Friedrich Merz német kancellárral tárgyalt kedden Magyar Péter, a miniszterelnököt Orbán Anita külügyminiszter, Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter, Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter, Pósfai Gábor belügyminiszter, a Pénzügyminisztérium egyik államtitkára, illetve az európai főtanácsadója kísérte el Berlinbe. A két kormányfő az egyeztetés után közös sajtótájékoztatót tartott.
Magyar Péter kormánya lenyűgöző tempóval vezetett be reformokat az elmúlt fél évben, bizonyítva, hogy Magyarország ismét aktív tagja az Európa-családnak – kezdte nyilatkozatát Friedrich Merz.
Elmondta, a megbeszélésen sok szó esett az Európai Unió hétéves költségvetéséről, amely esetében fontos, hogy az jövőképes, minden tagállam számára vállalható legyen. Németország számára kiemelt kérdés, hogy Ukrajna támogatása ne csökkenjen, szeretnék, ha ez a költségvetésben is megjelenne, hiszen Európa biztonsága közös ügy. A kancellár hangsúlyozta, még jelentős változtatásokat vár a költségvetéssel kapcsolatban.
„Világos, hogy Oroszország csak az erő nyelvét érti, ezért egységesen kell fellépni, tovább növelni a nyomást” – fogalmazott Merz, aki bízik benne, hogy az EU év végéig megnyitja Ukrajna és Moldova számára az uniós csatlakozási tárgyalások valamennyi fejezetét.
A német kancellár szeretné kihasználni a magyarországi kormányváltás adta lendületet és erősíteni a kereskedelmi kapcsolatokat, illetve az energetika terén is el tud képzelni együttműködést. Utóbbi részeként Merz támogatást ajánlott a magyar energia-diverzifikáció területén: Németország LNG-t adna el Budapestnek.
A két ország erősítené a védelmi együttműködést, elsősorban a légvédelem területén, amelyre az uniós SAFE-hitel keretében lenne is lehetőség, illetve a kulturális kapcsolatok elmélyítését is kiemelték a vezetők.
Magyar Péter szerint a magyar–német kapcsolatok jelentőségét jelzi, hogy fél év alatt második alkalommal látogatott Berlinbe, ezúttal pedig meg is hívta Merz kancellárt Budapestre. Tavasszal, mert akkor sokkal szebb a magyar főváros – tette hozzá.
A miniszterelnök úgy gondolja, most minden adott a kapcsolatok erősítésére: a bizalom megvan össztársadalmi szinten, a gazdasági szereplők közötti, illetve a politikai felsővezetők részéről is. Magyar szerint bőven van még lehetőség fejlődésre a beruházások terén, akár nagyobb, akár kisebb projektekkel, és megállapodtak abban, hogy a már meglévő kapacitásokat „még inkább felpörgetik”.
„Árkérdések vannak, még meg kell egyeznünk” – mondta Magyar a felajánlott LNG-üzletről, mint mondta, fontos szempont, hogy a hazai energiaárak ne emelkedjenek, lehetőség szerint inkább csökkenjenek. Úgy véli, az EU versenyképességének javításának is ez a kulcsa, kell valamit kezdeni az elszabaduló energiaárakkal.
Azt ígérte, Magyarország konstruktív partner lesz az uniós költségvetésről szóló vitában, ugyanakkor a nemzeti érdekből nem enged. Kiemelt célja Magyarországnak, hogy az agrár- és kohéziós politika, illetve a nemzeti borítékok finanszírozása érdemben ne csökkenjen. Hozzátette, fontos lenne az is, hogy módosuljon a javaslat a saját források befizetéséről, mert a jelenlegi tervek szerint lakosságarányosan Magyarország lenne az egyik legnagyobb nettó befizető. „Egy kohéziós országnál ez nem elfogadható és nem ildomos” – jegyezte meg Magyar.
Az uniós bővítéssel kapcsolatban Magyar leginkább a Nyugat-Balkán országait emelte ki, csatlakozásukban szerinte Magyarország „egyfajta stabilizátori szerepet lát el”. Hozzátatte, hogy az új szerb vezetés számíthat Magyarországra, segítjük őket az uniós csatlakozási folyamatban.
Ha kell, nagyon hangosan fogom képviselni az EU-ban a nyugat-balkáni bővítés felgyorsításának szükségességét, nagyon nagy adóssága van ebben Európának
– hangsúlyozta Magyar.
Moldova és Ukrajna esetében azonban úgy fogalmazott, nem biztos benne, hogy lehet együtt kezelni a két ország csatlakozásának kérdését. Úgy látja, Moldova és a Nyugat-Balkán több országa már készen áll arra, hogy újabb klasztereket nyissanak meg. Ukrajnával kapcsolatban megjegyezte, új kezdetben állapodtak meg Volodimir Zelenszkij elnökkel, és bár jó ütemben zajlik az ukrajnai magyar kisebbség jogainak visszaállítása, még sok a teendő.
A sajtótájékoztatón egy kérdésre volt lehetőség, a Deutsche Welle magyar szerkesztőségét és a magyar közmédiát képviselő újságíró felvetette, hogy Friedrich Merz a napokban levelet írt António Costának, az Európai Tanács elnökének, amelyben közölte, az unió valamennyi tagállamnak méltányos mértékben kell hozzájárulnia Ukrajna támogatásához. Merz szerint nehéz tárgyalások elé néznek, Németország pedig mindig is közös feladatként tekintett Ukrajna támogatására, és bár 24 tagállam már részt vesz ebben, nem gondolja, hogy ez elég jó opció. Hozzátette, az EU legnagyobb befizetőjeként különösen fontos, hogy ezt tisztázzák, még ha meg is érti, hogy Magyarország esetében ez belpolitikai kérdés is.
Magyar Péter viszont úgy látja, nem lehet „csak” Ukrajna támogatásáról beszélni, hiszen Európa biztonsági rendszere ennél sokkal kiterjedtebb, minden tagállam máshogy veszi ki a részét a védelemből. Magyarország például részt vesz a Baltikum légterének védelmében, illetve óriási – mind anyagi, mind emberi – erőforrásokat fordít az unió és a NATO külső határainak védelmére. „Ezért semmi viszonzást nem kaptunk”, leszámítva a napi egymillió eurós, mostanra összesen egymilliárd eurós büntetést – mondta Magyar, hozzátéve, hogy 11 év alatt több milliárd eurót fordított Magyarország határvédelemre. Abban bízik, hogy a bírsággal kapcsolatban még idén meg tudnak állapodni az Európai Bizottsággal.
Kiemelte az Ukrajnának eddig nyújtott humanitárius segítséget, és megígérte, Magyarország ezt a jövőben is fenntartja.
„Nem tartom jó iránynak, hogy ha az európai hétéves költségvetést (…) bármilyen módon egy másik ügyhöz hozzákötjük” – mondta Magyar Kijev pénzügyi támogatásáról. Hangsúlyozta, Magyarország számára nem elfogadható, hogy hitelt kelljen felvenni emiatt, már csak azért sem, mert rendkívül nehéz helyzetben van a hazai költségvetés.
