Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke és a kormányzati politikusok sikerjelentései ellenére érezhető a rosszkedv a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB): január óta négy bíró mondott le a hvg.hu információja szerint (a róluk szóló törvény szerint a bírák nem fel-, hanem lemondanak). Vannak további távozók is: három bíró az OBH-ban folytatja, egyvalakit pedig a nyugdíjkorhatár elérése miatt kénytelenek nélkülözni, és vannak, akik úgynevezett kirendeléssel másik bíróságon dolgoznak. Tavaly pedig 24-en távoztak a PKKB-ról (A PKKB honlapján valamivel több mint 200 ott dolgozó bíró nevét sorolják fel). Ez pedig már olyan mértékű fluktuáció, ami a működést veszélyezteti.

„Ha ez így folytatódik, áprilisra nem marad bíró, aki a PKKB-n ítélkezne”

– érzékeltette a helyzet súlyosságát egy forrásunk.

Az összeomlás látványos lenne: a PKKB ugyanis az ország (és Európa egyik) legnagyobb helyi bírósága, ahova például 2016-ban csaknem 150 ezer – köztük több kiemelt – új ügy érkezett. Összehasonlításképpen: ebben az egyetlen Markó utcai épületben van akkora ügyforgalom, mint Pest megye bíróságain összesen. A PKKB ítélkezett például a 2006-os zavargások ügyeiben, és a speciális illetékességi szabályok alapján itt tárgyalják a devizaperek jelenetős részét is, de a pestiek váló- és gyermekelhelyezési perei is itt dőlnek el.

Nehéz hónapok jönnek

Fülöp Máté

A januárban lemondott bírák a jellemzően három hónapos lemondási idő után, áprilisban esnek ki a rendszerből, akkor lehet csak a pótlásukról intézkedni. A folyamatban lévő ügyeiket – akár 80-100 aktát – mielőbb átadják valaki másnak, ami az adott eljárás megismétlésével jár. Átadni persze csak akkor lehet, ha van kinek, folyamatosan fogynak ugyanis a hadra fogható bírák. Egy tiltakozásnak is szánt lemondás után Hunvald György Erzsébetváros volt szocialista polgármesterének ügyét például egy Fővárosi Törvényszékről kirendelt bíró kapta, talán mert ezzel már nem merték a megmaradó PKKB-s bírókat terhelni.

A távozók pótlása pedig nem lesz egyszerű: egy bírópályázat átfutása legalább 5-6 hónap, akkor is, ha minden simán megy. Ehhez képest korábban, már 2016-ban felmerült, hogy az Országos Bírósági Hivatal lassú pályázati kiírása miatt nagyon hosszú időn keresztül maradtak üresen bírói álláshelyek. A PKKB-ra jelenleg 3 büntető és 3 polgári állást hirdettek meg, ezekre január végéig lehetett jelentkezni.

24 bíró tavalyi távozása, meg a mostani lemondások is jelzik, hogy ez nem most induló elégedetlenségi hullám. Hosszú évek óta tartó erózió miatt jutott el odáig az ország legnagyobb bírósága, hogy valósággal menekülnek onnan a bírók. S az, hogy ez megtörténhet, jól mutatja a központosított és totális lojalitásra építő bírósági szervezetrendszer csődjét is.

Az újkori időszámítás sokak szerint a 2006-os őszi zavargásoknál kezdődik. „Az ezek ügyében eljáró bírák szőnyeg szélére állítása volt az első szög a PKKB koporsójában” – jelentette ki egy forrásunk. A második koporsószögnek a hatályos törvények alapján ítélkező bírák számára nehezen feldolgozható, végül az Alkotmánybíróságon rendben lévőnek talált semmisségi törvényt mondják – eszerint semmisek a 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, garázdaság miatti, kizárólag rendőri jelentésre, tanúvallomásra alapozott ítéletek.

„Ilyen mértékű elszámoltatás sehol máshol nem volt”

– fogalmazott egy forrásunk. Ez pedig mély sebeket hagyott: elültette a bizalmatlanságot is, ezért van, az, hogy a PKKB folyosóin ma már nemigen beszélgetnek a bírák, inkább mindenki elvonul a saját dolgozószobájába.

