„A fő probléma maga Orbán és nem a Fidesz. Ő már elveszett” – mondta még áprilisban a Politico című lap szerint a svéd Gunnar Hökmark, aki úgy vélte, a konzervatív pártcsalád nem védheti tovább Orbánt. A lap akkor azt írta, hogy az Európai Néppártból, amely frakciójának a Fidesz tagja az Európai Parlamentben, a svédeken kívül a finnek, hollandok, belgák és luxemburgiak is kirúgnák Orbánt. Idézték Elmar Brokot, az EP külügyi bizottságának német elnökét is, aki szerint a magyar kormányfő viselkedése „egyre inkább lelkiismereti kérdéssé válik számukra”.

Nemcsak a háttérben, nyíltan is bírálták Orbánt a néppárti képviselők az Európai Parlamentben, mikor Magyarország volt a téma, például Manfred Weber frakcióvezető is a CEU és a civilek elleni törvények miatt, de aztán végeredményben védelmébe vette a magyar miniszterelnököt. Pár nappal később találkozott Orbán a Néppárt vezetésével – előtte még a Fidesz kizárása is szóba felmerült -, a találkozón egy hatalmas hátrálást mutatott be, legalábbis a kommunikációja ezt mutatta. A megbeszélés után Weber azt mondta, Orbán magatartásának változását várják.

"A labda az ő felén pattog. Ha megfelelően reagál, csapatjátékos. Ha nem, annak következményei lesznek."

Az látszott tehát, hogy a Néppárt igen megosztott Orbán miatt, ez azonban az e hét szerdai EP-szavazáson még világosabb lett. Akkor ugyanis több néppárti politikus is megszavazta, hogy vessék be a legszigorúbb büntetést a magyar kormánnyal szemben.

Az alábbi grafikonból kiderül, hogy Orbán a szélsőjobbról valódi támogatókat kapott, ott szinte mindenki kiállt mellette. A függetlenként az EP-ben ülő jobbikosok is nemmel szavaztak a javaslatra.

Tovább elemezve a néppárti szavazatokat kiderül, hogy egyáltalán nem légből kapott, amit a Politico állított: az összes svéd, holland, belga és luxemburgi képviselő Orbán ellen szavazott, ahogy az írek és a portugálok, és az egy dán képviselő is. Egy görög képviselő nem szavazott, a többi viszont igent nyomott a szigorú javaslatra. A lengyel-magyar barátságról pedig annyit, hogy a néppártban ülő lengyelek közül mindenki igennel szavazott a határozati javaslatra, egy kivétellel, aki tartózkodott. Az összes osztrák is utóbbi módon tett.

Az Orbánt bírálva védő frakcióvezető, Manfred Weber nemmel szavazott, a cikk elején idézett Brok viszont tartózkodott. A német képviselők többsége amúgy nemmel szavazott a határozati javaslatra, vagyis nem büntette volna Orbánt illetve a magyar kormányt ennyire szigorúan.

Soros kottája

A Fidesz kommunikációs igazgatója, Hidvégi Balázs nem sokkal a határozat elfogadása után már arról beszélt, Soros György személyesen lobbizott Magyarország ellen Brüsszelben, a magyar baloldal az ő kottájából játszik, a néppártiak többsége „józanabb és visszafogottabb” határozattervezetre szavazott. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter baloldali provokációnak tartja a határozatot, „nem többnek és nem kevesebbnek”. Arra pedig, hogy a néppártból is megszavazták, Lázár azt mondta, „sokféle ember van a pártban, baloldaliak is. Nincs olyan frakció az EP-ben, sem olyan bizottsági vezető, akit Soros György munkatársai ne kerestek volna, ne értek volna el az elmúlt időben.”

Orbán Viktor miniszterelnök csak csütörtökön szólalt meg, szerinte „ostoba dolog pellengérre állítani Magyarországot, amikor az Európai Unió első vagy második legnagyobb növekedését adja, itt csökken a legjobban a munkanélküliség, betartjuk az összes európai pénzügyi szabályt, és csökken az államadósság is.”

