időjárás. A zöldségfélék gyökérzetére veszélyes kártevők 80 százaléka is elpusztulhat, ha a talaj felső 15-20 centije már átfagyott. Az elmúlt napokban látott időjárás már pont elég ehhez, magyarázta Ledó.

Nem kell félteni a különböző csonthéjas gyümölcsöket és a szőlőt: mínusz 18-20 fokig jól bírja a hideget. Ha mégis hidegebbre fordulna az idő, akkor a havazás segíthet nekik a túlélésben. A gabonafélékre viszont a hőmérséklet ingadozása jelenti a fő veszélyt, magyarázta a szakember.