Mennyit keres egy vám- és pénzügyőr?

2005-ben e foglalkozási körben átlagosan havi 240 ezer forintot, átszámítva évi 11 500 eurót kerestek (az összes foglalkozási ág átlaga 150 ezer forint, évi 7200 euró). Ezzel itthon a kereseti felső középmezőnybe tartoznak a vám- és pénzügyőrök a beosztott irányítói foglalkozás-főcsoporton belül, amely az Európai Unió statisztikáiban 2003-ban és 2004-ben évi mintegy 8 ezer euró egy főre jutó átlagkeresettel szerepel.

A vám- és pénzügyőrök havi alapbére és bruttó keresete 2000-től 2004-ig nagyjából egyenletesen nőtt, 2005-ben csökkent, így a bér öt év alatt 50 százalékkal, a kereset 120 százalékkal nőtt.

A megyénkénti eltérések erősen különböznek az összes hazai foglalkozási ág átlagától (aszerint 7 megyében átlagos volt a kereset, 12-ben átlag alatti, s csak a fővárosban átlag fölötti). A vám- és pénzügyőrök körében a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiek vitték haza a legtöbbet, itt a havi kereset átlagosan 60 ezer forinttal múlta felül az átlagot, vagyis a 240 ezer forintot. Több mint 100 ezer forinttal maradt az országos átlag alatt a kereset Fejér megyében, míg Baranyában ez az elmaradás (az átlagtól) 80 ezer forint körül alakult.

Lendületben a vám- és pénzügyőrök © Túry Gergely

A nők e munkakörben többet keresnek a férfiaknál, átlagosan mintegy 5 ezer forinttal. A nem minden korosztályra releváns adatok szerint 2005-ben a nők átlagos többlete abból adódott, hogy a 35-44 évesek átlagosan 20 ezer forinttal kaptak többet, a 45 év fölöttiek viszont 4 ezer forinttal kerestek kevesebbet.

Munkaerőpiac

2005-ben a vám- és pénzügyőr foglalkozási körbe tartozók kivétel nélkül alkalmazottak voltak. A foglalkoztatottaknak átlagosan háromnegyede volt férfi, az 50 év fölöttiek túlnyomó része pedig nő.

A vám- és pénzügyőrök létszámukhoz mérten nagyobb arányban jelennek meg álláskeresőként a munkaügyi hivatali regisztrációban, mint az összes hazai foglalkozási ág átlaga (2005-ben körülbelül 10 százalék az összes, mintegy 7 százalékkal szemben). Az álláskeresők 20-25 százaléka volt pályakezdő, arányuk 2000 és 2005 között csökkent. Az álláskeresők fele nő volt 2006 tavaszán.

A szakmakör

Ide tartozó foglalkozások (munka-körök): jövedéki előadó ● nyomozati és szabálysértési előadó ● vám- és pénzügyőr ● vámkezelő ● vámszakmai előadó Kapcsolódó foglalkozások: igazgatási ügyintéző ● nyomozó

Az uniós országokat felölelő hirdetéselemzések szerint a vámtisztviselői állások piacán 2005-ben Szlovéniában volt jelentős túlkínálat.

2000-ről 2005-re a munkaügyi hivataloknál bejelentkezett álláskeresők száma 67 százalékkal nőtt, a bejelentett állásoké 64 százalékkal csökkent. Hat év alatt összesen 7,3-szer annyi munkakeresőt regisztráltak, mint ahány betöltetlen állást, 2000-ben ez az érték 3,2, míg 2005-ben 14,9 volt.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet jövőelemzése szerint csökken majd a vám- és pénzügyőrök száma, ugyanakkor bővülnek a hatáskörök, nő a szolgáltatói szerep és gyakoribb lesz az adóztatás, az ellenőrzés.

2005-ben – a KSH adatai szerint – az igazságszolgáltatási, élet- és vagyonvédelmi ügyintéző foglalkozás-alcsoportban a foglalkoztatottak 32 százaléka nem a lakóhelyén dolgozott (az összes foglalkozási ágra ez szintén 32 százalék).

Foglalkozásjellemzők

Főbb tevékenységek: adatkezelés ● adóigazgatási feladatok ellátása ● alapeljárást követő ellenőrzés ● árubesorolás ● bűnüldözési és nyomozó hatósági tevékenység ● az áruk származásának, eredetének, értékének ellenőrzése ● gazdaságvédelem ● jövedéki igazgatási feladat ellátása ● kockázatelemzés ● közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása ● rendészeti ellenőrzés ● vámigazgatási feladat ellátása ● végrehajtás Képzésjellemzők: Minimális képzettség (képesítés): gimnáziumi, szakközépiskolai, technikumi érettségi. Ha valaki pénzügyőr szeretne lenni, a képzés maximális időtartama 1250 óra. Többletképesítés lehetséges: pénzügyőr vám-, jövedéki, rendészeti, ellenőrzési, ügyviteli szakon. A vám- és jövedéki ügyintéző képzés időtartama 1250 óra, választható szakirányok: jövedéki ügyintéző, vámügyintéző.