szerző:
Pozsgai Rebeka

Újraéledni látszik a 2014-es gyakorlat: kamu pártok alakulnak állami támogatások elnyerésére és a szavazatmegosztásra. Az egykori MSZP-s Zuschlag János is feltűnhet egy régi-új formáció mögött.

Dübörög a pártalapítási láz. Információink szerint 177 politikai tömörülés vár a hivatalos elismertetésre. A négy évvel ezelőtti hasonló helyzetben még különösen érthető volt a nagy sietség: a Fidesz akkoriban vezette be az állami ösztönzőkkel is megtámogatott pártalapítást, azon önös érdekből, hogy a kamu pártok révén is tovább aprózódjanak az ellenzéki pártokra leadott voksok. Amire persze boldog-boldogtalan a tettek mezejére lépett. Most viszont épp a Fidesz visszakozik a parlamenti választási machinációinak egyik eszközétől, súlyos szankciókat helyezve kilátásba azon pártok számára, amelyek a választáson nem érik el legalább az egy százalékot. Nekik – a parlament előtt fekvő törvénymódosítás értelmében (amelyben eredetileg a fél százalék szerepelt) – vissza kell fizetniük a teljes állami támogatást, s e  kötelezettség teljesítéséért a pártok vezetőinek teljes vagyonukkal kell jótállniuk.

Ez ugyan első ránézésre komoly fenyegetettségnek tűnik, ám az utóbbi évek tapasztalata azt mutatja, hogy mindent meg lehet úszni. A 2014-es választások után 187 nyomozás indult a törpepártok ellen, s bár több esetben alapos gyanú merült fel, hogy már az ajánlásokat is hamisították, az pedig tényszerűen bebizonyosodott, hogy nem tudnak elszámolni az ívekkel és a kampánypénzekkel, a visszaélések következmények nélkül maradtak. Pedig kilenc párttal szemben maga az Állami Számvevőszék tett feljelentést. Ám az eleinte aktívnak tűnő ügyészség idén tavasszal váratlanul lezárta a nyomozásokat.

©

Pedig több százmilliós tételekről volt, illetve van szó. Négy éve 5,8 milliárd forint állami támogatás jutott a 18 országos listát állító pártnak, s ebből 3,4 milliárd olyan formációknak ment, amelyekre lényegében senki, illetve még annyi választó sem szavazott, mint ahány ajánlást – papíron – összegyűjtöttek. A nemrég üzérkedés vádjával nem jogerősen 4 év börtönbüntetésre ítélt Szepessy Zsolt korábbi monoki polgármester Összefogás Pártja például – amelyik a négy évvel ezelőtti beelőző hadműveletével meghiúsította a Bajnai Gordon-féle baloldali összefogásnak a bejegyeztetését ezen a néven – 355,5 millió forinthoz jutott. Végül 6552 voks érkezett rá. A legtöbbet, 450 millió forintot, Schmuck Andor Szociáldemokraták nevű szervezete kaszálta. Bár a szocialisták már a kampány idején jelezték a gyanújukat, hogy a Fidesz valószínűleg ajánlók adatainak átadásával és aláírások gyűjtésével segíti Schmuckék pártja indulását, a legutóbb 0,3 százalékot elért párt jövőre újra megméretné magát.

A négy éve tartó szendergésükből mostanság ébredező törpepártokat még számba venni is nehéz. Ami biztos: jelen állás szerint 232 bejegyzett párt működik Magyarországon, ebből 15-öt az utóbbi két hónapban jegyeztettek be. Vannak persze a nyilvántartásban belső „ismétlődések”; pontosabban olyan pártalapítások, amelyek mögött ugyanazok a személyek állnak. A legutóbb bejegyzett pártok között van például a volt jobbikos Bertha Szilvia és élettársa, Tián Pál László pártja az Értünk értetek – a hiteles párt elnevezésű formációja. Ugyanakkor létezik egy már júniusban bejegyzett Hiteles Párt elnevezésű szerveződés is, amelynek szintén Bertha az elnöke. A duplázást a kettős elnök a HVG-nek azzal magyarázta, hogy „a bejegyeztetéskor adódtak problémák”, és ha minden tisztázódik, akkor az egyik pártot meg fogják szüntetni.

Zuschlag János rendőrségi vezetőszáron. Háttérember
©

A több párt persze több jogcímet is jelenthet az állami támogatások elnyerésére. Az ilyen trükkök nem voltak szokatlanok a bizniszpártok részéről már 2014-ben sem. A  Heti Válasz tárta fel, hogy akkoriban három  olyan politikai szervezetet is nyilvántartásba vettek, amelyek mögött a csalás bűntette miatt elítélt ex-MSZP-s Zuschlag János állt. A pártokat például egyik barátja, Táncsics Péter vállalkozó ingatlanába jegyeztették be. A három párt – az Új Dimenzió (ÚDP), Új Magyarországért Párt (ÚMP) és a Mindenki Pártja – közül az ÚDP és az ÚMP országos listát is állított, így egyenként 150 milliós támogatáshoz jutottak (előbbire kétezer, utóbbira másfél ezer voks érkezett). Az ÚDP-nek Táncsics volt az elnöke, az ÚMP-nek pedig szintén az ehhez a körhöz tartozó Kovács Szabolcs. Zuschlag a kapcsolatból nyíltan csak annyit ismert el, hogy tanácsadással segíti a pártokat. A börtönviselt képviselő azonban nemrég a Magyar Nemzetnek már arról beszélt, hogy ismét tanácsokat ad egy parlamenten kívüli pártnak, igaz, a nevét nem árulta el. A HVG-nek azonban van egy tippje. Szeptemberben ugyanis ismét bejegyeztették a 2014-ről ismerős Mindenki Pártját, minthogy a formáció a három évvel ezelőtti kudarc után feloszlott. A szervezet elnöke a kőszegi kötődésű Stampf Ferenc, aki az ottani kerékpáros-egyesület elnöke. A HVG-nek el is ismerte, hogy jól ismeri a több kőszegi sportegyesületben érdekelt Táncsicsot, azt viszont már nem mondta ki, hogy a háttérben, szürke eminenciásként ezúttal is Zuschlag áll.

A közelmúltban bejegyzett pártok között van Kásler Árpád Haza Pártja is, amelyik A Haza Nem Eladó Mozgalom reinkarnációja. A párt négy éve leginkább a devizahitelesek csoportosulásaként volt ismert. A mozgalom akkor 300 millió forintos állami támogatásban részesült, és az Állami Számvevőszék szerint egyike volt a számviteli és áfatörvény előírásait megsértő pártoknak. A honlapjuk alapján ők is aktívan készülnek a 2018-as választásokra.

Több, frissen bejegyzett pártról gyakorlatilag semmit sem lehet megtudni: a legtöbbjüknek nincs honlapja, és semmilyen információ nem lelhető fel róluk a világhálón. Ilyen például a Szegény Emberek Magyarországért Párt vagy a Közös Jövő Párt. A Határon Túli Magyarok Pártjára rákeresve viszont meglepő módon egy másik párt, a négy éve az ÁSZ által szintén feljelentett, 150 millió forintos támogatást szerzett Zöldek Pártja oldala ugrik fel. Kapcsolatba lépni viszont egyikükkel sem tudtunk.

POZSGAI REBEKA