A 2006-os zavargások ügyeit is a PKKB-n tárgyalták

Stiller Ákos

Handó és a szervezet

A most kicsúcsosodó problémák másik forrása a bírósági szervezet 2011-es átalakítása.

„Ma már nincs szakmai irányítás, csak igazgatási, amit az OBH-ból vezényelnek”

– hallottuk egy forrásunktól. Ma már egy bíró munkáját nem szakmailag értékelik és az előmenetele sem a hozzáértésétől függ. A mindent eldöntő kérdés, hogy mennyire lojális az OBH, pontosabban annak vezetője által megfogalmazott elvárásokhoz. Handónál pedig rendkívül sokat nyom a latban, ki és mit csinál az ítélkezésen túl. „Azt gondolom, hogy ha valaki a közösségért szeretne valamit tenni, vagy ott elöljáró szeretne lenni, akkor nem ott kell kezdeni a közösségért való létet, hogy kap egy stallumot” – osztotta meg vezetőválasztási szempontjait az elnök. S szakmai egységesítő anyag elkészítése, konzultációk levezénylése mellett „személyes elvem, hogy szívesebben bízom azokra a közösséget hat évre, akik már pozíció nélkül is tettek és bizonyítottak”.

Van már olyan bíró, aki ezért perel is: az OBH elnöke „joggal való visszaélése egyértelműen tetten érhető” – az elismert büntetőbíró, Vasvári Csaba, a PKKB csoportvezető bírája fogalmazott így abban a keresetben, amellyel beperelte hivatali elöljáróját, Handó Tündét. A Handót megillető jogosítványok körét hosszan sorolja a törvény: a hatékony és operatív igazgatás megvalósítása érdekében olyan hatáskörökkel rendelkezik, amelyek a bíróságok működésének szinte valamennyi területét felölelik. Ellátja például a bíróságok igazgatásának központi feladatait, irányítja a költségvetési törvény bíróságokról szóló fejezetének összeállítását, felügyeli az ítélőtáblák, törvényszékek elnökeinek igazgatási tevékenységét. A bírák és a bíróságok mindennapjait alapvetően meghatározó szabályzatokat, határozatokat és ajánlásokat ad ki, többek között az ügyáthelyezésekről, a befejezendő ügyek számáról, az integritásról, a sajtókapcsolatokról. Van olyan OBH-elnöki utasítás, amely még azt is megszabja, hogy milyen betűtípussal és -mérettel kell az ítéleteket megírni, és hova lehet például kettőspontot tenni. Az OBH elnökétől függ, hogy kiből és hol lesz bíró, és az is, hogy egy bíró feljebb léphet-e a ranglétrán. Az előmenetel szempontjából pedig ma több pontot ér egy szakmai továbbképzés megszerzése, mint például a 15 éves bírói gyakorlat.

Abszurdba hajlik

Az állandó számonkérés, „szőnyeg szélére állítás” és papírmunka is sokat ront a bírák közérzetén. Azt például igazoló jelentésben kell tudni megmagyarázni, ha valaki nem fejezett be elég ügyet, vagy nem 30, hanem 35 nap alatt írta le az ítéletet. Csakhogy az ítélkezést nem lehet számokban mérni – hangsúlyozza egy volt bíró, aki szerint azt sem lehet releváns ígéret, hogy majd jövőre 100-zal több ügyet fejezünk be. Nem tett jó a hangulatnak az sem, hogy 2016-ban Kádárné Báló Ágnest annak ellenére nevezték ki a PKKB élére, hogy az ott dolgozó bírák nem támogatták a pályázatát.