Jobban fájhat

Bár borítékolhatóan nem lehet végigvinni az unió különböző szervein ezt a szigorú, végső soron akár magyar szavazati jogot is elvevő határozatot, azért mégis komoly jelentősége van a szavazásnak. Orbán mögül ugyanis kihullott a stabil hátország.

Krekó Péter, a Political Capital főmunkatársa a hvg.hu-nak azt mondta, „nagyon fontos elem, hogy az EPP ezen túl nem nyújt megbízható intézményes védelmet Orbánnak”, azonban az is látszik, hogy a legnagyobb országok konzervatív pártjai továbbra is támogatják: a német kereszténydemokraták, Berlusconi pártja, a franciák és a spanyol néppárt. Azt is biztosra veszi, hogy a végső döntéshozó fórumon, az Európai Tanácsban a lengyelek és horvátok biztos megvétóznák a határozatot. Összességében szerinte a szavazás eredménye azt mutatja, a Néppárton belül csökken Orbán támogatottsága, de teljes elszigetelődésről nem lehet beszélni.

Varga Áron politológus azt mondja, a szerdai szavazási eredmény óriási és valódi vereség Orbánnak, mert a legkomolyabb európai hátországa, az Európai Néppárt kiállt mögüle. Őt a korábbi kritikák ellenére is meglepte ez a szavazati arány, különösen úgy, hogy Orbán nem is lépett nagyot ahhoz képet, mint ami Magyarországon 2010 óta folyik, Orbán maximum szintet lépett demokráciarombolásban.

„A CEU ügy persze új, de a menekültkérdés kezelése 1,5 éve botrányos, az EU ellenes kampányok sem most kezdődtek, csak most kapcsolták nagyobb fokozatba. Bármikor elítélhette volna az Európai Néppárt, most telt be a pohár, talán az EU-ellenes nemzeti konzultáció miatt.”

De az is lehet, hogy a Brexit után példát akartak statuálni az EU mellett elkötelezett képviselők.

Varga arra számít, hogy innentől a néppárt máshogy fog viselkedni Orbánnal és a Fidesszel szemben. „Ha egyszer átszakad a gát, bármikor előfordulhat ugyanez. Ez az igazi veszély Orbán és a Fidesz számára” – mondja a politológus, aki semmi esélyt nem lát arra, hogy végül tényleg megvonják Magyarországtól a vétójogot. A hátország elvesztése fontos lehet olyan kérdésekben, hogy felfüggesszenek-e különböző eljárások miatt Magyarországra menő pénzeket.

„Az, hogy eddig szét lehetett lopni az EU-s pénzeket, annak is köszönhető, hogy az Európai Néppárt erről nem volt hajlandó tudomást venni, vagy nagyon komoly intézkedéseket nem foganatosítottak a kormány ellen.”

Soros vagy Orbán kottája?

Zgut Edit, a Political Capital külpolitikai elemzője nem biztos abban, meddig tart ki az elégedetlenség: kérdés, hogy ezt mennyien szánták első figyelmeztetésnek, és a következő szavazáson a korábbiakhoz hasonlóan összezárnak-e a néppárti sorok. Szerinte az eljárás korlátait figyelembe véve ez legfeljebb morális karanténba szoríthatja a Fideszt az európai porondon, hatékony fegyelmezésre nem alkalmas. Részeredményeket azonban ki lehet vele kényszeríteni, nem kizárt, hogy a magyar kormány a kifogásult ügyek valamelyikében visszavonuljon, de általános belpolitikai hatását nézve a Fidesz kampánycéljait erősíti majd - mondja az elemző.

A választási kampányban így a kormány továbbra is beszélhet a magyar szuverenitás védelméről, amit összekötnek majd azzal, hogy "Brüsszel legfőbb célja migránsokat telepíteni az országba", amivel letagadják a szerdai határozat legfontosabb üzenetét arról, hogy Magyarországon a jogállamiság rendszerszintű fenyegetéséről van szó. Zgut Edit szerint a Fidesz szinte kiprovokálta, hogy a választások előtt újra Magyarország legyen az EU napirendjén. Orbán Viktor elszigetelődhet ugyan az európai szinten, de például egy Tavares-jelentés 2.0-ból  létrejöttéből belpolitikailag profitálhat majd.