November 8-án tartották Szerbiában a nemzeti közösségek választásait – a szavazatok többségét ugyan a VMSZ szerezte meg, de a mindössze fél éve alakult Vajdasági Magyar Újrakezdés támogatottsága is kézzel fogható.
Szerbiában 2010 óta választják meg közvetlen módon az országban élő nemzeti közösségek nemzeti tanácsait (korábban az úgynevezett elektori rendszer volt érvényben). A szavazati jog a külön választói névjegyzékbe való regisztrációhoz kötött, azaz nem jár automatikusan. A legnagyobb ilyen nemzeti közösség a magyar, de ugyanúgy megválasztja saját nemzeti tanácsát például a horvát, a bunyevác, a bosnyák, az albán, de még a görög és az orosz közösség is. Ez összesen 23 külön választói névjegyzéket jelent, és valamivel kevesebb, mint félmillió ember jogosult a szavazásra. Az így megválasztott nemzeti tanácsok a vonatkozó törvény értelmében bizonyos felhatalmazásokkal és jogkörökkel rendelkeznek az anyanyelvű oktatás, művelődés, tájékoztatás és nyelvhasználat területein.
A vajdasági magyar közösség is érdekképviselet-váltást akar – mondta a HVG-nek Rózsa Zsombor, a Vajdasági Magyar Újrakezdés (VMÚ) nevű párt elnöke.
Ezeket a választásokat két nappal ezelőtt, november 8-án tartották meg, mindössze két héttel az október 25-én lebonyolított parlamenti választások után, amely az egyetemisták által állított lista elsöprő győzelmét hozta, véget vetve Aleksandar Vucic és a Szerb Haladó Párt 14 éves uralmának.
A tét tehát bizonyos értelemben az volt, hogy ez az egyértelműen megnyilvánuló társadalmi közhangulat hogyan csapódik le az egyes nemzeti közösségek esetében. Különösen érvényes ez a Vajdasági Magyar Szövetség esetében, amelyik
az októberi választásokon – egyedüli magyar listaként – vereséggel felérő pirruszi győzelmet aratott: megmaradt ugyan parlamenti pártnak, de képviselőinek száma hatról kettőre csökkent, szavazóbázisának majdnem a felét elvesztette,
alulmaradva az Egyetemista Listához képest olyan hagyományos VMSZ-fellegvárakban is, mint például Zenta. Az előzményekhez még hozzátartozik, hogy a VMSZ egyeduralma a Magyar Nemzeti Tanácsban az elmúlt 16 évben megkérdőjelezhetetlen volt: a hagyományosan Magyar Összefogás néven induló, de a párt által támogatott lista mindegyik választáson fölényes győzelmet aratott, sőt legutóbb, 2022-ben már kihívója sem akadt, így a 35 tagú testület mindegyik mandátumát az Összefogás jelöltjei vehették át.
Szerbia nem egy másik vezért választott az eddigi helyett, hanem egy fogalomra, egy szimbólumra szavazott, a fiatalokra és a jövőre – ez pedig nemzetközi viszonylatban is ritkaság, mondhatni, egyedülálló.
És akkor nézzük a november 8-i eredményeket!
A Magyar Összefogásnak ezúttal akadt kihívója, a Vajdasági Magyar Újrakezdés szintén teljes, 35 nevet tartalmazó listát állított, így a szavazók két lehetőség közül választhattak. A nemzeti tanácsi választások megtartásának módszere és lebonyolítása némileg eltér a többi választástól, ezért az eredmények még most is csak „előzetes”, nem végleges és nem hivatalos eredményeknek számítanak, a Magyar Nemzeti Tanács esetében azonban a végeredményt a véglegesítés jelentősebben már nem befolyásolhatja.
A VMSZ által támogatott lista a szavazatok mintegy 70 százalékának a megszerzésével (legalább) 25 mandátumot szerzett a 35 tagú „magyar miniparlamentben”, míg a VMÚ listája (állításuk szerint szintén legalább) 10 mandátumot.
Az eredményt pedig természetesen mindkét fél győzelemként könyveli el. Tegyük hozzá, jelen esetben mindkét fél némileg joggal.
A VMSZ október 25-én jelentősen megtépázott tekintélyét most valamennyire helyreállíthatta azzal, hogy lám-lám, még mindig élvezik a vajdasági magyarok döntő többségének a bizalmát – amit Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke és Fremond Árpád listavezető (egyben az MNT jelenlegi elnöke) igyekezett is kellőképpen hangsúlyozni vasárnap este megtartott sajtótájékoztatójukon.
Ez csak részben igaz, egyrészt azért, mert a külön választói névjegyzékre sok itt élő magyar fel sem íratkozott (ennélfogva nem is szavazhatott), másrészt azért, mert az abszolút számokat nézve a VMSZ-listára leadott szavazatok száma nagyságrendileg azonos az október 25-én megszerzett szavazatok számával. A győzelem ténye ugyanakkor egyértelmű és elvitathatlan.
2010 óta a VMSZ-szel szemben induló lista a nemzeti tanácsi választásokon soha még olyan jó eredményt nem ért el, mint most a VMÚ. Ez is tény, ezt viszont Rózsa Zsombor, a politikai szervezet elnöke igyekezett hangsúlyozni a szintén aznap este megtartott sajtótájékoztatón. Egy mindössze fél évvel ezelőtt megalakult szervezetről van szó, amely ennek ellenére győzni tudott olyan fontos központokban, mint például Újvidék vagy Nagybecskerek (legalábbis a saját beszámolójuk szerint).
A nemzeti tanácsi választások tanulsága tehát magyar szempontból röviden így összegezhető: a VMSZ-folytonosság marad, de a politikai tér kétpólusúvá vált.
Nyitókép: A Vajdasági Magyar Szövetség plakátja Szabadkán 2026. október 23-án.