Az abszurd követelmények miatt örökös a stressz – mondják az érintettek. A bírákkal szemben megfogalmazott igazgatási és nem szakmai elvárásokkal pedig azt is el lehetett érni, hogy egyre többen érzik úgy, saját hivatásukba vetett hitüket vesztették el. Így fordulhat elő, hogy 35-45 év közötti, tapasztalt, rutinos bírók mondtak fel, miközben most nekik kellene a hátukon vinni az ítélkezést. S a távozók között olyan is akad, aki gyerekkorától kezdve bírónak készült. Az is figyelemreméltó kritikája a jelenlegi rendszernek, hogy van olyan bíró, akik a pulpitust egy saját kávéházra cserélte le.

A jelenlegi viszonyokat talán jól kifejezi, hogy miközben a szakmai iránymutatásra nem jut energia, van, aki megszervezze a kedvencek napját, vagyis egy háziállat-szépségversenyt, és bár bevezették az elektronikus ügyintézést, súlyos százmilliók mennek el ügyfélcentrumok kialakítására, és jutott 8 millió forint az egyebek között a bugyiviselésre is kitérő arculati kézikönyvre is. 

Sok konfliktust okoz, hogy a kemény munka – mindig 100 ügy van egy-egy bírónál, miközben van olyan bíróság, ahol 30 – ellenére nem jön az elismerés: az OBH statisztikái alapján kevesebb ügyet fejeznek be annál, mint amennyi érkezik, ami az ügyhátralék emelkedését vetíti elő – áll több OBH-s elemzésben is. Ennél nagyobb szitokszó pedig nemigen van a bíróságok életében. Az ügyek súlyát azonban egyáltalán nem veszik figyelembe a statisztikákban, bár nyilvánvalóan nem egyforma energiát igényel egy kiemelt bűnügy és egy egyszerű lopás letárgyalása.

Ki a felelős?

Az, hogy a PKKB az összeomlás szélére jutott, talán nem független attól a csatától sem, amely Handó és a Fővárosi Törvényszéket korábban vezető Fazekas Sándor között folyt. A PKKB ugyanis nem egy önálló költségvetési intézmény, hanem egy helyi bíróság, a Fővárosi Törvényszék része. Az ország legnagyobb helyi bíróságának hatékony működése pedig elvben az egész bírósági rendszer hatékonyságának is lenyomata lehetne, így nyilván Handó szempontjából sem érdektelen.

Handó Tünde és Fazekas Sándor

Börcsök Zsófia

„Ha már pellengérre állításra került a PKKB, akkor hadd jelezzem, hogy igen erős volt a fluktuáció” – fogalmazott az Országos Bírói Tanács tavaly májusi ülésén Fazekas Sándor, akkor még a Fővárosi Törvényszék elnökeként. Eszerint a bíróhiány már tavaly is olyan súlyos volt, hogy az ügyintézésen is meglátszik. Mindez kinek a hibája lehet? – ezen bontakozott ki amúgy olyan parázs vita tavaly a Handó Tündét is ellenőrizni hivatott OBT ülésén, amelynek az lett a vége, hogy az OBH helyzetelemző anyagát addig példátlan módon kétszer egymás után is visszadobta az akkor Fazekast is sorai között tudó bírói tanács. „Nem látom át most sem azt, hogy 2012-től 2016 végéig milyen elvek alapján, hova kerültek bírói álláshelyek Magyarországon. Ahonnan elvételre került, az indokolt volt? Ahová került, indokolt volt-e?” – vetette fel Fazekas, aki szerint nem átlátható az OBH elnökének eljárása, miközben a bírói álláshelyek átcsoportosítása, elvonása, megszüntetése az egyik legfontosabb jogköre Handónak. 

„Ezzel lehet egy szervezeti egység tevékenységét segíteni vagy pedig ellehetetleníteni” – fogalmazott Fazekas, ami arra utal, hogy az azóta kiütött törvényszéki elnök – aki nem mellesleg Handó egyik legfőbb támogatójából lett az egyik legfőbb kritikusa – pontosan látta, miként próbálják ellehetetleníteni a PKKB-t. S az, hogy nem tudta ezt megakadályozni, vélhetően nagyban hozzájárult ahhoz is, hogy beosztott bíróként és nem elnökként folytatódik pályafutása.